Elszalasztották az évtized lehetőségét a magyar befektetési alapok? Most sokan lehetnek csalódottak

Nem babra megy a játék, sok százmilliárd forint keresi a helyét

Nagy reményekkel várta az idei évet a teljes hazai befektetési piac, köztük a befektetési alapok is a rekordnagyságú állampapír-kifizetésekből felszabaduló összegekre fenték a fogukat. Csak az inflációkövető állampapírok kamataiból (és néhány tőkelejáratból) 2025 első negyedévében több mint 1260 milliárd forint, az év hátralévő részében pedig várhatóan újabb 470-480 milliárd forintnyi kifizetés áramlik a lakossági befektetőkhöz. Az egyéb – kisebb állományú és kisebb kamatozású – lakossági állampapírok kamatfizetéseiből pedig ezen felül is több százmilliárd forint érkezik idén a háztartások számláira.

A példátlan nagyságú állampapír-kifizetések hatására számottevően mérséklődött a lakossági kézben lévő állampapír-állomány: az első negyedévben piaci értéken több mint 700 milliárd forinttal csökkent a háztartások állampapírban tartott vagyona. Fontos, hogy a felhalmozott kamatoktól megtisztított (névértéken számított) lakossági állampapír-állomány még így is 27 milliárd forinttal nőni tudott ebben az időszakban, ami azt jelenti, hogy az új vásárlások értéke meghaladta a lejáró sorozatokból, illetve a nem lejáró papírok "visszaváltásából" felszabaduló összegeket.

Mennyit szereztek meg a felszabaduló pénzekből a befektetési alapok?

Első ránézésre a befektetési alapok jól teljesítettek:

a háztartások az idei első negyedévben nettó 693 milliárd forintnyi vásárlást hajtottak végre az alapok piacán.

Ez abszolút rekord, hasonlóan nagy összegre utoljára 2023 második negyedévében, a szociális hozzájárulási adó kiterjesztését közvetlenül megelőző időszakban volt példa.

Az idei nagy értékesítési volumennek köszönhetően a lakossági kézben lévő, befektetési jegyekben tartott vagyon mennyisége március végére átlépte a 14 000 milliárd forintot. Ez negyedéves alapon 4%-os, éves összehasonlításban pedig 24%-os növekedést takar. Említést érdemel, hogy ezzel fordulat állt be a két kedvelt kategória versenyében: a befektetési alapokban tartott lakossági vagyon értéke megelőzte a lakosság állampapír-megtakarításainak piaci értékét.

A számok mögé nézve azonban más jelenségeket is beazonosíthatunk. A háztartási szektor alapvetően megtakarítóként van jelen a piacon, azaz minden negyedévben új befektetéseket eszközöl, amelyeket változó arányban oszt meg a különféle befektetési lehetőségek között. Az alábbi ábra megmutatja, hogy az újonnan keletkezett lakossági pénzügyi megtakarításokból mekkora rész áramlott állampapírokba, befektetési alapokba, illetve más típusú eszközökbe, például bankbetétekbe vagy tőzsdei részvényekbe. (A negatív értékek kiáramlást jelölnek az adott eszközosztályból.)

Szembetűnő, hogy az utolsó két negyedévre az állampapírokba történő tőkebeáramlás szinte teljesen megtorpant. Névértéken számítva 2024 negyedik negyedévében 15,5 milliárd forint, 2025 első negyedévében pedig 26,9 milliárd forint volt a háztartások állampapír-tranzakcióinak összértéke. Ezzel szemben például 2024 első negyedévében 669 milliárd forintot, az újonnan képződött megtakarítások 52%-át fektették állampapírokba a háztartások.

Az állampapírok részesedésének utolsó két negyedévben megfigyelhető "elolvadása" (rendre 1%-ra és 2%-ra csökkenése) azonban nem eredményezte a befektetési alapok előretörését. A tavalyi utolsó negyedévben a befektetési alapokba irányított tranzakciók az összes lakossági tranzakción belül 37%-ot tettek ki. Az idei első negyedévben pedig 39%-os részesedésre tettek szert az alapok, azaz

minden befektetett 100 forintból 39 forintot tettek befektetési alapokba a háztartások.

Összehasonlításképpen 2024 első negyedévében 47%, 2024 harmadik negyedévében pedig 83% is volt az alapok részesedése.

Előretörnek a külföldi alapok?

A befektetési alapok között érdemes aszerint különbséget tenni, hogy belföldi vagy külföldi alapról van-e szó. Az idei első negyedévben mért 693 milliárd forintos lakossági tranzakcióból 478 milliárd forintot tudtak megszerezni a hazai befektetési alapok, míg 214 milliárd forint a külföldi alapoknál csapódott le.

A két csoport értékesítési számainak dinamikája is nagyon eltér. A belföldi alapok az idei első negyedévben alig múlták felül a 2023-ban és 2024-ben mért átlagos negyedéves értékesítést (466 milliárd forintot). Ezzel szemben a külföldi alapok látszólag jobban profitáltak a 2025. év eleji, állampapír-kifizetések által hajtott többletkeresletből: a 2023-24-es átlagos negyedéves értékesítésnek (69 milliárd forintnak) több mint háromszorosát produkálták.

A fentiekből következik, hogy a korábbi évekhez képest sokat emelkedett a külföldi befektetési alapok új értékesítésekből megszerzett részesedése: 2023-ban jellemzően a lakosság nettó tranzakcióinak 8-9%-a irányult külföldre, 2024-ben viszont nagy ugrás történt, és 2025 első negyedévében már 30% fölé emelkedett a külföldi alapok által megszerzett tranzakciók részaránya.

A kezelt vagyon nagysága az alapkezelők bevételére is közvetlen hatást gyakorol, hiszen az alapkezelők legfőbb bevételi forrása a vagyon arányában meghatározott alapkezelési díj. A Portfolio számításai szerint 2023-ban átlagosan évi 1,6% körüli költséggel (total expense ratio, TER) dolgoztak a nyilvánosan elérhető befektetési alapok, azaz 100 millió forint kezelt vagyonra vetítve mintegy 1,6 millió forint díjat számítottak fel. Fontos, hogy a TER nem tartalmaz minden felmerülő költséget, például az esetlegesen felszámított sikerdíj, illetve a tranzakciós költségek ezen felül értendők.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ