Az új nettó finanszírozási igény 1 467 milliárd forinttal magasabb, mint az ÁKK által tavaly december elején közzétett eredeti terv
- derül ki az ÁKK mai közleményéből.
Az ÁKK mai bejelentése a várakozásoknak megfelelően történt. A ma reggel megjelent költségvetési adatokból kiderült, hogy az idei GDP-arányos hiánycél 2,9%-ról 4,5%-ra emelése (és néhány egyéb tétel) az államháztartás pénzforgalmi hiányát közel 4000 milliárd forintra emeli. Ez tulajdonképpen az az összeg, amit nettó adósságkibocsátással finanszírozni kell. A növekedés 1468 milliárd forint volt, az ÁKK szinte hajszálra ekkora mértékben emelte a friss kibocsátási tervében a decemberi változathoz képest a nettó finanszírozási igényt.
Az ÁKK közleményéből az is kiderül (lásd lejjebb), hogy a finanszírozási igényt a forint államkötvény kibocsátáson kívül rövid lejáratú forint állampapír eladásokkal, illetve kisebb részben devizaadósság növeléssel fogja biztosítani. Ez utóbbiak azért nem az egészséges portfólió irányába hatnak (lejárati rövidülés, devizaadósság-emelkedés), de az elmozdulások nem tekinthetők jelentősnek.
A forint intézményi piaci kibocsátás emelése biztosítja nagyrészt a megemelkedett finanszírozási szükséglet fedezését, ezt az év elejétől az aukciókon tapasztalt magasabb intézményi kereslet teszi lehetővé. A lakossági értékesítés mennyisége eddig a vártnak megfelelően alakult, ugyanakkor az értékesítés szerkezete valamelyest változott - írják.
A decemberben megfogalmazott cél, a 2%-os GDP-arányos nettó lakossági finanszírozás fennmarad, ugyanakkor, a lakosság diszkont kincstárjegy-állománya lassabban csökken és ennek megfelelően a tervezettnél 300 milliárd forinttal kevesebb lehet a lakossági termékek nettó értékesítése.
Az ÁKK emelte a diszkont kincstárjegyek (DKJ) év végére tervezett állományát, amit a lakossági és intézményi piacokon tapasztalt kereslet tett lehetővé. A tervezett devizafinanszírozás is emelkedett, amit a 2024-ben már megvalósult, a vártnál kedvezőbb kereslethez igazodó magasabb nemzetközi devizakötvény kibocsátások tettek lehetővé.
A megemelt finanszírozási igény alapján számított éves finanszírozási terv 39%-ban teljesült március végéig, vagyis meghaladta az időarányosat.
Fő változások a finanszírozási tervben:
- az intézményi forintkötvények esetében 2 372 milliárd forintról 609 milliárd forinttal 2 981 milliárd forintra nő az aukciós kibocsátási terv, ezen belül a csereaukciós kibocsátási terv változatlan,
- a diszkont kincstárjegyek év végére tervezett állománya 924 milliárd forintról 649 milliárd forinttal 1 573 milliárd forintra nő, (ez az év eleji állományhoz képest 300 milliárd forintos csökkenést jelent),
- 4 298 milliárd forintról 233 milliárd forinttal 4 064 milliárd forintra csökken a forint lakossági kibocsátási terv,
- 2 398 milliárd forintról 222 milliárd forinttal 2 619 milliárd forintra nő a devizafinanszírozási terv (ECP programmal nem számolva).
A 2024. évre tervezett kibocsátások összértéke ezáltal 10 272 milliárd forintról 1 376 milliárd forinttal 11 648 milliárd forintra emelkedik.
Az első negyedévben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2024. évre vonatkozó új kibocsátási terv 39%-ban teljesült 2024. március 31-i értéknappal.
A közlemény külön kitér arra, hogy a forint lakossági piaci bruttó kibocsátási terv 29%-ban teljesült és a lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírok becsült állománya március végén 11 217 milliárd forint.
2023. decemberében az ÁKK 2 232 milliárd forintos nettó lakossági növekményt célzott meg 2024-re vonatkozóan, ez módosult 1 932 milliárdra, amelyből az év első negyedévében nettó 728 milliárd forintnyi becsült állománynövekmény valósult meg.
A teljes lakossági állampapír-állomány a háztartások tulajdonában lévő lakossági papírok állománynövekedése következtében 11 278 milliárd forintra emelkedett.
A lakossági kézben lévő intézményi államkötvények és diszkont kincstárjegyek becsült állománya 1 120 milliárd forint volt, ez az előzetes várakozásoknál lényegesen kisebb ütemű, mindössze 43 milliárd forintos csökkenés 2023. végéhez képest.
2024. február végén a lakossági állampapírral rendelkező ügyfelek száma Magyarországon elérte a 835 430 főt, amely a 2023. év végi szinthez képest 13 475-tel több lakossági állampapír ügyfelet jelent.
Az ÁKK a Lakossági Stratégiájával összhangban a portfólió szemléletet igyekszik erősíteni. Éppen ezért a lakossági piacon jelenleg nincs húzótermék, a lakossági kereslet sokkal kiegyensúlyozottabb a különböző termékek között, ami egybevág az ÁKK céljaival. Az elmúlt évek magas inflációs környezetében racionális volt a PMÁP kiemelkedő népszerűsége, de ez a helyzet megváltozott - írják a közleményben.
A lakossági preferencia változása azért sem jelent problémát, mert a központi költségvetés adósságának inflációs kitettsége mostanra elérte a nemzetközi átlagot (azon országok adósságát figyelembe véve, ahol szintén elérhető infláció indexált államkötvény). A FixMÁP első negyedéves népszerűsége épp a fent említett portfólió szemléletet erősíti, hiszen egyre több befektető portfóliójába kerülhetett be egy teljes futamidőre fixált kamatozású termék is az eddigiek mellé.
Ezt a vonalat erősítheti tovább a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) tervezett megújítása, mely nyár elején valósulhat meg. A MÁP Plusz megújításával párhuzamosan kivezetésre kerül az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP),
tekintettel arra, hogy az ÁKK a megújuló MÁP Plusz első kamatfizetését követő 5 napos időszakban elérhető, 100%-os árfolyamon visszaváltható tulajdonságával kívánja helyettesíteni a portfólióból kieső, ténylegesen egy éves futamidejű állampapírt.
Az intézményi piaci aukciós elsődleges forintkötvény kibocsátási terv 36%-ban teljesült az első három hónapban. Az intézményi forint állampapírok állománya 26 502 milliárd forint (amely tartalmazza az Önkormányzati Magyar Államkötvények 37 milliárd forintos állományát is), ezen belül a devizakülföldiek aránya 24,5%, szemben a 2023. év végi 22,7%-os értékkel.
A diszkont kincstárjegyek esetében az ÁKK komoly újítást vezetett be az év elején a 3 hónapos DKJ aukciós rend átalakításával, melynek köszönhetően jelentősen lecsökken a forgalomban lévő DKJ sorozatok száma és ezzel párhuzamosan megnő az egyes DKJ sorozatok kinnlevő állománya, ezzel támogatva DKJ piac likviditását. Emellett hamarosan elindítja a csereaukciókat ezen a piacon is.
Az egész évre tervezett deviza forrásbevonás jelentős része már teljesült az első negyedévben, a teljes éves tervezett devizakibocsátás 59%-a valósult meg, a nemzetközi devizakötvényeknél közel 80 százalékon áll a teljesülés az új tervhez képest.
További jelentős devizakötvény-kibocsátás nincs tervben 2024-ben.
A finanszírozási terv szerint az ázsiai, japán és kínai piacokon jelenhet meg Magyarország kisebb összegű kibocsátással, illetve az ÁKK nyitott – piaci igény esetén – zártkörű kibocsátásra (private placement) is.
Címlapkép forrása: Getty Images
