Ez aztán a gátlástalan befektetés: egyre többen nyerészkednének a szörnyű katasztrófákon

A Twelve Capital, a Fermat Capital és a Plenum Investments vagyonkezelők azt indítványozták az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnál (ESMA), hogy támogassa a katasztrófakötvények elérhetőségének fenntartását a szélesebb közönség számára. Az ESMA azonban idén nyáron azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy zárja ki a katasztrófakötvényeket az EU legnagyobb lakossági alapkezelési rendszeréből (UCITS), ami felszínre hozta azt a vitát, hogy túl nagy kockázatot hordoznak-e ezek a befektetések.

"Az ESMA egy nem létező problémát próbál megoldani" – nyilatkozta Daniel Grieger, a körülbelül 1,3 milliárd dollár értékű katasztrófakötvényt kezelő Plenum szenior portfóliómenedzsere. Szerinte a szabályozó akadályozza a törekvéseket, hogy a "hétköznapi megtakarítók" hozzáférjenek a magasabb hozamú piacokhoz, és több tőke áramoljon Európa reálgazdaságába.

A vita középpontjában a katasztrófakötvények komplexitása és likviditása áll. Ez a korábban "niche" termék mára több mint 55 milliárd dolláros eszközosztállyá nőtt az Artemis adatszolgáltató szerint.

A biztosítók, kormányok és egyéb kibocsátók katasztrófakötvényeket használnak, hogy csökkentsék kitettségüket a legszélsőségesebb kockázatokkal szemben, mint például egy nagy hurrikán vagy erdőtűz.

Ahogy a biztosítók kötelezettségei növekedtek az infláció és az éghajlatváltozás miatt, egyre inkább a tőkepiaci befektetőkre és a hagyományos viszontbiztosítókra hárítják a kockázat egy részét. Cserébe a kötvénytulajdonosok az elmúlt években magasabb hozamokat kaptak, mint más fix kamatozású befektetések esetében, például az államkötvényeknél. Ugyanakkor nagy katasztrófa esetén ők állják a károkat.

A katasztrófakötvények az európai UCITS címke alatt forgalmazott alapokon keresztül jutottak el a lakossági befektetőkhöz. 2025 júniusában a UCITS katasztrófakötvény-alapok körülbelül 17 milliárd dollárnyi eszközt kezeltek.

Ez az érték több mint háromszorosára nőtt 2020 júniusa óta, amikor az alapok körülbelül 5 milliárd dollárt kezeltek a Plenum adatai szerint.

Az ESMA júniusi jelentésében azt javasolta a bizottságnak, hogy zárja ki a katasztrófakötvényeket – valamint más alternatív befektetéseket, például a kriptovalutákat és az ingatlanbefektetési alapokat (REIT-eket) – a UCITS-címkével ellátott alapokból, legfeljebb 10%-os közvetett kitettséget engedélyezve.

Az ESMA aggodalmát fejezte ki, hogy a katasztrófakötvények iránti kereslet kiszáradhat egy nagy katasztrófa után vagy fokozott kockázatú időszakban, például hurrikánszezonban. A szabályozó szerint a katasztrófakötvények inkább biztosítási termékekhez, semmint hagyományos átruházható értékpapírokhoz hasonlóan működnek.

A katasztrófakötvény-alapkezelők azzal érvelnek, hogy a kötvényeket magas besorolású értékpapírok, például amerikai államkötvények fedezik, ami biztonságosabbá teszi őket más alternatív befektetéseknél, és naponta kereskednek velük. A támogatók hozzáteszik, hogy a kötvények segíthetnek Európának ellenállóbbá válni az éghajlatváltozással szemben, mivel csökkentik a biztosítás költségeit.

Grieger elismerte, hogy a katasztrófakötvényeket még nem tesztelték tömeges kifizetési eseménnyel. Ugyanakkor azzal érvelt, hogy egy totális veszteség akár több befektetést is vonzhat – ahelyett, hogy a kötvények eladását váltaná ki –, mivel a biztosítási díjak általában emelkednek a katasztrófák után, ami növeli a hozamokat.

Igen, történhet egy nagy esemény, de az a gyanúm, hogy mivel a befektetők annyira jól informáltak, ez nem fogja őket meglepetésként érni. Ha Kaliforniában 9,0-es [erősségű] földrengés történik, tudni fogják, hogy pénzt fognak veszíteni

– jelentette ki Grieger.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ