Megszólalt az ÁKK: a kamatfizetések háromnegyede állampapírokban kötött ki
Az Államadósság Kezelő Központ eredeti terveinek megfelelően alakul időarányosan a lakossági állampapírok értékesítése, vagyis nem lehet azt mondani, hogy a magyar háztartások elfordultak volna az állampapíroktól - írja az ÁKK friss közleményében.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) értékpapírpiaci statisztikájában a februári jelentős kamatkifizetések hatása okozott torzulást, ezeket kiszűrve a lakossági befektetők nettó vásárlók voltak a piacon.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, az MNB statisztikái alapján februárban 65 milliárd forinttal csökkent a lakosság kezében tartott állampapírok állománya, utoljára ilyen 2022 szeptemberében fordult elő. Ahogy azt mi is megjegyeztük, a csökkenés minden bizonnyal a februári kamatfizetésekkel volt összefüggésben, ahogyan azt az ÁKK közleménye is megerősíti.
Csakhogy az adósságkezelő szerint az adatok csalókák. A jegybank adatai szerint februárban piaci értéken 65 milliárd forinttal csökkent a háztartások állampapír-állománya, ezen belül közel 13 milliárd forint az átértékelődésből származó nyereség, míg a tranzakciók közel 78 milliárd forinttal csökkentették az állományt.
A névértéken számított értékpapír-statisztikában viszont jelentős, 242 milliárd forintos állománynövekedés figyelhető meg.
A látszólagos ellentmondás oka a kamatfizetések elszámolása. A februári jelentős kamatfizetés (több mint 400 milliárd forint) a piaci értéken számított statisztikában mint tranzakció jelenik meg (nettó eladásokként), jelentős mértékben torzítva a tranzakciós adatokat. Vagyis az, hogy „csak” 78 milliárd forint volt a negatív tranzakció, azt jelenti, hogy több mint 300 milliárd forint, azaz a kifizetett kamat csaknem 75%-a jelent meg a kamatok újrabefektetéseként vagy teljesen friss tőkeként az állampapírpiacon - írják.
A kamatfizetések hatását kiszűrve – ahogyan a névértékes adatok mutatják – a kapott kamatoktetemes részét újra állampapírba fektetve nem eladói, hanem jelentős nettó vásárlói pozíciót vett fel a lakosság.
Az ÁKK közleménye megjegyzi azt is, hogy március végéig az egész évre tervezett bruttó lakossági állampapír-értékesítés 29 százaléka teljesült, vagyis időarányosan az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult a lakossági kereslet. Az ÁKK célja továbbra is az, amit decemberben megfogalmazott, hogy a GDP 2 százalékának megfelelő nettó lakossági finanszírozás valósuljon meg összesen a lakossági és nagybani papíroknál 2024-ben.
Ugyanakkor a lakosság diszkont kincstárjegy-állománya lassabban csökken a korábban vártnál és ennek megfelelően a tervezettnél 300 milliárd forinttal kevesebb lehet a lakossági termékek nettó értékesítése. A fentiekkel összhangban az ÁKK 1 932 milliárd forintos nettó lakossági állampapír állománynövekedést célzott meg az év egészére, ebből az első negyedévben 728 milliárd forint valósult meg.
Címlapkép forrása: Shutterstock
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ