Bizalmi vagyonkezelés: aranybánya vagy jogi aknamező is lehet a vége

Baráti Ákos, a Jalsovszky ügyvédi iroda ügyvédje, partnere és nemzetközi adószakértője az eseményen arra tért ki, hogy mire jó és mire nem a bizalmi vagyonkezelés. A fontosabb gondolatok:

Baráti Ákos

Jalsovszky Ügyvédi Iroda, szenior ügyvéd, adószakértő

Ákos jogász, közgazdász, nemzetköziadó-szakértő, a Jalsovszky adótanácsadás üzletágának vezetője, már közel 15 éve foglalkozik jövedelemadó-tervezéssel. Karrierjét BIG4 tanácsadó cégekn

Tovább

Ákos jogász, közgazdász, nemzetköziadó-szakértő, a Jalsovszky adótanácsadás üzletágának vezetője, már közel 15 éve foglalkozik jövedelemadó-tervezéssel. Karrierjét BIG4 tanácsadó cégekn… Tovább

A bizalmi vagyonkezelés jogintézménye már 10 éve létezik itthon, de korábban nem volt semmilyen adószabály hozzárendelve, emiatt fekete lyuk volt az egész intézmény. Aztán 2017-ben és 2019-ben megcsinálták az adószabályokat, és ezt követően kezdett felpörögni a köztudatban is ennek a létezése.

2023. szeptembertől december végéig ún. bemeneti adózás élt, szűk körben lehetett adómentes felértékeléssel élni. Ezt a szigorítást végül visszaállították a régi rezsimre, ennek értelmében, aki felértékelt vagyont tesz be egy alapítványba vagy vagyonkezelő struktúrába, az csak akkor éri el az adómentességet, ha legalább 5 évig bent hagyja a tőkeösszeget (a hozamot kiveheti) – mondta el a szakértő.

Az ügyvédi iroda által készített korábbi felmérés szerint bár sokakat (66%) a kedvező adózás is motivált arra, hogy vagyonkezelési struktúrájukat létrehozzák, ezzel együtt olyan fő szempontok is szerepet játszottak, mint

• a vagyonvédelmi, vagyonelkülönítési szempontok,
• hagyatéki vagyontervezés,
• házassági vagyonjogi szempontok,
• generációváltás előkészítése.

Összesen a válaszadók 4%-a mondta azt, hogy kevesebb mint 6 évig tervezi fenntartani a vagyonkezelési struktúrát. Ők lehetnek azok, akiket kizárólag az adóelőny érdekel – tette hozzá. Sokkal beszédesebb az, hogy a válaszadók 88%-a legalább közép távon, egy generáción keresztül szeretné fenntartani a bizalmi vagyonkezelési struktúrát.

Van egy 8%-nyi réteg, aki már most úgy gondolkodik, hogy legalább 50 évig fenntartaná. A hatályos szabályok alapján bizalmi vagyonkezelés 50 évre hozható létre, vagyis ez alapján több válaszadó is van, aki vagyonkezelő alapítványt hozott létre, aminek nincs időkorlátja. Illetve a hatályos jogszabályok is engednek arra teret, hogy a mostani bizalmi vagyonkezelés meghosszabbítható legyen – ismertette.

A válaszadók 50%-a már a BVK létrehozásakor konkrét vagyonkezelési irányelveket alakított ki, igaz, ebből 28% csak a halála vagy cselekvőképtelensége esetére korlátozná a vagyonkezelő mozgásterét. Az ügyfeleknek tehát fontos, hogy a második generációt iránymutatásokkal, utasításokkal lássák el.

Fajcsák Gábor, az RSM partnere és adóüzletág-vezetője a vagyonstruktúrák előnyeit és hátrányait ismertette.

Fajcsák Gábor

RSM, adóüzletág vezető

Az RSM több mint 50 fős adóüzletágának vezetőjeként hazai és nemzetközi nagyvállatokkal dolgozik együtt. Fő szakterületei az adóellenőrzés, digitális adózási megoldások, nemzetközi és belföldi cégstru

Tovább

Az RSM több mint 50 fős adóüzletágának vezetőjeként hazai és nemzetközi nagyvállatokkal dolgozik együtt. Fő szakterületei az adóellenőrzés, digitális adózási megoldások, nemzetközi és belföldi cégstru… Tovább

A szakember úgy véli, nem feltétlenül éri meg a BVK olyan esetekben, amikor például a vagyonrendelni kívánt cég jelentős értéknövekedés előtt áll, illetve a vagyonelemek köre nem feltétlen indokolja (ha csak adóelőny a cél).

Felmerülhetnek jogi akadályok is, például a vagyon öröklési/házassági vagyonjogi vita tárgya, fedezetelvonás vagy a tulajdonostársak elővásárlási joga, pályázati előírások, NKP, stb.

Az is előfordulhat, hogy a vagyonrendelő maga nem áll készen még egy ilyen struktúrára, de lehetnek családi viták, elmérgesedett kapcsolat, transzparencia hiánya, nincs kompetens vagyonkezelő vagy éppen az is, ha a tulajdonos egyáltalán nem tervezi a jövőben eladni a céget. A szakértő kiemelte, hogy a kkv-státusz elveszhet üzletszerű BVK esetén.

A fentieken túl felmerülhetnek külföldi adózási kérdések is, ilyen az, ha a vagyonrendelő, kedvezményezettek vagy a vagyonelem külföldi illetőségűek vagy azzá válnak.

Vagyonrendelés esetén az illetőség országa adóztathatja a vagyonrendelést, továbbá akadályozó tényező lehet a külföldi vagyontárgy elidegenítésének külföldi adóztatása (pl. magyar vagyonrendelő külföldi ingatlanja, cége).

A kihívások között említette a külföldről származó céges osztalék forrásadóztatását (van ahol „átnéznek” a BVK-n), illetve a TBSZ tartási időszak alatt is felmerülhet a külföldi adóztatás, ha a kedvezményezett külföldi illetőségű.

Mindezeken túl külföldi illetőség esetén a hozamkifizetés az illetőség országában adóköteles lehet, ráadásul Magyarország is forrásadót szedhet, ami a TBSZ hozamokra is igaz (mentesség csak magyar illetőség esetén alkalmazható).

A szakértő kitért az „áteresztő entitás” problémájára, vagyis arra, hogy a kezelt vagyon ki nem fizetett jövedelme is adókötelessé válhat a külföldi kedvezményezettnél 8TBSZ tartási időszak alatt is felmerülhet a külföldi adóztatás).

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ