Időzített bomba robbanhat a német gazdaságban, kereszttűzben a Merz-kormány

Friedrich Merz német kancellár egy videóüzenetben nemrég arra biztatta a fiatal németeket, hogy ne csak az állami nyugdíjra támaszkodjanak, hanem rendszeresen fektessenek be kisebb összegeket a tőzsdén. Kijelentése heves ellenállást váltott ki a szakszervezetek részéről, különösen az IG Metall fémipari szakszervezettől, amely valóságtól elrugaszkodottnak és veszélyesnek nevezte a kancellár álláspontját.

A szakszervezet szerint a kancellárnak részvényalapú magánnyugdíj-tervek helyett inkább az ország küszködő felosztó-kirovó rendszerét kellene megerősítenie.

Az 1889-ben Otto von Bismarck által alapított német nyugdíjrendszer most minden korábbinál nagyobb kihívással néz szembe az öregedő és zsugorodó munkaerőpiac miatt. A Kölni Gazdaságkutató Intézet (IW) előrejelzése szerint 2036-ra 19,5 millió német baby boomer vonul nyugdíjba, miközben csak 12,5 millió fiatal munkavállaló lép be a munkaerőpiacra. Ez 9 százalékos csökkenést jelent a munkaerőállományban, így 2040-re 100 dolgozónak 41 nyugdíjast kell majd eltartania a mostani 30 helyett.

A Merz-kormány nem vállalkozik az állami nyugdíjrendszer alapvető átalakítására, ehelyett a háztartásokat igyekszik ösztönözni az egyéni, tőkefedezetű és magánkezelésű nyugdíj-megtakarítási számlák felé. A kormány egy új támogatást ígér a 6-18 éves gyermekek számára: 2026-tól a szülők havi 10 eurót igényelhetnek, amelyet gyermekeik nevében részvény-megtakarítási programba fektethetnek. Az összegeket a gyermekek nyugdíjkorhatárának eléréséig zárolják.

Németország nyugdíjbombája figyelmeztetésként szolgál más EU-országok számára is, ahol a tagállamok már most átlagosan GDP-jük 12 százalékát költik állami nyugdíjrendszerekre, miközben sok ország szintén demográfiai hanyatlással küzd. A német helyzet különösen súlyos:

a szövetségi költségvetés mintegy negyedét – 2024-ben 117,9 milliárd eurót – használják fel a nyugdíjrendszer hiányainak pótlására,

és ez a teher a jelenlegi politikák mellett várhatóan tovább növekszik.

Jelenleg a német felnőtt lakosság mindössze 17 százaléka rendelkezik részvényekkel, befektetési alapokkal vagy tőzsdén kereskedett alapokkal, szemben az Egyesült Királyság 39 százalékos és az Egyesült Államok 62 százalékos arányával.

A havi 10 eurós támogatás Ulrike Malmendier, a Berkeley Kaliforniai Egyetem viselkedési pénzügyi professzorának ötlete volt.

Ha valaki széles körben diverzifikált portfólióba fektet be és 30 éves perspektívában gondolkodik, akkor a tisztességes hozam gyakorlatilag garantált

– nyilatkozta Malmendier a Financial Timesnak. Bár ezt számos tudományos kutatás alátámasztja, sok ember Németországban ezt egyszerűen nem értette meg.

A német háztartások összesen 9 ezermilliárd euró pénzügyi vagyonnal rendelkeznek, amelynek 37 százalékát készpénzben és alacsony hozamú bankbetétekben tartják a Bundesbank adatai szerint. Egy májusi felmérés szerint a németek 49 százaléka az alacsony kockázatot helyezi előtérbe befektetéskor, 25 százalék a rugalmasságot, és csak 14 százalék a magas hozamot.

Évi átlagosan 7 százalékos hozamot feltételezve a kormány tervezett havi 10 eurós támogatása gyermekenként körülbelül 2200 euróra hízna. További befizetések nélkül ez papíron mintegy 65 000 euróra nőhetne a következő 50 év során. Ali Masarwah, az Envestor vagyonkezelő vezérigazgatója azonban figyelmeztet, hogy egy évi 2 százalékos infláció kétharmadával csökkentheti a reálértéket. „A kemény számok alapján az előnyugdíj inkább szimbolikus politika” – jelentette ki Masarwah.

A korábbi német kormányok magánnyugdíj-ösztönzési kísérletei kudarcot vallottak. Gerhard Schröder korábbi kancellár koalíciója 2002-ben bevezette a tőkealapú nyugdíjak (az úgynevezett Riester-nyugdíj) adókedvezményét, amely azonban gyakran alulteljesítő és költséges termékeket eredményezett. Ráadásul kormányzati becslések szerint a 15 millió számla akár negyedrésze "elhagyatott".

Merz elődje, Olaf Scholz megpróbálta orvosolni a hibákat. Tavaly szeptemberben Christian Lindner akkori pénzügyminiszter olyan ambiciózus javaslatot mutatott be, amely Masarwah szerint szilárdabb alapokra helyezhette volna a magánnyugdíjakat. Ám a kormány két hónappal később összeomlott, mielőtt a terv megvalósulhatott volna.

Malmendier sürgeti Merzet, hogy ezúttal helyesen járjon el. "Elrontottuk a Riestert, és nem tudom, hány esélyünk lesz még. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy újra hibázzunk" – mondta a professzor.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ