A vádirat szerint az ügy egyik vádlottja, a tulajdonában álló Quaestor cégcsoporthoz kapcsolódóan elkövetett vagyon elleni – másik ügyben vád tárgyát képező – bűncselekmények miatt úgy döntött, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. mint anyavállalat (továbbiakban: QPT) és egyik leányvállalata, a Quaestor Invest Kft. (továbbiakban: QI) képviseletét a valós irányítás tényleges átadása nélkül, színleg más személyre, egy úgynevezett strómanra ruházza át.
Erre felkérte társát, egy másik férfit, aki vállalta, hogy őt a QI ügyvezetőjeként, valamint a QPT vezérigazgatójaként jegyezzék be a közhiteles cégnyilvántartásba úgy, hogy a cégeket ténylegesen továbbra is megbízója irányítja majd. Az új képviselő azonban nem rendelkezett megfelelő iskolai végzettséggel és képzettséggel ahhoz, hogy irányítsa a társaságokat. Ezen túlmenően büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt állt, így vezető tisztségviselői tisztsége érvényesen létre sem jöhetett volna.
A vád szerint továbbá a 2015. március 16-ára összehívott rendkívüli közgyűlésen a ténylegesen irányító vádlott döntésének megfelelően akként módosították a QPT alapszabályát, hogy attól a naptól, határozatlan időre, önálló képviseleti joggal a strómanként eljáró férfi lett a QPT vezérigazgatója.
A Magyar Nemzeti Bank feljelentésére időközben azonban megindult a nyomozás az úgynevezett Quaestor ügyben. Az ügy a kezdetektől rendkívül nagy médiafigyelmet kapott, így hamar nyilvánosságra került, hogy a Quaestor cégcsoport irányítását a tulajdonos egy strómannak adta át, aki azonban a közvélemény nyomása miatt kezdeményezte a változásbejegyzési kérelem visszavonását. Ez alapján a cégbíróság a QPT vonatkozásában megszüntette az eljárást, így ez esetben – bár ezt megkísérelték – a cégnyilvántartásba végül nem jegyeztettek be valótlan tényt.
A Fővárosi Főügyészség a két férfival szemben közokirat-hamisítás bűntette, valamint annak kísérlete miatt nyújtott be vádiratot, a bejegyzett képviselőt továbbá 2 rendbeli hamis magánokirat felhasználásával is vádolta. A főügyészség a vádiratban indítványt tett a Fővárosi Törvényszéken már folyamatban lévő bűnügyhöz történő egyesítés megfontolására. A bíróság végül nem egyesítette az ügyeket, és a közokirat-hamisítás miatt külön folytatta le az eljárást.
A tárgyalás eredményeként a bíróság mindkét vádlottat vád szerint bűnösnek mondta ki, és a tulajdonost 250 óra közérdekű munkára, a strómant pedig 1 év – végrehajtásában 2 évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.
Az ítélet nem jogerős, ellene az ügyészség a vádlottak terhére, súlyosításért fellebbezett, a tulajdonossal szemben végrehajtásában felfüggesztett, társa ellen pedig végrehajtandó börtönbüntetésre ítélés érdekében - áll a közleményben. Az ügyészség közleményét a 444.hu szúrta ki.
Kik lehetnek az említett vádlottak?
Egy korábbi, még 2017-ben benyújtott vádirat szerint sejteni lehet, kik lehetnek a mostani ítélet "elszenvedői". Ugyanis anno a vádirat szerint "T.Cs." (vagyis Tarsoly Csaba - a szerk.) döntött úgy, hogy átadja a fent említett vállalatok irányítását egy strómannak, "O.B."-nak (Orgován Béla - a szerk), aki ezt a feladatot az akkori hírek szerint félmillió forintért vállalta el.
Ezek alapján pedig Tarsoly Csaba lehet az, aki a közokirat-hamisítás miatt 250 óra közmunkát kapott, Orgován Béla pedig felfüggesztett börtönt.
Címlapkép forrása: Shutterstock
