Kimaradtak a jóból ezek a milliárdos alapok, most veszettül igyekeznek behozni a hátrányt

Számos befektető szembesül azzal a fájdalmas ténnyel, hogy alulreprezentáltak olyan vállalatok részvényeiben, mint az Nvidia vagy a Microsoft, amelyek nemrég értek el rekordmagasságokat. A probléma gyökere az aktív alapkezelőknél keresendő, akik gyakran elkerülik a drága technológiai részvényeket.

A megoldást az úgynevezett "kiegészítő portfóliók" jelenthetik, amelyek segítenek betömni ezeket a kitettségi réseket. Az ilyen szolgáltatások iránti kereslet növekszik – állítják olyan vagyonkezelők, mint a Pacific Investment Management Co., a Russell Investments Group és az ausztrál Queensland Investment Corp., amelyek együttesen 2500 milliárd dollárt kezelnek.

Nick Zylkowski, a Russell Investments személyre szabott portfóliómegoldásainak társvezetője rámutatott: "Az elmúlt 18 hónapban ügyfeleink körében jelentősen megnőtt az új kiegészítő portfólió megoldások iránti igény. A teljes portfólió kockázatát mérő elemzések kritikus fontosságúak a döntéshozatalban."

A stratégia népszerűsége akkor nőtt meg, amikor a piacok egyre koncentráltabbá váltak. A Csodálatos Hetes csoportjába tartozó technológiai óriások ma már az S&P 500 index több mint 30%-át teszik ki, szemben a tíz évvel ezelőtti 10%-kal. Ausztráliában a Commonwealth Bank Ltd. a benchmark S&P/ASX 200 hozamának 45%-át adta az utolsó pénzügyi évben.

A kiegészítő portfóliók módszerének lényege, hogy a nyugdíjalapok összesítik különböző alapkezelőik befektetéseit, megmérik, hol marad el a kombinált portfólió a referenciaindextől, majd egy külön eszközcsoporttal – gyakran derivatívákkal vagy részvénykosarakkal – pótolják a hiányzó kitettségeket.

A cél nem a hozamok hajszolása, hanem annak a kockázatnak a csökkentése, hogy túlságosan eltávolodjanak a piactól.

A melbourne-i székhelyű Mercer Superannuation Australia Ltd. is alkalmazza ezt a stratégiát az alulteljesítés elkerülése érdekében. Graeme Miller befektetési igazgató, aki 74 milliárd ausztrál dollárnyi (48 milliárd USD) vagyont kezel, kijelentette:

Amikor a globális részvényalapkezelők univerzumát vizsgáljuk, azt találjuk, hogy túlnyomó többségük jelentősen alulsúlyozta ezeket a nagy amerikai technológiai vállalatokat.

A 7 milliárd ausztrál dolláros LegalSuper is kiegészítő portfóliókat használ a koncentrált kitettségek fedezésére. Andrew Lill ideiglenes befektetési igazgató szerint a külső aktív alapkezelőkre való támaszkodás általában azt jelenti, hogy alulsúlyozzák a nagy óriáscégeket, ezért egyre nagyobb szükség van az aktív kockázat csökkentésére kiegészítő portfóliók révén.

Ugyanakkor ez sem csodaszer: Ausztrália legnagyobb, 388 milliárd ausztrál dolláros nyugdíjalapja, az AustralianSuper használ ugyan kiegészítő portfóliókat, de a tavalyi gyenge teljesítményét még így is a külsőleg kezelt alapokban lévő amerikai technológiai óriáscégek alulsúlyozásának tulajdonította.

Mások teljesen elkerülik ezt a megoldást. Mark Rider, a 35 milliárd ausztrál dolláros Brighter Super befektetési igazgatója szerint vannak a piacon nagyszerű "alfa-lehetőségek", és egy kiegészítő portfólió semlegesítené ezek hozzájárulását a hozamhoz.

A stratégia a kötvénypiacon is terjed. Az aktív kötvényalap-kezelők a magasabb hozamok érdekében előnyben részesítik a vállalati adósságot, ami eltérést okoz a referenciaindexektől. A Queensland Investment Corp. szakértője, Stewart Simmons szerint ennek eredményeként egyre több nagy befektető használ kiegészítő portfóliókat amerikai államkötvény-kitettségének növelésére.

Más befektetők eszközosztályokon átívelő kockázatkezelésre használják ezeket a portfóliókat, összehangolva a növekedési kitettségeket a részvényekben, kötvényekben és nyersanyagokban – hívta fel a figyelmet Sam Watkins, a Pimco ausztráliai és új-zélandi üzletágának vezetője.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ