Korántsem mentes az irracionalitástól a magyar állampapírpiac: jelenleg közel 1900 milliárd forintot tartanak a magyarok olyan állampapírokban, amelyekben nincs sok értelme, ugyanis ez számukra komoly kamatbevétel-kiesést jelent. Az utóbbi időben látványosan megugrott az Egyéves Magyar Állampapír, sőt, még a Kincstári Takarékjegy iránti érdeklődés is, nem beszélve a MÁP Pluszban bent ragadt befektetőkről. A nyáron viszont változni fognak a lakossági állampapírok paraméterei, ami ezt a jelenséget is háttérbe szoríthatja.
Az Államadósság Kezelő Központ módosította a 2024. évi finanszírozási tervét, az új nettó finanszírozási igény 1 467 milliárd forinttal magasabb, mint az ÁKK által tavaly december elején közzétett eredeti terv - derül ki az ÁKK közleményéből. A lakossági értékesítés mennyisége eddig a vártnak megfelelően alakult, ugyanakkor az értékesítés szerkezete valamelyest változott - írják.
A kincstárjegyek hozamai emelkedtek a piacokon, mivel az amerikai kötvénykibocsátásokkal kapcsolatos várakozás és a központi bankok, köztük a Federal Reserve, az Európai Központi Bank és a Bank of England várható kamatcsökkentései befolyásolják a befektetői hangulatot.
Közzétette friss vagyoni kiadványát az MNB, amelyben korábban nem elérhető adatokat is publikáltak a háztartások vagyonelemeinek részletes bemutatásával. A kiadványból például kiderül, hogy a nettó vagyon eloszlásában kis mértékben csökkent az alsó és legfelső jövedelmi tizedek közötti különbség, jelentős arányú pénzügyi vagyon viszont csak a felső tizedeknél látható. Az MNB szakértői azt is elárulták, mi az a három dolog, amivel nagy vagyonokat lehet ma felhalmozni Magyarországon.
Az amerikai kincstárjegyek hozamai emelkedtek 2024 első kereskedési napján, mivel a kereskedők csökkentették a kamatcsökkentési várakozásokat.
Fogalmazhatnánk cizelláltabban is, de a lényeg ez marad: „fullba tolta” az állam idén az állampapírokat, és nemcsak a lakossági, hanem az intézmény befektetők számára is. Hogy miért? A hazai befektetői arány és az árazási mozgástér növelése érdekében szerettek volna minél több pénzt állampapírokba terelni. Hogy megérte? A köztes cél teljesült, a lakosság kezében lévő állampapír-állomány sosem volt még ilyen magas szinten, és az intézményi szereplők is jelentős állományt halmoztak fel. De van mindennek árnyoldala is: brutális szintre hízott az államháztartás kamatfizetési kötelezettsége és a kiszámítható befektetési környezeten is csorba esett. Nézzük, mik voltak a főbb állampapír-piaci történések 2023-ban.
A piacok legalább 100 bázispontos kamatcsökkentést áraznak be jövőre az Egyesült Államokban, a második negyedévtől kezdődően. Az egyik stratéga szerint viszont ezek a fogadások túlzóak – számol be a Yahoo Finance.
A Federal Reserve-nek legalább ötször kell csökkentenie a kamatokat 2024-ben, hogy elkerülje az amerikai recessziót - véli Paul Gambles portfóliómenedzser - írta a CNBC.
A piaci szereplők már évtizedek óta közelről figyelik, hogy hogyan rendezi át időről időre portfólióját a világ egyik leggazdagabb embere, Warren Buffett és a befektetői csapata a Berkshire Hathaway-nél. Most megérkezett a friss lista az új befektetésekről, amiben talán nem is az a legfontosabb, hogy mit kezdett a rendelkezésére álló tőkével a befektetési legenda.
1,5 százalékpontra emelkedik a Bónusz Magyar Állampapír kamatprémiuma az új, 2027-ben lejáró sorozat esetében, ez azt jelenti, hogy a papír éves szinten 9,31%-os kamatot fizet. Mostani cikkünkben megnézzük, hogy ez a magasabb kamat fel tudja-e venni a versenyt az inflációkövető Prémium Állampapírral, illetve van-e olyan időtáv, amikor megérheti a BMÁP-ot választani.
Fumio Kishida japán miniszterelnök 113 milliárd dolláros gazdaságélénkítő tervet jelentett be, amely adócsökkentéseket és pénzügyi támogatást is tartalmaz a magas infláció leküzdésére - írta meg a Financial Times. Érdekes lépés ez, a Federal Reserve és az Európai Központi Bank szerint ugyanis a fiskális támogatások épphogy inflációt gerjesztenek.
Eltűntek a tavasszal látott 14-15%-os hozamszintek a diszkont kincstárjegyek (DKJ) piacáról, ami nemcsak a magyar lakosság megtakarítási szerkezetét, hanem az államadósság-finanszírozást is érintheti: az utóbbi hónapokban láthatóan csökken a háztartások DKJ-kereslete, az alacsonyabb hozamok pedig a bónusz állampapír vásárlására is negatív hatással lehetnek, ugyanis az eddigi csaknem 12% után várhatóan 9% alatti kamatot fizet az előttünk álló három hónapban. Mindez jelentősebb megtakarításokat mozdíthat meg a jövőre már 18% feletti kamatokat fizető prémium állampapír felé, ami állományi szinten nem feltétlenül jelent kiesést az adósságfinanszírozásban, a kamatkiadásokat tekintve viszont nagyon fájó lehet az államkasszának.
A korábban vártnál is sokkal erősebb az amerikai gazdaság, és ennek most nincs miért örülni. A fogyasztás a magas kamatok ellenére bivalyerős, ami az egyébként is makacs infláció felpattanásának kockázatát hordozza magában. A Fed eddig türelmes volt a hozamemelkedés miatt (amelynek köszönhetően a piac elvégezte a szigorítás egy részét a központi bank helyett), de ha a gazdaság ereje kitart, akkor a Fednek még jobban bele kell taposnia a fékbe. Márpedig a további monetáris szigorítás akkora hullámokat vetne, amit a Csendes- és az Atlanti-óceán túlpartján is megéreznének.
A globális vezetők egyre jobban aggódnak a fragmentált gazdasági helyzet miatt, mivel az Egyesült Államok gazdasága váratlan erőt mutat, míg más nemzetek jelentős kihívásokkal néznek szembe. A marokkói Marrakesben tartott megbeszéléseken Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója kiemelte a nemzetek közötti egyre nagyobb gazdasági különbséget, és hangsúlyozta az ezzel az egyenlőtlenséggel járó kockázatokat.
Nő a valószínűsége, hogy a Federal Reserve a hosszú oldali kincstári hozamok tartós emelkedése miatt szünetet tart kamatemelési ciklusában - erre utalnak a jegybank vezető tisztviselőinek legutóbbi jelzései a Wall Street Journal elemzése szerint.
Augusztusban történt először olyan, hogy több megtakarítást tartott a magyar lakosság állampapírokban, mint bankbetétekben. Voltak más mérföldkövek is: miközben a kötvényalapokban kezelt lakossági vagyon átlépte a 3000 milliárd forintot, a DKJ-kereslet láthatóan visszaesett. A befektetési alapok állampapír-állománya pedig folyamatosan nő a kötelező állampapír-tartás miatt, mostanra a magyar államadósság 4,5%-át birtokolják. A magyar megtakarítások sajátosságairól, illetve a befektetési lehetőségekről lesz szó a Portfolio november 8-ai ingyenes, Portfolio Investment Day rendezvényén, részletek itt.
Értékes találat értékes fegyverrel.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
