MNB: kétszámjegyű volt a növekedés a biztosítóknál, a pénztáraknál és a tőkepiaci szereplőknél

Tavaly a hazai életbiztosítási és pénztári tartalékok az infláció felett, 15,1 %-kal, a részvényállomány 19,1%-kal, a befektetési jegyek volumene közel 30%-kal nőtt. A magyar lakosság ugyanakkor más uniós tagállamokhoz képest továbbra is nagyobb arányban tart készpénzt magánál és az állampapír-megtakarításokat részesíti előnyben – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésében, ami a piacok 2024. évi teljesítményét mutatja be. 

A biztosítási szektor díjbevétele 2024-ben – a fiókok megszolgált díjával együtt – 11,9 %-kal emelkedett, elérve az 1 843 milliárd forintot. A nem-élet ági díjbevétel tavalyi 13,2 %-kal bővült, ami a 2013-22 időszak átlagának másfélszerese volt. A növekedés motorját a lakossági vagyonbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adták. Az életbiztosítások díjbevétele a 2023-as visszaesés után ismét növekedésbe fordult, 10,9 %-kal gyarapodva. A biztosítási penetráció (díjbevétel/bruttó hazai össztermék) azonban stagnál, továbbra is elmarad az MNB várakozásaitól. 

A biztosítók befektetett eszközeinek értéke 2024-ben is 12 %-kal gyarapodott. A szektor 48 milliárd forintos adózott eredménye az előző évi szinthez képest nőtt, de még messze elmarad a pótadó előtti szintektől. A biztosítók tőkefeltöltöttsége 196 % volt, ami 2022 óta javuló tendenciát mutat. 

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok egyéni számláin jóváírt tagdíjbefizetések és adójóváírások összege a korábbi évekhez képest jelentősen, 12,6 %-kal nőtt tavaly. Emellett az ismét kétszámjegyű nettó hozam és pozitív pénzáramlás hatására a szektor fedezeti tartaléka csúcsot döntött, elérve a 2 238 milliárd forintot. Másfél évtizedes csökkenő trend tört meg azzal, hogy 2024-ben nőtt a pénztártagok száma, ami így 1 millió 75 ezer fő lett. A pénztári szektor működési eredménye ismét nyereséges (1 milliárd forint) volt. Miközben tavaly a pénztári kifizetések csökkentek, idén – az ingatlancélú szolgáltatás lehetősége miatt – akár jelentős kiáramlás történhet a pénztári vagyonból.  

Az egészség- és önsegélyező pénztárak fedezeti tartalékainak bevételei 20,4 %-kal, míg a szolgáltatási kifizetései 20,0 %-kal emelkedtek 2024-ben. A kifizetések 91 %-át továbbra is az egészségügyi szolgáltatások, a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök vételárának támogatása teszi ki. A szektor taglétszáma 2024 végén 1 millió 187 ezer fő volt, 5,6 %-kal több mint egy évvel korábban. A nyugdíj- és az egészségpénztárak, nyugdíjbiztosítások és nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) bevételeinél kockázat, hogy a személyi jövedelemadó alól mentesülők, mérséklődő adóterheléssel érintettek nem, vagy csak kisebb mértékben tudják igénybe venni a befizetéseik után járó 20%-os adójóváírást, így megtakarítási motivációik gyengülhetnek. 

A közvetítők körében megállt a biztosításközvetítői létszám csökkenése, és az egy főre jutó szerződések száma, illetve értéke is közel 10 %-kal nőtt. A közvetített biztosítási díjak összege meghaladta a 300 milliárd forintot, azonban ebből az életbiztosítások aránya kevesebb mint 10%-ot képvisel. A pénzpiaci közvetítők közreműködésével megkötött mintegy 200 ezer hitelszerződés, illetve a lakástakarékok közvetítésének újjáéledése révén e piac jutalékbevételei több mint 50 %-kal ugrottak meg. 

A nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszegének bővülése 2024-ben is folytatódott. Az 2023. évi növekedéshez képest lényegesen magasabb mértékben emelkedett a külső (saját tőkén kívüli) források bevonása. A szektor forrásainak 40 %-át a hitelintézetek adják. A saját tőke/mérlegfőösszeg 17 %-os aránya – a saját tőke 2021 óta tartó folyamatos nominális emelkedése ellenére is – továbbra is elmarad a 2020. évi szinttől, ám a növekvő forrásbevonás azt mutatja, hogy továbbra is vonzó a pénzügyi vállalkozásokba való befektetés. A szektor ügyfelekkel szembeni bruttó követelésállománya 10 %-kal emelkedett. Továbbra is a hitel- és pénzkölcsön-nyújtás (2024. évben 16 %-kal nőtt), illetve a pénzügyi lízing (9 %-os növekedés) a meghatározó az intézményeknél, míg a folyó faktoring és workout, illetve az egyéb követelések állománya csökkent. 

A befektetési szolgáltatók összesen 1 316,1 ezer milliárd forintos tőkepiaci forgalmat (14,3 %-os növekedés) realizáltak, ami alapvetően a hitelintézetek azonnali ügyleteinek dinamikájával magyarázható. A Budapesti Értéktőzsde forgalmának tavalyi 24,6 %-os növekedéséhez az azonnali és származékos piac is hozzájárult. A 3 legnagyobb forgalmú részvény összetétele, sorrendje változatlan maradt. A részvénypiac magas koncentrációja a kispapírok forgalomnövekedésével oldódott. 2024 is dinamikus – kb. 17,1 %-os – növekedést hozott az ügyfél-értékpapírok állományánál.  

A befektetési alapkezelők által kezelt 23 621 milliárd forintos vagyon 21,8 %-os éves növekedést jelez. A befektetési alapok nettó eszközértéke dinamikus növekedéssel elérte a 18 432 milliárd forintot. Leginkább az abszolút hozamú és a vegyes alapokba áramlott be tőke. A nyilvános ingatlanalapok állománya, illetve a likvid eszközök és ingatlanok aránya a teljes nettó eszközértékhez képest nem változott. A szektor adózott eredménye közel 51 %-kal nőtt. 

Az MNB tavaly 20 piaci visszaélés témájú piacfelügyeleti eljárást indított, illetve 19-et zárt le.

Emellett 16 piacfelügyeleti eljárás indult engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység gyanújával, és 20 ilyen piacfelügyeleti eljárás zárult le. Az MNB 2024-ben összesen 1,44 milliárd forintnyi piacfelügyeleti bírságot szabott ki. 

Címlapkép forrása: Shutterstock

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ