BÉT-vezér: hatalmas lehetőség van a hazai tőkepiac bővülésére

A BÉT vezérigazgatója szerint a magyar tőkepiacnak még jelentős növekedési potenciálja van. Az egyik példaként Dél-Korea szolgál, ahol a kormányzat tudatosan építette a hazai tőkepiacot, támogatta a nemzeti cégek megerősödését és exportorientált gazdaságot alakított ki.

A versenyképességhez és innovációhoz nélkülözhetetlen egy jól működő tőkepiac. Ezért a legtöbb állami céget bevezették a tőzsdére, és emellett komoly hangsúlyt fektettek a lakosság pénzügyi edukációjára is

– hangzott el a BÉT vezetőjétől.

A koreai modell eredményességét mutatja, hogy ott évente körülbelül 100 új cég jelenik meg a tőzsdén, míg Magyarországon a kezdeti hat részvénykibocsátóhoz képest ma már több mint 150 részvény- és kötvénykibocsátó van jelen. Dél-Koreában az 50 millió lakosra 70 millió értékpapírszámla jut, ami a pénzügyi tudatosság magas szintjét jelzi.

A lakosság nagy része nem készpénzben, hanem tőkepiaci eszközökben tartja a megtakarításait, és nem csak Dél-Koreában van ez így – Amerikában is ez a jellemző. Tehát ha ezt a példát nézzük, akkor van hova fejlődnünk. Sőt, azt gondolom, hogy Magyarországon még hatalmas lehetőség van a tőkepiac bővülésére

- mondta.

Magyarország az elmúlt 10-12 évben hasonló útra lépett, mint korábban Dél-Korea: a cél a hazai cégek megerősítése és nemzetközi szereplővé válásuk elősegítése - fogalmazott. Az OTP már sikeres példája ennek a stratégiának, de a hosszú távú eredmények csak 5-15 év múlva lesznek igazán értékelhetők.

A hazai tőkepiac fejlődésének egyik akadálya a megfelelő tőkeoldali finanszírozás hiánya.

Az európai versenyképesség helyreállításához erős, likvid tőkepiacokra van szükség, különösen az innovatív, gyorsan növekvő vállalatok támogatására, amelyeket a hagyományos bankrendszer nehezen tud finanszírozni - mondta Tóth. Az USA előnye éppen az egységes, nagy piac és a fejlett tőkepiaci termékek, míg Európa széttagolt és túlszabályozott - tette hozzá.

A magyar lakosság jelentős, mintegy 111 ezer milliárd forintnyi megtakarítással rendelkezik, amelynek azonban csak 2,8 százaléka van tőzsdei részvényekben. Ez jóval alacsonyabb, mint a nyugat-európai 5-6 százalékos, a dél-koreai 10 százalék feletti vagy az amerikai még magasabb arány. Jelenleg körülbelül 20 ezer milliárd forint pihen készpénzben vagy látra szóló betétben, gyakorlatilag kamat nélkül - mutatott rá.

Ha viszont a megtakarításokat csak bankszámlán vagy készpénzben tartjuk, akkor nem élünk azok potenciális hozadékával, és így a gazdaság is kevésbé képes növekedni

- mondta.

A BÉT vezetője szerint a magyar befektetők kockázatkerülésén változtatni kell, amihez hosszú távú stratégiára van szükség a kormányzat, a piaci szereplők és a jegybank támogatásával. Magyarországon már most is rendelkezésre állnak versenyképes lakossági termékek, mint a tartós befektetési számla (TBSZ) vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), amelyek kedvező lehetőséget biztosítanak a magasabb hozampotenciállal bíró befektetésekre.

Beszélt arról is, hogy a pénzügyi tudatosság építését már fiatal korban el kell kezdeni. Emellett a digitális megoldások fejlesztése is kulcsfontosságú, mivel jelenleg körülményes a magyar részvényekhez való hozzáférés. A piaci szereplők már dolgoznak saját applikációikon, és várhatóan 2026-ra több ilyen alkalmazás is elérhető lesz - mondta.

A magyar tőzsde teljesítménye nemcsak Európában, hanem globálisan is kiemelkedő, ezért Tóth Tibor szerint egy kiegyensúlyozott befektetési stratégia részeként érdemes a magyar részvénypiacot is figyelembe venni, különösen TBSZ-en keresztül, amely adómentessé teszi az árfolyamnyereséget.

Címlapkép forrása: Budapesti Értéktőzsde

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ