Hernádi Zsolt a potenciális dízelhiányról: komoly kockázat, ha nem tudunk ellátni egy közép-európai finomítót

A Barátság vezeték egy szimbólum - jól mutatja, hogy az Európai Unió milyen gondokkal küzd

- vezette fel az előadását Hernádi Zsolt. A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója előadása során kívülről befelé haladva először a globális erőviszonyok alakulásáról, majd az európai versenyképességről, végül Magyarország helyzetéről és kilátásairól beszélt.

Geopolitika vs. geogazdaság

A vezető kiemelte, hogy egyre élesebben látszik a kétpólusú világrend kialakulása, amely során globális igazodás zajlik az Egyesült Államok és Kína felé. Hangsúlyozta: a globális energialáncok gyártási kapacitásának döntő hányada Kínánál összpontosul, lehet itt gondolni akár az akkumulátorgyártásra vagy a napelemekre, de a kritikus nyersanyagnak számító kobalt - és nikkelfinomítás is szinte teljesen kínai kézben van. Így fogalmazott:

Minden ami kell a tiszta energiához, az Kínában van.

Kína és az USA a geogazdaság eszközeivel nyernek teret, lehet itt gondolni a kritikus ásványok feletti kontrollra, a joint venture-ökre vagy akár a vámokra, többek között ezek lettek a nagyhatalmi verseny eszközei. Időközben az USA nettó energiaimportőrből energiaexportőr lett, az általuk szállított energia jelentős része pedig Európába került (elsősorban LNG formájában) 2024-ben.

Európával kapcsolatban Hernádi Zsolt kiemelte, hogy az EU bürokratikus rendszere egyre bonyolultabbá válik, a blokk a geogazdaági eszköztárral ellentétben megmaradt a geopolitika eszközeinél,

és teljesen figyelmen kívül hagyja a gazdasági racionalitást.

A legnagyobb probléma tehát az, hogy ideológiai döntésekkel csökkentjük a versenyképességünket, márpedig ez a múlt - emeli ki a vezető, hozzátéve:

Túl sok az ideológia, túl kevés a gazdaság.

Mindennek köszönhetően a 2000-ben látott 22 százalékról 2024-ben 15 százalékra esett vissza a blokk szerepe a világszintű GDP-termelésben. Az EU-s szabályozási rendszerének problémáiról is beszélt az elnök-vezérigazgató, egy kutatást idézve kiemeli, hogy az EU belső kereskedelmi korlátozásai konkrétan rosszabb hatással vannak a gazdaságra, mint Trump vámjai.

Az orosz energiáról

Az EU-s túlzott bürokrácia az energiaszektort, és ezen keresztül az ipari termelést is nagyon hátrányosan érinti - és erre rátesznek még egy lapáttal a rendkívül ambíciózus zöldítési célok, ezzel kapcsolatban friss célszámot fogadtak el 2040-re vonatkozóan (90%-os kibocsátás-csökkentés), amit egyelőre nem tudni, hogyan lehet majd kivitelezni.

Ezen a ponton a vezető áttért az orosz energiatermékek Európába való áramlására; a háború kirobbanását követően a 60 éves kölcsönös függőség status quo-ja gyakorlatilag megszűnt Európa és Oroszország között. A tengeri nyersolajexport fokozatosan kivezetődött a kontinens felé, eközben az orosz olaj legnagyobb felvásárlójává India, Kína és Törökország vált. Azonban az elnök-vezérigazgató felhívta rá a figyelmet, hogy

ezek az országok végső soron nem kizárt, hogy orosz eredetű olajtermékeket exportálnak az EU-ba.

Márpedig ezt nem lehet ellenőrizni, hogy nem így történik-e. 

Áttérve a régiónk és Magyarország helyzetére, Hernádi Zsolt kiemelte: komoly kockázata van, ha nem tudunk ellátni egy közép-európai finomítót, elég az egyes országok importigényére gondolni a szállítmányozásban és mezőgazdaságban használt dízel tekintetében (Magyarországon ez az arány 22,4%).

A dízelhiány a teljes termelésre kihat, ha felborul, akkor nincs alternatív megoldás.

Ha a dunai finomító leállna, akkor napi 400 vagonnyi kőolajat kéne beszerezni, ez nem lehetséges - mondja Hernádi. Az üggyel kapcsolatban Shakespeare-t idézte a vezető:

Mindenki bírja a fájdalmat, kivéve azt, aki érzi.

Ráadásul azt is fontos kiemelni szerinte egyfajta kontextusként, hogy szemben a jelentős kínai és indiai számokkal, a teljes orosz kőolaj-exportnak mindössze 4 százalékát teszi ki Magyarország és Szlovákia - mutat rá.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ