Az MNB új, rendszeres online felmérést végez a háztartási szektorról, elsősorban a háztartások anyagi helyzetének az értékelésére és megtakarítási terveire összpontosítva. A friss, 2024 második negyedévére vonatkozó legfontosabb megtakarítási trendeket az alábbiakban összesíti a jegybank:
- A megtakarítási szándék magas szinten áll a háztartások széles körében, sőt, folytatódhat az infláció miatt elvesztett pénzügyi reálvagyon visszaépítése, a reálbérek emelkedése a lakossági fogyasztás fokozatos fordulatát hozhatja – véli az MNB.
- Érdekes adat, hogy a háztartások kétharmadának van pénzügyi megtakarítása, akiknek egyharmada tart állampapírt. Ez azért is fontos adat, mivel idén a GDP 2,1%-ának megfelelő kamatjövedelemhez jutnak a háztartások az állampapírjaik révén; ennek 47%-a állampapírba, 13%-a más eszközbe mehet majd.
Sokan akarnak megtakarítani
A megtakarítást tervező háztartások aránya 2023 vége óta magas szinten áll, ami időben egybeesik a reálbér növekedés újraindulásával. Az MNB friss jelentése szerint a legtöbb jövedelmi csoportban magas szinten áll a megtakarítási szándék, csak az 500-750 ezer forintot keresők esetében van a 3 éves minimumon a megtakarítási szándék. A jegybank úgy látja, hogy
a megtakarítások reálértékének a visszaépítése lehet a fő motiváció.
A jelentésből kiderül, hogy
a megtakarítással rendelkező háztartások aránya az elmúlt negyedévek felmérései során 60-66% között alakult; közülük a háztartások 13-19 százaléka rendelkezik állampapír befektetéssel.
Ők idén jelentős kamatjövedelemre számíthatnak – írja az MNB.
Nem meglepő módon a vagyonosabb háztartások aktívabbak ezen a piacon:
- A 10 millió forintot meghaladó megtakarítással rendelkezők harmada tart valamilyen állampapírt,
- a 3 millió forint alatti vagyoni kategóriába tartozóknál ez az arány csak 10 százalék körüli.
Az MNB megjegyzi, hogy idén a GDP 2,1%-ának megfelelő kamatot fizethetnek ki a lakosság részére, ennek jelentős része az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírhoz (PMÁP) köthető. A lakossági állampapírok magas aránya miatt a magasabb kamatkiadások kedvezőtlen hatását részben tompítja, hogy ennek nagy része belföldön marad – véli a jegybank.
Ezt támasztja alá, hogy az MNB felmérése szerint a kamatfizetéseket a megkérdezettek közel fele újra állampapírba fektetné be, 36 százalékuk a kiadásaik fedezésére költené. A háztartások kis része (13%) pedig más befektetésbe csoportosítaná át a pénzét.
Nem akarnak hitelt a magyarok
Az adatok arra is kitérnek, hogy bár a pénzügyi számlás adatok szerint a hitelezési ráta növekszik, ez a hitelt felvenni szándékozók számának csökkenése mellett valósult meg. Az alábbi ábra szerint a fogyasztási hitelek iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet.
Óvatos, de optimistább a magyar
Az orosz-ukrán háború kitörése után megugrott az anyagi helyzetük romlására számító háztartások aránya, 2022 vége óta azonban trendszerű csökkenést mutat a pesszimista háztartások aránya, miközben az optimisták aránya lassan emelkedik.
Mindeközben az érzékelt infláció csökkenésével párhuzamosan a 2022. novemberi csúcsáról már majdnem lefeleződtek az inflációs várakozások. Ezzel párhuzamosan mérséklődött azok aránya, akik további csökkenésre számítanak.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
