Csontot dob a kormány a lakossági befektetőknek: mennyit hoz a tervezett adócsökkentés?

2023 júliusától kell szochót fizetni a kamatjövedelmek után

Egy 2023. májusi kormányrendelet értelmében a korábban is létező 15%-os "kamatadó" (személyi jövedelemadó) mellé 13%-os szociális hozzájárulási adót (szocho) vetett ki a kormány a megtakarítási formák egy részére. Az adót a 2023. július 1-je után lekötött bankbetétekből, illetve az újonnan vásárolt értékpapírokból (pl. vállalati kötvények, befektetési jegyek) származó jövedelem után kell megfizetni.

Az adó az alábbi befektetéseket sújtja:

• lekötött és látra szóló betétek;
• kötvények;
• nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegyek (kivéve ingatlanalapok befektetési jegyei);
• nyereménybetétek;
• megtakarítási célú életbiztosítások.

Az alábbi befektetéseket alapesetben nem érinti a szociális hozzájárulási adó:

• 2019. júniusa után kibocsátott és/vagy 2023. júliusa előtt vásárolt magyar állampapírok;
• ingatlanalapok;
• részvények;
• ETF-ek.

Az adó kiterjesztése csaknem megduplázta az érintett befektetések adóterhelését: 15%-ról 28%-ra emelkedett a kamatjövedelmet terhelő adó

abban az esetben, ha 2023 júliusában vagy annál később kötötte le a bankbetétjét (vagy vásárolta értékpapírját) a befektető. A megnövelt adóterhelés átmenetinek indult, de 2024-ben az is eldőlt, hogy határozatlan időre fennmarad a megtakarításokat terhelő szocho.

A szociális hozzájárulási adóval szemben a tartós befektetési számla (TBSZ) segítségével lehetett ideig-óráig védekezni: az ilyen számlákon tartott befektetésekre sokáig nem terjedt ki a szocho hatálya, mígnem 2025-től bezárták ezt a kiskaput, így ma már a lejárat előtt feltört tartós befektetési számlákra is vonatkozik a szocho.

A 2019. június után kibocsátott állampapírokból származó jövedelem a lakossági befektetők számára adómentes, azaz a nyereséget sem SZJA, sem szociális hozzájárulási adó nem terheli. Az idő előtt feltört TBSZ/NYESZ esetétől eltekintve abban az esetben kellhet magyar állampapírból származó jövedelem után adót fizetni, ha azt 2019 júniusánál korábban bocsátották ki és a lakossági befektető azt 2023 júniusa után vásárolta.

100 forint nyereségből ma 28 forint az adó, ez csökkenhet 27 forintra

A szocho mértékének kiszámítása a nem tartós befektetési szerződés keretein belül tartott bankbetétek, befektetési alapok és az adóköteles (pl. vállalati) kötvények esetében a legegyszerűbb. A jövedelem, azaz a befektetett tőke és a realizált nyereség közti különbség 15%-a személyi jövedelemadóként, további 13%-a pedig szociális hozzájárulási adóként fizetendő be a költségvetésbe, azaz egyszerűen 100 forintból 28 forint az adó mértéke.

Ez a 28%-os adókulcs csökkenhet 27%-ra, feltéve, hogy jövő évtől valóban 12%-ra csökken a szocho általános kulcsa.

Bonyolultabb a helyzet a megtakarítási célú életbiztosításoknál, illetve a TBSZ-en lévő befektetéseknél. Az egyszeri díjfizetésű befektetési életbiztosításoknál a szocho mértéke a szerződés kezdetétől számított 3 éven belül 13% (SZJA 15%), 3 és 5 év között 6,5% (SZJA 7,5%), végül 5 évet követően mindkét adónem nullára csökken.

Az általános szocho-kulcs csökkentésének hatására itt a magasabb összesített adókulcs 28%-ról 27%ra csökkenne, míg a kisebb összesített adókulcs 14%-ról 13,5%-ra.

A rendszeres díjfizetésű életbiztosítások esetében hosszabbak az időlimitek: az első 6 évben teljes adókulcs (13% szocho, 15% SZJA) terheli a nyereséget, 6-10 év között felére csökkennek az adókulcsok (6,5% szocho, 7,5% SZJA), majd 10 év után adómentessé válik a megtakarítás. A szocho-csökkentés a magasabb adókulcs esetében itt is 1 százalékpontos, a kisebb esetében 0,5 százalékpontos enyhülést eredményezne.

A tartós befektetési számla adózása hasonlóképpen működik, de nem teljesen azonos adókulcsokkal. Itt a gyűjtőév lejáratát követően 3 éven belüli feltörés esetén 15% az SZJA és 13% a szocho (összesen 28%), 3 és 5 év között az SZJA 10%-ra csökken, míg a szocho 8%-ra mérséklődik (összesen 18%), és 5 év után válik adómentessé a befektetés.

Mivel itt sem az SZJA, sem a szocho kulcsa nem felére csökken az első időlimit átlépésekor (ellentétben az életbiztosításokkal), ezért nem lehet egyértelműen megjósolni, hogy a kisebb adókulcsnál mit eredményezne a szocho kulcsának 13%-ról 12%-ra történő csökkentése, de feltehetően 0,5 vagy 1 százalékponttal enyhülne a terhelés. A nagyobb adókulcsnál pedig várhatóan 1 százalékponttal csökkenne az adóterhelés.

Így változna a befektetők hozama, ha 12%-ra csökkentik a szochót

A hipotetikus szocho-csökkentés hozamra gyakorolt hatása nem különösebben nagy: például 1 millió forint kezdőtőke és 5%-os bruttó betéti kamat esetén 36 000 forintról 36 500 forintra nőne az egy év alatt elérhető nettó nyereség. Egy jóval szemrevalóbb, 20%-os (például befektetési alappal elért) bruttó hozam esetén pedig 144 ezer forintról 146 ezer forintra, azaz szerény 2 ezer forinttal nőne a befektető nettó nyeresége egymillió forintra vetítve. A szocho-csökkentés fő nyertesei tehát nem a lakossági befektetők, sokkal inkább a munkáltatók lehetnek, ők azok, akik a kifizetett béreket terhelő járulékokon a legnagyobb összegeket spórolhatják meg egy ilyen jellegű adóenyhítéssel.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ