Közel 200 milliárd forint osztalék jöhet
A Mol igazgatósága 2024. március 21-én tartott ülésén többek között azt a javaslatot tette a 2024. évi rendes közgyűlés kapcsán, hogy
a Mol összesen 197 958 824 000 forint osztalékot fizessen ki,
olyan módon, hogy az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke a tavalyi szinttel megegyezően 150 forinton alakulhat, ezen túlmenően további, 100 forint körüli rendkívüli osztalékot fizethet az olajcég részvényenként. Ez a jelenlegi részvényárfolyamon számolva 8,4 százalékos osztalékhozamnak felel meg.
A pontos részvényenkénti osztalék meghatározása a fordulónapot megelőzően forgalomban lévő részvénydarabszám alapján történik a saját részvény állomány figyelembevételével, olvasható a BÉT oldalán.
Nem jó, de nem is tragikus
A tavalyi profit jelentős részét visszaforgatja a befektetők számára a Mol osztalékfizetés formájában: a most bejelentett, közel 200 milliárd forintos osztaléktömeg bár tekintélyesnek mondható, de
jócskán elmarad az ezt megelőző 2022-es és 2021-es évek kifizetéseitől.
Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke a tavalyelőtti 100 forintról 150 forintra növekedett 2023-ban, ezt változatlanul hagyhatja a társaság az igazgatósági javaslat alapján. Ezen túlmenően az igazgatóság a tavalyi 200 forintos rendkívüli osztalékot követően most "csak" 100 forintot javasolt részvényenként, az alap- és rendkívüli osztalék javaslat összesen tehát 250 forint részvényenkénti osztalékot jelent - ez már a saját részvényekkel korrigált szám, a társaság ugyanis a saját tulajdonban lévő részvényekre jutó összeget is a részvényesek között osztja fel. A társaság tulajdonában ma a teljes részvényállomány 3,64 százaléka van, azonban ez a fordulónapig még változhat.
Fontos megjegyezni, hogy a 2016-os év után történt egy részvényfelaprózás (split) a vállalatnál, amikor is a névértéket 1:8 arányban csökkentették - ez okozza azt, hogy egy részvényre vetítve a 2016 előtti szintekhez képest alacsonyabb osztalékfizetés történik most.
Ami pedig a befektetők által talán leginkább figyelt osztalékhozam alakulását illeti, ezen a soron már nem várhatunk két számjegyű értéket a részvény esetében, ugyanis ha az aktuális 2966 forintos árfolyammal számolunk, akkor 8,4 százalékos osztalékhozam jön ki. Ez persze
rendkívül magas osztalékhozamot jelent, de az elmúlt években láthattunk ennél jóval nagyobbat is a Moltól.
Összességében talán úgy értékelhető a Mol osztaléka, hogy: nem jó, de nem is tragikus. Nem jó, mert egyes elemzői várakozásoknál alacsonyabb osztaléktömeget tervez a befektetőknek adni a társaság: Pletser Tamás, az Erste energetikai szakértője körülbelül a 2022-es üzleti év utáni kifizetés mértékére számított (350 forint részvényenként) annak ismeretében, hogy a fő vetélytársnak számító OMV is a korábbihoz hasonló mértékű kifizetésről határozott. Viszont a most bejelentett mennyiség egyáltalán nem is tragikus, hiszen a hosszú távú átlagnál így is jóval magasabb lesz a kifizetés mértéke.
A friss, az elemzők által vártnál alacsonyabb osztalék bejelentésének indoklásban elhangzik, hogy igazgatóság figyelembe vette a 2023-es eredményt, az eladósodottságot, a jövőbeli beruházási terveket és a külső piaci környezetet övező bizonytalanságot,
különös tekintettel a makrogazdasági fejleményekre, valamint a szabályozási- és adóintézkedésekre.
Kinek mennyi jut?
És hogy kinek jut ebből az elsőre felfoghatatlan 198 milliárd forintból, ahhoz érdemes megnézni a vállalat tulajdonosi szerkezetét. Mint látható, a részvények több mint fele tartozik a közkézhányadba, emellett a vállalat munkavállalói részvénytulajdonosi programja 8 százalékos tulajdoni aránnyal szerepel, az OTP is nagy részvényesként van jelen a vállatban, míg a maradék több, mint 30 százalékos tulajdonrész különféle alapítványok kezében van.
A vállalat nagytulajdonosai között tehát három alapítványt láthatunk, ők együttesen a tavalyi év után 60,4 milliárd forintot kaphatnak az osztalékból, de az OTP-nél is közel 10,4 milliárd forint landolhat, a Mol-munkavállalók számára több mint 15,7 milliárd forint lehet az osztalék, az intézményi befektetőknek és a kisrészvényeseknek pedig közel 112 milliárd forint jut.
Hogy sikerült a tavalyi év?
Az egyik legfontosabb alakítója az osztalékpolitikának a jövőbeli kilátásokon felül természetesen a vállalat múltbeli teljesítménye: e tekintetben elmondható, hogy
a tavalyi számok messze voltak azoktól az eredményektől, amiket az energiaválság okozta magas olajár-környezetben tudott hozni a társaság,
ám a második félévben több tekintetben is kedvezően alakultak a fundamentumok a Mol körül, aminek köszönhetően egyre erősebb számokat hozott a társaság. Pozitívan hatott az emelkedő gázár-környezet, a bányajáradék csökkentése, a stabilan alakuló Brent-Ural árkülönbözet és a rendkívül magasan alakuló finomítói felár. A menedzsment 2023-as előrejelzéseit is felülteljesítette a társaság, 2024-re viszont tovább csökkenő eredménnyel számol a cégvezetés, tudhattuk meg a negyedik negyedéves gyorsjelentés közzétételekor.
Az egész éves EBITDA közel 3,1 milliárd dolláron alakult a Molnál, ami bár alacsonyabb a 2022-es rekordnál, de így is kiemelkedően magasnak számít a korábbi évek átlagához képest.
A társaság egész éves adózott eredménye pedig 1484 millió dolláron alakult, ami bár nem haladja meg a 2022-es rekordot, de
ÍGY IS MESSZE A HOSSZÚTÁVÚ ÁTLAG FELETTI ÉRTÉK.
Címlapkép forrása: Portfolio
