Portfolio signature

Megint belepiszkál az állam a befektetési alapokba, de valami félrement

Csak részben sikerült célt érnie a jogalkotónak a befektetési alapok szabályozásáról szóló új rendelettel, és bár a szakma többször is jelezte az illetékes minisztériumnak a szakmai kifogásokat, lényeges elemek maradtak ki a friss szabályozásból. A legaggasztóbbnak a részvény- és tőkevédett alapokra vonatkozó korlátozások tűnnek: egyik esetben ott írnak elő kötelező állampapír-kvótát, ahol nem indokolt, a másik esetben pedig éppen az állampapír-felhalmozás lehetőségét veszi el a jogalkotó. Az új szabályokról Vízkeleti Sándorral, a BAMOSZ elnökével beszélgettünk.

Az elmúlt hetekben újabb kormányzati tervek, majd konkrét rendelet látott napvilágot arra vonatkozóan, hogyan lehetne (ismét) megreformálni a befektetési alapok piacát. Az indoklás szerint mindez az átláthatóságot és a befektetők érdekét képviseli, de ha jobban a változások mögé nézünk, láthatjuk, hogy a befektetési alapok állampapír-tartásának további növelése a cél.

Csakhogy valami félrement: egyik esetben ott írnak elő kötelező állampapír-kvótát, ahol nem indokolt, a másik esetben pedig éppen az állampapír-felhalmozás lehetőségét veszi el a jogalkotó.

A piac széttárja a kezét, rengeteg tisztázandó kérdés maradt, miután a szakmai álláspontokat szinte semennyire nem tükrözi az új szabályozás. A változásokról és annak hatásairól Vízkeleti Sándorral, a hazai alapkezelőket tömörítő BAMOSZ elnökével beszélgettünk.

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés