Micsoda? Fejenként 9 millió parkol a magyarok számláján? Ne lepődj meg, ha nem találod!

2024-ben jelentősen nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, globálisan 8,7%-os emelkedésről számol be az Allianz éves jelentése, ez meghaladja a megelőző év ugyancsak erős (8,0%-os) növekedését. Tavaly év végére a teljes pénzügyi vagyon új abszolút rekordot ért el, 269 ezer milliárd euróra rúgott, habár a GDP-hez viszonyítva (283%) ez csak a 2017-es szintnek felel meg, mivel az infláció az utóbbi években felduzzasztotta a GDP értékét – állapítják meg az Allianz szakértői.

Ez a hatalmas vagyon persze nem egyenletesen oszlik meg a világban, hanem valójában közel a fele egyetlen régióban, Észak-Amerikában összpontosul. Figyelemre méltó, hogy Amerika részesedése az elmúlt 20 évben alig változott, annak ellenére, hogy Kína gyorsan felzárkózott, és részesedése ma már körülbelül 15% – ötszöröse a 2004-es értéknek.

Kína felemelkedése tehát más fejlett régiók rovására történt: Nyugat-Európa és Japán az elmúlt két évtizedben jelentős piaci részesedést veszítettek,

Európa 9,1 százalékponttal, Japán pedig 5,9 százalékponttal esett vissza a globális versenyben.

Amerika nemcsak a részesedése megőrzésében, de a vagyon növelésében is sikeres volt: az elmúlt 20 évben az amerikai háztartások pénzügyi vagyona nagyjából a globális átlaggal azonos gyorsasággal növekedett, sőt 2024-ben túl is szárnyalta azt. Ez éles ellentétben áll Nyugat-Európával és Japánnal, ahol a bővülés üteme szignifikánsan elmaradt a globális átlagtól.

Mindezek következtében tavaly a globális pénzügyi vagyon növekedésének több mint a fele (53,6%) Észak-Amerikában keletkezett.

Az elmúlt két évtizedben ez az arány 48,5% volt, ezzel szemben Kína részesedése 19,8%, míg Nyugat-Európáé 14,1% volt.

Megállapítható, hogy a vagyonnövekedés elsődleges motorját az értékpapírok – különösen a részvények – birtoklása jelenti. E tekintetben az elmúlt két év rendkívül kedvező volt a megtakarítók számára: 2023-ban 11,5%-kal, 2024-ben 12,0%-kal gyarapodtak az értékpapírok, ami mintegy kétszeresen meghaladja a biztosítások / nyugdíjcélú megtakarítások (évi 6-7%) és a bankbetétek (évi 5-6%) bővülési sebességét. Az Allianz adatai szerint elsősorban az észak-amerikai megtakarítók fektetnek értékpapírokba, az ottani portfóliók 59,2%-át ezek teszik ki, ellenben Nyugat-Európában mindössze 34,9% ez az arány.

Az eladósodással tavaly csínján bántak a háztartások, a globális magánadósság növekedése tovább lassult, a 2023-as 3,8%-ról 3,1%-ra. Így év végén összességében 59,6 ezer milliárd eurót tett ki a háztartások globális adóssága. Szinte minden régióban gyenge adósságnövekedést regisztráltak 2024-ben, jó példa erre Kína: míg az előző két évtizedben a lakosság adóssága éves átlagban közel 20%-kal nőtt, 2024-ben mindössze 3,4%-kal.

Magyarország az Allianz jelentésében szereplő európai uniós tagállamok nettó vagyoni rangsorában a középmezőny alján helyezkedik el, a háztartások aránylag kevés megtakarítással rendelkeznek, de az eladósodottságuk is rendkívül alacsony. A tavalyi adatok szerint a hazai egy főre jutó bruttó pénzügyi eszköz 28 400 euró volt, míg az egy főre jutó kötelezettségek (tartozások) értéke 4200 eurót tett ki. A kettő különbségeként az egy főre jutó nettó pénzügyi vagyon 24 200 eurót, azaz kb. 9,5 millió forintot ért el.

A meglehetősen tempós vagyonnövekedés és a viszonylag lassú adósságnövekedés eredőjeként tavaly jelentős mértékben nőtt a globális nettó pénzügyi vagyon, azaz a pénzügyi eszközök és a kötelezettségek különbsége. Az Allianz számításai szerint 2024-ben 10,3%-os emelkedésről lehet beszélni, ez valamivel felülmúlja a megelőző évi, szintén erőteljes 9,4%-os növekedést.

Összességében a globális nettó pénzügyi vagyon 2024 végére 210 ezer milliárd eurót tett ki, ami azt is jelenti, hogy az elmúlt évtizedben a vagyon megduplázódott.

A globális adósságráta, azaz a kötelezettségek GDP-hez viszonyított aránya tavaly 62,6% volt, ami közel 8 százalékponttal alacsonyabb, mint két évtizeddel ezelőtt. A látványos adósságcsökkentést elsősorban Észak-Amerika (-15,9 százalékpont), Japán (-6,1 százalékpont) és Nyugat-Európa (-2,5 százalékpont) háztartásai hajtották, ezzel szemben a feltörekvő piacok többségében az elmúlt húsz évben jelentősen nőtt az adósságráta. Ebben is Kína jár az élen, ahol az arány 43,4 százalékponttal emelkedett, elérve a 61,4%-ot. A minta tehát egyértelmű:

a feltörekvő gazdaságokban a nettó pénzügyi vagyon sokkal lassabban nőtt, mint a bruttó pénzügyi vagyon, ami arra utal, hogy gyorsabban nőttek a tartozások, mint a megtakarítások.

A fejlett gazdaságokban viszont ennek pont az ellenkezője figyelhető meg, az adósság lassabban növekszik, mint a pénzügyi vagyon.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ