Fogytán a magyarok pénze, durván bezuhant a háztartások megtakarítása a felmérés szerint

Havonta több mint 570 ezer forintból élnek a magyar háztartások

2025 második negyedévében 573 ezer forint volt a háztartások átlagos háztartási nettó jövedelme, míg a becsült medián háztartási jövedelem 480 ezer forint körül alakult a K&H felmérése szerint.

Az előző felmérés óra nőtt a háztartások szubjektív biztonságérzete is,

28% vélekedett úgy, hogy kifejezetten biztonságosnak érzi az anyagi helyzetét, míg 16% tekinthető pesszimistának.

A budapestiek és a vidékiek között nagy eltérés mutatkozott, érdekes módon a fővárosiak 20%-a pesszimista várakozásokkal tekint a jövőre, míg vidéken alacsonyabb ez az arány.

Az országos adatokban is látott általános bevételnövekedés egyértelműen kirajzolódik az adatokból: 49% mondta, hogy inkább nőtt a havi bevétele az utóbbi időszakban, átlagosan nettó 45 ezer forintnyi növekményt jelöltek meg a megkérdezettek, ami jóval több a korábbi mérések eredményeinél.

Mindeközben viszont 80% számolt be a kiadásaik növekedéséről, hasonlóan a tavalyi adathoz.

Kulcsfontosságú az öngondoskodás

Székely Pálma úgy véli: érdemes kis összeggel is elkezdeni az öngondoskodást, hiszen az élet hosszú, és bármikor jöhet váratlan kiadás, amelyet a nyugdíjból nem lehet fedezni. Szerinte évtizedes távlatokban kell gondolni a nyugdíjcélú megtakarítási formákra, és az állami adójóváírás is az öngondoskodás mellett szól.

A megkérdezettek körében megoszlanak a vélemények az állami nyugdíj jövőjét illetően:

• 8% egyáltalán nem számít állami nyugdíjra,
• míg 22% teljes egészében az állami nyugdíjból,
• 40% pedig főleg az állami nyugdíjból tervez megélni,

azaz tízből hatan elsősorban az állami nyugdíjra fognak hagyatkozni.

A várakozások szerint az állami nyugdíj nem lesz elegendő: az állami nyugdíjra számítók közül 72% véli úgy, hogy az kevés lesz a megélhetéshez, miközben 29% arra számít, hogy meg tud majd élni belőle, de csak 3% számít kényelmes megélhetésre.

Akiknek van megtakarításuk, közülük 32% mondta, hogy meg tud majd élni az állami nyugdíjból, a megtakarítással nem rendelkezők körében viszont 19% volt ugyanez az arány.

Mire tesznek félre a magyarok?

A klasszikus értelemben vett öngondoskodás egyik tipikus változata, amikor a megtakarítók idős korra tesznek félre. 88% értett egyet azzal, hogy az öngondoskodás kiemelten fontos, ez rekordot jelent a korábbi évek viszonylatában. Érdekesség, hogy a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők közül csak 68% mondta, hogy az öngondoskodás kiemelten fontos számukra.

A rendszeres megtakarítók aránya a K&H felmérése szerint 61%, ez érdemi visszaesés a tavaly mért adathoz képest (67%). 22% nyilatkozta azt, hogy nem szokott vagy nem tud megtakarítani, míg 2023-ban ez az arány 27% volt, tehát javuló tendencia látszik. A falvakban az átlagosnál többen adták ezt a választ, a magas jövedelműek pedig átlagosnál kevesebben. Vannak, akik rendszeresen ugyan nem, de alkalmanként, például egyszeri nagyobb bevétel alkalmával tudnak félretenni.

2024-ben nőttek a magyarok megtakarításai, de 2025-ben nem folytatódott ez a trend,

a megkérdezettek átlagosan 1,8 millió forint félretett megtakarításról számoltak be, ami jelentős csökkenés a tavalyi 2,3 millió forinthoz képest.

Budapesten 2,3 millió forint, vidéken 1,2 millió forint az átlagos megtakarítás összege.

A csökkenés hátterében az áll, hogy vidéken csökkentek a megtakarítások, aminek az inflációtól elmaradó béremelkedés lehet az egyik magyarázata. Az iskolai végzettség hatása is jelentős, a legalacsonyabb végzettségűek átlagosan 680 ezer forintnyi félretett pénzről számoltak be, míg a legmagasabb végzettségűek körében 3,5 millió forint volt az átlagos megtakarítás.

A felmérésben 41% mondta, hogy konkrét cél nélkül takarít meg, ezt követte a lakáscél 29%-kal, majd a nyugdíjcél 27%-kal. Az ingatlancélt leginkább a 30-as korosztály említette. Jelentősen nőtt a gyermekcél aránya az utóbbi évekhez képest, most a válaszadók 20%-a nyilatkozott úgy, hogy kifejezetten a gyermeke oktatására tesz félre.

Jön a sírig tartó munka?

Egyre többen terveznek a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni, miközben a várakozásuk szerint átlagosan csak 69 évesen tudnak majd nyugdíjba vonulni a megkérdezettek. A legpesszimistábbnak a 30-as és 40-es korosztály bizonyult, ők akár 70 évet is megjelöltek.

De ha tehetnék, a magyarok már 57 évesen szívesen nyugdíjba mennének, míg a legfiatalabbak az 50-es éveik elején, sőt akár 40-es éveik végén is letennék a lantot.

A KSH adataiból kiderül, hogy idén 242 327 forint volt az átlagnyugdíj. A válaszadók szerint a minimális összeg, amiből ki lehet hozni az időskori megélhetést, 208 ezer forint körüli összegre tehető, ez a tavalyi felmérésben még csak 186 ezer forint volt. Idén a megkérdezettek 268 ezer forintra tették azt az összeget, amiből egy nyugdíjas szűkösen már az összes kiadását fedezni tudja, ez tavaly 240 ezer forint volt. A kényelmes élethez pedig 432 ezer forint kell, ez is számottevően nőtt a tavalyi 389 ezer forinthoz képest.

Felettébb sokan számítanak nyugdíj melletti munkavégzésre:

• 77% érzi úgy, hogy pénzkereset céljából nyugdíj mellett is dolgozni kényszerül majd,
• 41% azért fog dolgozni, hogy „ne unatkozzon”,
• 35% azért, mert a munka a szenvedélye,
• míg 26% kénytelen vezetni a vállalkozását.

A legnépszerűbb megtakarítási formának még mindig az önkéntes nyugdíjpénztár bizonyult, de a nyugdíjbiztosítások száma is folyamatosan növekszik, az országos adatok szerint 520 ezer szerződésről lehetett beszélni 2024 végén, ebből 516 ezer volt rendszeres megtakarítás. A K&H jelenleg 49 ezer nyugdíjbiztosítási szerződést kezel – mondta Székely Pálma.

A K&H Biztosító eredményeiről Székely Pálma elmondta: a díjbevétel 2024 júniustól 2025 júniusig 23%-kal növekedett, míg a piac csak 14%-ot nőtt. A szerződésszámban ugyancsak piac felett nőtt a K&H, 12%-kal, míg a piac csak 4%-kal.

A nyugdíjbiztosítási szerződést kötők átlagos életkora nem változott tavalyhoz képest, a K&H adatai szerint átlagosan 42 év az új szerződést kötők életkora, de pozitívum, hogy a 35 év alattiak részaránya már 23%.

Még mindig alacsony a hazai pénzügyi tudatosság

Magyarországon egyre jobb, de még mindig nem elég erős a pénzügyi tudatosság – húzta alá Székely Pálma. Az öngondoskodás terén emiatt edukációra van szükség, és különösen fontos, hogy minél több fiatalhoz eljussanak a pénzügyi tudatosságról szóló üzenetek.

Székely Pálma úgy véli, mind az önkéntes nyugdíjpénztár, mind a nyugdíjbiztosítási konstrukció mellett szólnak érvek, költségszerkezetben kedvezőbb lehet az ÖNYP, de a visszatekintő hozamok terén egyértelműen a nyugdíjbiztosítások nyerték az elmúlt évtizedet.

Az adókedvezmény maximalizálása érdekében mindkét típust érdemes lehet párhuzamosan használni.

A NYESZ ezzel szemben kevesebbek számára jelenthet optimális megoldást, tekintve, hogy nagy szakértelmet igényel a kezelése, de a magyarok pénzügyi tudatossága alacsony.

A megtakarításokhoz kapcsolódó 130 ezer forintos, illetve 150 ezer forintos SZJA-visszatérítési limitek növelése Székely Pálma szerint egyelőre nem várható, de a szektor mindig lobbizik a limitek növelése érdekében. A vezető az Etikus Életbiztosítás 2.0 szabályozás ügyében is tájékoztatást adott, elmondása szerint az idei felülvizsgálat nem érintette a K&H portfólióját: minden eszközalap megfelelt az elvárásoknak, így nem volt szükség eszközalapok kivezetésére.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ