Magyar milliárdosok nagy problémája: a mesés vagyon már megvan, de ki vigye tovább?

Második alkalommal rendezte meg csütörtökön az Utódlásmenedzsment konferenciát "Alapítók és örökösök" címmel a Grémium az Utódlásért Egyesület. A rendezvény elején Kállay András, a szervezet elnöke felidézte az eddig elért eredményeiket, egyúttal kijelölte a közeljövő prioritásait, amelyek nem kizárólag üzleti fókuszúak, hanem például a bizalmi vagyonkezelés adózásának reformja is szerepel célkitűzéseik között.

A vagyonosodás pszichológiája

Varga Szabolcs, a Grémium az Utódlásért Egyesület alelnöke előadásában bemutatta, milyen kihívásokkal szembesülnek a vagyonos embereknek attól függően, hogy hogyan tettek szert a vagyonra.

• Az úttörők azok, akik a közép- vagy munkásosztályba születtek, majd – általában vállalkozóként – felépítették a családi vagyont: az ő identitásuk szorosan kötődik az általuk létrehozott céghez, ugyanakkor vagyonosként is hordozzák a születési kultúrájuk jellemzőit. Karrierjük végén a vállalkozás esetleges eladása szabályos gyászfolyamatot jelenthet számukra.
• A „transzplantált” vagyonos emberek váratlanul váltak gazdaggá valamilyen esemény hatására, jó példa erre a lottónyertesek története. Ők gyakran küzdenek a szakirodalomban hirtelen vagyon szindrómának (sudden wealth syndrome) nevezett problémaegyüttessel, tünetek széles köre gyötörheti őket, úgymint depresszió, pánikrohamok, alvászavar, ingerlékenység, döntésképtelenség, ezenkívül hajlamosak a fokozott impulzusvásárlásokra.
• A vagyont megöröklő generáció tagjai, a „bennszülöttek” ugyancsak sok nehézséggel szembesülnek életük során, el kell viselniük a társadalom ellenérzését kivételes helyzetük miatt, miközben saját identitásuk kialakításában is gátolhatja őket a családi név, illetve az örökölt vagyon. Szüleik sok esetben nem voltak jelen aktívan a gyermekkorukban, a jelenlét hiányát pedig anyagi javakkal pótolták, ez a működés az örökösök későbbi életszakaszában önállótlanságot eredményezhet.

Vagyonépítők és örökösök

Varga Mihály (KÉSZ Group) úgy vélekedett, hogy az ember értéke nem a vagyonában, hanem a személyiségében rejlik. Több mint 40 oldalas családi alkotmányuk lefekteti a közös értékrendet, ez a fenntarthatóság és a gondoskodás köré épül. A gyermekeknek nem kötelező foglalkozniuk a céggel, bármilyen irányban folytathatják tanulmányaikat, illetve kipróbálhatják magukat a startupok világában, amihez a családi kasszából is kaphatnak némi kezdeti forrást.

Sóvári Olivér, aki magánszemélyként vált milliárdos befektetővé, a harmincas évei elején kezdett el érdeklődni a kriptobefektetések iránt, azelőtt csak hagyományos befektetésekkel foglalkozott, és elsősorban a kriptodevizákból álló portfóliója révén tett szert a vagyonára. Évekkel ezelőtt azonban diverzifikációs céllal teljesen átsúlyozta a portfólióját, és vagyona 50%-át a kriptók piacán kívülre mozgatta. Befektetési alapelvei nem változtak, folytatja ugyanazt a fundamentumokra építkező stratégiáját, amely a kriptók világában már bevált. Saját tapasztalata szerint az első 100 millió forint elérése lényegesen nagyobb sokkot jelentett, mint az első milliárdé. A fiatalok számára azt tanácsolja, ne legyen minden tojás egy kosárban, és mindig legyen egy B-terv.

Regéczy-Béres Melinda, a Béres Gyógyszergyár Zrt. kommunikációs igazgatója tavaly óta tölt be vezető szerepet a cégben, a családi vállalkozás már a második generációváltást is levezényelte, ugyanakkor a szülők továbbra is részt vesznek a vállalatvezetésben, és a vagyonátadás sem történt még meg. A szakember úgy véli,

a családi örökségük nemcsak anyagi természetű, hanem erkölcsi kötelezettség is, és mindkettővel ugyanolyan érzékenységgel és felelősséggel kell gazdálkodni.

A vagyon lehetővé teszi, hogy borászattal is foglalkozzon a család, ami az üzleti vetület mellett a társadalmi felelősségvállalás egyik formája.

Vagyonos nők helyzete régen és most

Habár napjainkban a nők már azonos jogokkal rendelkeznek, mint a férfiak, ez még a huszadik század jelentős részében sem volt így – emlékeztetett Parragi Edina, a Grémium az Utódlásért Egyesület alelnöke. A férjük engedélye nélkül a magyar nők először nyolcvan évvel ezelőtt, 1945-ben nyithattak bankszámlát, és ugyanebben az évben lehetett először földtulajdonuk. A nők vagyoni helyzete gyors ütemben javul, például a 2020-as adatok szerint az örökölt vagyon 40%-át már a nők kapták, míg tíz évvel korábban ez csupán 30% volt. Az értékpapírokban lévő vagyon esetében valamivel alacsonyabb az arány, itt 35%-ra tehető a nők részesedése az öröklés során.

Sperlágh Katalin közjegyző felhívta a figyelmet, hogy

értékpapírszámlához mindmáig nem lehetséges haláleseti kedvezményezettet megadni, a rendelkezői meghatalmazás pedig a számlatulajdonos halálával megszűnik,

tehát az öröklés szempontjából nem ér sokat. A közjegyző szerint pozitívum, hogy egyre többen szeretnének végrendelkezni, de nagyon kevés a szakember közreműködésével készített professzionális végrendelet – ennek elkészítését gyakran a nők ösztönzik a családon belül.

Vagyontranszfer profi kezekben: a vagyonkezelési szolgáltatások

Takács Péter (MBH) a banki oldalról világította meg a generációváltás kérdéskörét, szerinte sok esetben az utódok nem tudják vagy nem akarják átvenni a céget, ezért az idősödő első generációs vállalkozók számára komoly dilemmát jelent a vállalat sorsának ügye. Ha nincs mód családon belül átadni a vállalkozást, akkor egy profi menedzsment megbízása is járható út, ami a bank számára is kedvező forgatókönyv, hiszen egy családi generációváltás kockázatokkal jár.

Tsakiris Adonisz (OTP) kiemelte, hogy ma már sok vállalkozó mind a személyes, mind a vállalati vagyont tudatosan fekteti be, nemcsak látra szóló betétben, hanem értékpapír-megoldásokban is gondolkodnak. Tapasztalata szerint a generációs különbségek erősen kirajzolódnak, az idősebbek megfontoltabban döntenek, képesek hosszú távra tervezni és várakozni, míg a fiatalabb vállalkozók számára a likviditás az egyik legfontosabb szempont, impulzívabb döntéshozatal jellemzi őket, de hajlandóak tanulni, és nyitottak a professzionális tanácsok megfogadására.

Murka Domonkos (Hold Alapkezelő) úgy véli, a vagyonkezelés egyfajta diverzifikációs megoldás a vállalkozók számára, hiszen a saját vállalkozásukban több válságot is átéltek, kockázatokat vállalnak, ezért ettől elkülönítve is szeretnek vagyonnal rendelkezni. Tapasztalata szerint a férfi vállalkozó gyakran magával hozza a feleségét is, sok esetben a feleség igénye az, hogy a "széfben" is egyre gyarapodjon a vagyon. Hangsúlyozta, hogy a szakmában életkortól függetlenül kiemelten fontos a személyes kapcsolattartás, szerinte egy ilyen erős bizalmi kapcsolat fenntartása másképp nem is lehetséges.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ