A születésünk pillanatában várható élettartamunk egyre távolabb esik annak a valós idejétől: ez a különbség most körülbelül nyolc év, dacára annak, hogy a 2020-as világjárvány egy kis időre megakasztotta a várható élettartam növekedését. Az idősödő népesség egyre nagyobb nyomást helyez a munkaerőpiacokra és a társadalombiztosítási rendszerekre: a fogyatkozó munkaerőhöz magasabb egészségügyi költségek és növekvő nyugdíjkiadások társulnak, ráadásul az emberek alaposan alábecsülik a valós élettartamukat, és ez a pénzügyi helyzetük alakulására is kihat – hívja fel figyelmet az Allianz az Egyesült Királyságra, az Egyesült Államokra, Franciaországra, Kínára, Németországra és Olaszországra kiterjedő friss, „Longevity Report” című felmérésében, amelyben 1000 embert kérdeztek meg a hosszú élettel összefüggő tájékozottságukról, valamint arról, hogy ez miként befolyásolhatja a nyugdíjas évekre történő felkészülésüket.
A várható és a valós élettartam közötti eltérés problematikája egyre szélesebb kört érint: a múlt év elején 806 millió 65 éves és annál idősebb ember élt a világon, az ENSZ azonban azt prognosztizálja, hogy 2050-re a számuk megduplázódik. Ezzel egyidőben az időskorú eltartottak függőségi aránya elérheti a 46,6 százalékot, ami különösen aggasztó annak fényében, hogy az OECD-országok többségében már most is jóval több a szegény az idősebbek között, mint a többi korosztályban. Kifejezetten riasztó a helyzet az Egyesült Államokban: a 23 százalékos időskori szegénységi ráta 8 százalékponttal magasabb, mint a lakossági átlag.
A jelentés szerint a folyamatok több szempontból is hátrányosak a nőket illetően, akiknek Magyarországon átlagosan 15,3 százalékkal alacsonyabb a fizetésük, mint a férfiaknak, miközben 6,5 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak. Ez pedig a nyugdíjas éveiket is beárnyékolja, hiszen nem csupán aktív éveikben keresnek kevesebbet, mint a férfiak, hanem a szolgálati időt tekintve is hátrányból indulnak – márpedig elsődlegesen ez a két komponens határozza meg Magyarországon az állami nyugdíjat. Árulkodóak a KSH 2023 januári adatai, amelyek szerint bő egy éve 208 168 forint volt az öregségi nyugdíj átlagos összege, de miközben a férfiak 228 411 forintot kaptak, a nőké a 200 ezer forintot sem érte el (196 719 forint).
Tetézi a gondokat, hogy az Allianz felmérése szerint a nők kevésbé tájékozottak a hosszú élettel összefüggő kérdésekben, mint a férfiak: a vizsgált országok mindegyikében – Franciaország kivételével – lemaradásban voltak a férfi válaszadókhoz képest, átlagosan 7 százalékponttal.
A 65 éves korban várható további átlagos élettartam 1960 óta évtizedenként körülbelül egy évvel, szinte lineárisan növekszik.
A globális átlag 11,7 évről 17,5 évre, a fejlett országokban pedig 13,9 évről 20,5 évre nőtt. Ez azt jelenti, hogy akár 20 évet is tölthetünk nyugdíjban.
Az öngondoskodásnak kétségtelenül gátja, hogy a felmérés szerint csupán négyből egy ember (24%) érzi magát kellően felkészültnek a hosszú életre vonatkozó tájékozottság terén. Meglepő, de ebben Kína (29%) nem csupán az Egyesült Államoknál (18%) áll jobban, de az Egyesült Királyságot (21%) és Németországot (26%) is lekörözi, egyedül a franciák jobbak náluk a maguk 31 százalékával. Az aktuális nyugdíjkorhatárral földrajzi helytől függően sokan bajban voltak: Franciaországban például ötből négy válaszadó (79%) becsülte túl a nyugdíjkorhatárt, és csak 14 százalék tudta a pontos aktuális értéket - derül ki a közleményből.
Címlapkép forrása: Getty Images
