Legutóbb 2022 szeptemberében csökkent a lakossági állampapír-állománya, ez idén februárban ismét bekövetkezett: a 12 667 milliárd forint mintegy 65 milliárddal kevesebb a január végi adatnál. Mint arról többször is írtunk, februárban mintegy 480 milliárd forintnyi kifizetést kaptak a magyarok a prémium állampapírokból (elsősorban kamatkifizetés), a számok pedig azt mutatják, nem feltétlenül mentek ezek a pénzek vissza az állampapírpiacra.
Mindeközben a befektetési alapok sikerszériája folytatódik, február végén már közel 9300 milliárdot tartott itt a lakosság, ami egy hónap alatt 280 milliárdos növekmény. Vélhetően a befektetési alapoké volt az egyik olyan kategória, amely nagyot kaszált a PMÁP-kifizetésekből.
Ha az év első két hónapjának számait nézzük meg, a befektetési alapok állományváltozása már bőven 650 milliárd forint felett jár, miközben az állampapíroké csupán 113 milliárdnál.
Ahogy a fenti ábra is mutatja, a bankbetétek is a nyertesei voltak a PMÁP-kamatfizetéseknek, februárban több mint 437 milliárddal ugrott meg az állomány, elérve a 12 433 milliárd forintos szintet. Igaz, ennek a java része látra szóló betétekben landolt.
A bankbetétállomány növekedésének főbb mozgatórugóiról legutóbb itt írtunk:
A tranzakciós adatok alapján is hasonló kép rajzolódik ki: a befektetési alapok egyelőre tarolnak, csak februárban további 182 milliárdnyi friss tőkét vonzottak be, az állampapírok tranzakciója viszont 77 milliárdos mínuszban zárt.
Az állampapírok állományának visszaesésében szerepet játszik a DKJ iránti kereslet visszaesése is, februárban az állomány 710 milliárdra csökkent, ami egy hónap alatt közel 43 milliárdos mínuszt jelent. A DKJ a mostani, alacsonyabb hozamszintekkel már korántsem olyan vonzó, mint tavaly tavasszal, amikor még bőven 10% feletti hozamokkal találkozhattunk.
A befektetési alapokon belül továbbra is a kötvényalapok hódítanak a lakosság körében, februárban az állományuk már meghaladta a 3900 milliárd forintot. Ezt követően a vegyes alapokban van a legtöbb lakossági vagyon 1900 milliárddal, majd az ingatlanalapok következnek 1300 milliárddal.
Ezek után nem meglepő, hogy a lakosság államadósság-finanszírozásban betöltött szerepe is tovább csökkent februárban, ezúttal 26,6%-ra, miközben a külföldi befektetőké 33,3%-ra ugrott. A főbb kategóriák közül a bankok és biztosítók részaránya is csökkent, míg az alapkezelőké nőtt januárhoz viszonyítva.
Címlapkép forrása: Getty Images
