Románia bekeményített, korlátozzák a magánnyugdíjrendszer kifizetéseit

A kormány elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely alapjaiban változtatja meg, hogyan juthatnak hozzá az emberek a magánnyugdíj-megtakarításaikhoz. Ez a döntés több mint 9 millió romániai embert érint: azokat, akik kötelezően fizettek be a második pillérbe, illetve azokat is, akik önkéntes nyugdíjpénztárban takarékoskodtak a harmadik pillérben.

A változás lényege: a jövőben nem lehet az egész megtakarítást egyszerre felvenni, ahogy eddig.

A szabály mostantól az, hogy a megtakarított összeg legfeljebb 30 százalékát lehet kivenni egyben, a többit pedig havonta, részletekben kapja meg az ember – legfeljebb nyolc éven keresztül. Ez kisebb módosításokat jelent a korábbi javaslathoz képest, ahol még csak 25 százalékot lehetett volna felvenni egyben, és a kifizetések tíz évig tartottak volna.

Arra is megmarad a lehetőség, hogy valaki a pénze fennmaradó részét élethosszig tartó nyugdíjkiegészítésként kapja meg, vagyis amíg él, havonta járjon neki a magánnyugdíj.

Kivételt képeznek azok, akiknek olyan kevés pénz van a számlájukon, hogy az nem éri el a szociális nyugdíjminimum tizenkétszeresét (ez tavaly év végén kb. 15 372 lej, azaz nagyjából 1,2 millió forint volt): ők kivehetik az egészet egy összegben, vagy kérhetik 12 hónap alatti részletekben.

A kormány szerint ez a változás elengedhetetlen ahhoz, hogy Románia csatlakozni tudjon az OECD-hez, azaz a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő szervezethez. A cél az, hogy az emberek ne egyben költsék el a magánnyugdíjukat, hanem több évre elosztva, így biztosítva maguknak hosszabb távon is stabil jövedelmet nyugdíjas korukban.

Ha valaki a nyugdíjba vonuláskor él azzal a lehetőséggel, hogy egyszerre felvegye a megtakarítása 30%-át, akkor komoly adóterhet is vállal. A kivett összeg után 10% egészségügyi hozzájárulást (CASS) és tőkepiaci nyereségadót is fizetni kell, bizonyos levonások mellett. Az ASF (a romániai pénzügyi felügyelet) alelnöke szerint ez összesen 12–13%-os veszteséget jelenthet a teljes nyugdíjvagyonból.

Ha viszont valaki a nyugdíjcélú megtakarítás egészének 8 éven át történő havi kifizetését vagy élethosszig tartó nyugdíjjá alakítását választja, és a havonta folyósított összeg 3 000 lej alatt marad, akkor nem kell adót és járulékot fizetni. Ez az egyik fő előnye az időben elnyújtott kifizetésnek: az adómentesség mellett az összeg kamatozhat is a továbbiakban, mivel a pénzt a kifizetési időszak alatt befektetik.

Ilie Bolojan miniszterelnök egy interjúban úgy vélekedett, a magánnyugdíj-kifizetéseket szabályozó törvénynek már 17 évvel ezelőtt hatályba kellett volna lépnie. Elmondta, hogy a törvénytervezetet a parlament meg fogja vitatni, így még „lehet javítani rajta”. Hangsúlyozta: a jogszabály célja, hogy a magánnyugdíjak kifizetése biztonságosan, kiszámíthatóan történjen a nyugdíjas évek alatt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ