Így mentené meg az emberiség önmagától a világot

A COP30-ra hivatalosan november 10. és 21. között kerül sor a brazíliai Belémben, és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) részes felei vesznek részt rajta, vagyis több mint 190 ország politikusai, tudósai, cégvezetői, és civil szakértői, a világ vezetői azonban már november 6–7-én, a konferenciát nyitó csúcstalálkozóra összegyűltek.

Az éves klímacsúcsok jelentőségét az adja, hogy ezen a világ országainak elsöprő többsége, a gazdasági szféra meghatározó vezetői, klímaszakértők és a civil szektor képviselői a klímaváltozással kapcsolatos legfontosabb témákat vitatják meg, célokat jelölnek ki, konkrét megállapodásokat kötnek, illetve vállalásokat tesznek a probléma kezelése érdekében. Értékelések szerint a COP-folyamat nélkül például a sebezhető és szegény nemzetek klímafinanszírozási programja sem létezne.

A COP30 több szempontból lényeges jubileumot jelöl: 30 évvel a Berlinben megrendezett első klímacsúcs után, a Kiotói Jegyzőkönyv hatálybalépésének 20., valamint a Párizsi Megállapodás elfogadásának 10. évfordulóján kerül rá sor.

A Kiotói Jegyzőkönyv tűzte ki először célul az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését a fejlett országokban, lefektetve a későbbi klímaegyezmények, például az ugyancsak kulcsfontosságú 2015-ös Párizsi Klímaegyezmény alapjait is. A 195 ország által elfogadott, nemzetközi jogilag kötelező érvényű párizsi szerződés fő célja - egyben a világ legfontosabb klímatörekvése -, hogy az iparosodás előtti szinthez képest a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2 Celsius-fok alatt tartsa, és törekedjen 1,5 fokon történő korlátozására.

Bár a Párizsi Klímaegyezmény, illetve az ennek nyomán hozott intézkedések körülbelül 1 fokkal mérsékelték a felmelegedés várható mértékét a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint, egyre több jelentés szerint a 1,5 fokos cél már elérhetetlennek látszik sőt, jelenleg a 2 fokos cél teljesítése is csak álom. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatai szerint 2024-ben a felmelegedés mértéke már 1,55 fok volt, a fő felelősnek tartott emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás pedig új rekordra emelkedett.

Noha kedvező esetben még látszik esély arra, hogy az évszázad végéig ezt 1,5 fokra szorítsa vissza az emberiség, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) az országok vállalásain alapuló becslése szerint jelen állás szerint a 2100-as évben a globális felszínközeli átlaghőmérséklet 2,3-2,5 fokkal haladhatja meg az iparosodás előtti szintet.

Ezért a felmelegedés lehető legerőteljesebb korlátozása továbbra is kritikus fontosságú, és a klimatológusok szerint az ENSZ 30. konferenciájának nagyrészt arról kell szólnia, hogy

újratervezze a felmelegedés és az az ellen való fellépés pályáját, miközben az óceánok, erdők és jégtakarók katasztrofális következményekkel járó billenőpontokhoz közelednek.

A felmelegedés visszafogása érdekében konkrét intézkedésekre van szükség a fosszilis energiahordozók kivezetését elősegítendő, kívánatos lenne létrehozni egy új nemzetközi erdővédelmi alapot is, továbbá meg kell találni annak a becslések szerint évi 1 300 milliárd dollárnak a forrásait is, amely 2030-ra nélkülözhetetlen lesz a szegényebb nemzeteknek az éghajlatváltozás lassításához és a hatásaihoz való alkalmazkodáshoz, miután a tavalyi ígéret messze elmaradt a várakozásoktól. A 2024-es konferencián a gazdag országok abban állapodtak meg, hogy 2035-ig évi 300 milliárd dollárt folyósítanak a klímahatásoknak leginkább kitett fejlődő országoknak.

A COP30-nak ezeknek a távlati céloknak az előmozdítását is kell szolgálnia, a házigazda Brazília álláspontja szerint pedig itt az ideje a tárgyalásokról a már megtett ígéretek végrehajtására váltani, és egy nemzetközi találkozó megrendezése a feszült globális kapcsolatok idején önmagában is siker lesz.

A siker esélyét ugyan nem rontja, de kedvező előjelnek sem lehet nevezni, hogy utóbbi évek klímacsúcsaihoz hasonlóan

az idei konferenciának már a helyszínválasztását is meglehetősen ellentmondásosan ítéli meg a közvélemény.

Míg az elmúlt három COP lokációjával szemben leggyakrabban hangoztatott ellenérv az volt, hogy erősen kétséges klímapolitikai elköteleződéssel rendelkező lényegében olajállamok kapták meg a rendezés jogát, az idei konferencia helyszínt adó Belém nem elsősorban emiatt váltott ki vitákat, noha Brazília szintén a világ egyik legnagyobb, top10-es olajtermelő állama.

Belém az amazonasi esőerdő peremén fekszik, amely a világ legnagyobb trópusi erdejeként óriási tömegben nyeli el a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázokat, így kulcsfontosságú szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben. A COP megrendezésétől Brazília egyebek mellett azt várja, hogy ezzel a stratégiai lépéssel rávilágít az ökoszisztéma védelmének fontosságára, de egyúttal akaratlanul arra is sikerült ráirányítania a figyelmet, hogy Belém elszegényedett és egyenlőtlenségek sújtják, 2,5 millió lakosának többsége pedig nyomornegyedekben él.

Ezért, valamint a szálláshiány miatt kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a város alkalmas-e a COP30-ra várhatóan érkező nagyjából 50 000 ember befogadására. A város a rendezési jog két évvel ezelőtti odaítélése óta dolgozik a klímacsúcs előkészítésén, a brazil kormány pedig mintegy 1 milliárd dollárt fektetett új szállodák építésébe, régiek felújításába, valamint utak, parkok és vízelvezető csatornák fejlesztésébe. A szálláshelyhiány miatt azonban a rendezőknek a kreativitásukra is szükségük volt, így pároknak szánt moteleket, folyami kompokat és iskolai tantermeket is bevetettek a látogatók fogadására.

A hirtelen megugró kereslet rendszerint minden klímakonferencia alkalmával a helyi árak megugrását eredményezi, Belémben azonban e szempontból olyan rossz a helyzet, hogy a hírek szerint egyes országok "dühös" képviselői a helyszínváltoztatásért lobbiztak Brazíliánál. A Reuters jelentései szerint még a legolcsóbb szállodák is átlagosan több száz dollárt kérnek éjszakánként, nem kis problémát okozva a szegényebb nemzetek számára.

A brazil kormányt érték bírálatok az olajfúrási engedélyek számának növelése miatt is, mivel az ország jó úton halad afelé, hogy

2030-ra a világ 5 legnagyobb termelője közé kerüljön

- a kormány pedig mindössze néhány héttel a konferencia előtt jóváhagyta az állami Petrobras olajóriásnak az Amazonas torkolata közelében végrehajtani tervezett kutatófúrásait.

Donald Trump és adminisztrációja nem meglepő módon kihagyja a konferenciát, miután a múlt hónapban az ENSZ Közgyűlésén „szégyennek” nevezte a klímaváltozást, máshol pedig "zöld csalásnak", és ismét kiléptetné országát a Párizsi Klímaegyezményből, közben pedig jelentős energiákat fektet a tiszta technológiák terjedésének gáncsolásába, valamint a klímaváltozást okozó fosszilis energiahordozók újbóli helyzetbe hozására. Trump ugyan nem küld magas rangú tisztviselőket a klímacsúcsra, de várakozások szerint továbbra is megpróbálhatja befolyásolni vagy megzavarni a tárgyalásokat, megjelenhet viszont több tucat nem szövetségi szintű amerikai vezető, akik a klímaerőfeszítések mellett állnak.

Az Egyesült Államok klímapolitikai fordulata befolyásolhatja és lejjebb tekerheti a többi ország ambícióit is, de akadnak olyan vélemények is, hogy

az USA kormányzati távolmaradása arra készteti Kínát, hogy proaktívabb szerepet vállaljon a tárgyalásokon.

Az sem kizárt, hogy a Trump-hatásnak lehetett valamilyen szerepe abban is, hogy a Párizsi Klímaegyezményt aláíró 195 ország kétharmada elmulasztotta a frissített, új klímaterveik (az úgynevezett nemzetileg meghatározott hozzájárulások) közzétételére vonatkozó szeptemberi határidőt is.

A mostanáig beérkezett új nemzeti tervek mindenesetre bizakodásra adnak okot, mivel az ENSZ szerint sokkal jobb minőségűek, mint a korábbiak, és

az ezekbe foglalt ígéretek alapján most először egyértelmű csökkenés várható a globális ÜHG-kibocsátásban 10 éven belül

- bár az előrejelzés figyelembe veszi Joe Biden azon ígéreteit is, amelyeket Donald Trump azóta feladott -, a COP30 ideje alatt pedig az országok várhatóan további kibocsátáscsökkentési terveket is közzétesznek. A COP30-on várhatóan a mérföldkőnek számító Párizsi Klímaegyezmény óta elért eredményeket és az országok által kidolgozott új terveket is áttekintik.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images