Beindulhat végre a hazai fogyasztás? A többség továbbra is inkább megtakarítana

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank szokásos negyedéves lakossági megtakarítási felmérése, melyben 1300 háztartást kérdeztek a pénzügyeik különböző aspektusairól. A minta reprezentatív a háztartásfő életkora, neme és iskolázottsága, valamint régió és településtípus szerint. Az MNB már közel négy éve végzi rendszeresen a kutatást, amivel az a céljuk, hogy mélyebben megértsék a lakosság megtakarítási döntéseinek hátterét.

A 2025. június 17-24. közti felmérésből többek között kiderült, hogy:

• az inflációs várakozások enyhén csökkentek, de a legtöbben még így is 4-8% közti inflációra számítanak a következő években,
• az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználhatósága főként a hiteltörlesztés és a lakásvásárlás felé terelte a pénzeket, illetve
• az első félévben a PMÁP tulajdonosok kétharmada megtartotta az inflációkövető befektetését.

Apránként növekvő optimizmussal tekintenek előre a magyarok

A háztartások az idei második negyedévben valamivel optimistábbak lettek a saját anyagi kilátásaikat illetően. Nőtt azoknak az aránya, akik az anyagi helyzetük javulására számítanak, és csökkent azoké, akik romlást várnak.

Aggasztó azonban, hogy a 65 év felettiek közül még így is több mint 60% vélekedett úgy, hogy egy éven belül rosszabbodni fog a pénzügyi helyzete.

Magasan ragadhat az infláció?

A felmérés alapján a lakosság arra számít, hogy egy éves időtávon lassulni fog a fogyasztói árak emelkedése. Az inflációs várakozások mediánja azonban még így is meglehetősen magas, 8,3 százalék: a legtöbben 4-8% közti inflációra számítanak, a második legnépesebb tábor pedig azoké, akik szerint 8-12% között lehet a drágulás üteme.

A válaszadók több mint fele tervez megtakarítást képezni

Az MNB mérése szerint 52-53%-ra tehető azoknak a munkaképes korú háztartásoknak az aránya, akik a következő egy évben terveznek megtakarítani. A jegybank következtetése szerint a GDP-arányos megtakarítások szintje idén is magasan alakulhat, ami "tompíthatja a nettó megtakarításoknak az élénkülő hitelfelvétel miatt bekövetkező csökkenését." 

A júliustól megnövekedő családi adókedvezmény ugyanakkor elsősorban a fogyasztást pörgetheti: a teljes mintán belül 70%-ban fogyasztásra fordítanák a többletjövedelmet, míg a 400 ezer forintnál alacsonyabb jövedelmű háztartások esetében 78%-ra tehető ez az arány. 

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása terén a tényadatok szerint év eleje óta nagy változások történtek: míg januárban 55% fordította hiteltörlesztésre a felvett pénzt, addig júniusra 21%-ra csökkent ez az arány. A lakásvásárlás súlya eközben 34%-ról 44%-ra növekedett, a lakásfelújítás részaránya pedig még gyorsabban, 11%-ról 34%-ra nőtt. A jegybank felméréséből az is kiderül, hogy júniusban enyhén emelkedett az ÖNYP-megtakarításukat felhasználni tervezők aránya.

A megtakarítások felhasználásának ilyen jellegű szezonalitása teljesen logikus: aki hiteltörlesztésre akarta fordítani a pénzét, ő ezt könnyedén megtehette már az év első hónapjában, míg például a lakásfelújítás "nagyobb falat", és jellemzően inkább a jó idő elérkeztével vágnak bele az érintettek.

A legfrissebb felmérésben az állampapír-tulajdonosok közül 69% mondta azt, hogy megtartaná a befektetését (ez valamivel növekvő arány márciushoz képest), míg 31% tervezi részben vagy egészben visszaváltani a befektetését. Az MNB hangsúlyozza, hogy a felvett tőkét és a kamatfizetéseket is gyakran újra állampapírba fektetik a lakossági befektetők.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ