Az energiaátállás hajtja, az erőforrás-nacionalizmus fékezi a globális nyersanyagpiacot

A McKinsey Global Materials Perspective 2025 jelentése rámutat, hogy bár a jövedelmezőség továbbra is erős, az ágazat növekvő kihívásokkal néz szembe a csökkenő ércminőség, a bonyolult bányászati körülmények és a szigorúbb környezetvédelmi és munkavédelmi előírások miatt. Ezek a tényezők növelik a költségeket és szűkítik a haszonkulcsokat, ezért

a technológiába, az elektrifikációba és a digitális eszközökbe történő folyamatos befektetés kulcsfontosságú lesz a termelékenység fenntartásához.

A legnagyobb nyereségű tevékenység immár nem a szén és az acél, hanem a réz, arany és alumínium bányászatában keresendő, miközben a termelékenység 2018 óta évente körülbelül 1%-kal nőtt, különösen Latin-Amerikában és Észak-Amerikában. Az iparág szerkezete továbbra is sűrű: a 10 legnagyobb bányavállalat piaci részesedése a 2000-es 60%-ról 2015-re 30%-ra csökkent, és azóta ezen a szinten stabilizálódott.

Regionális átrendeződések is alakítják az ágazatot. Kína és Észak-Amerika növelte részesedését, míg Európáé 11%-ra csökkent. Az acél részesedése a teljes piaci értékből 2000 óta a felére csökkent, jelenleg 10%. A kereslet továbbra is erős, a 2035-ig előrejelzett növekedés több mint fele várhatóan az energiaátálláshoz szükséges anyagokból származik. A McKinsey megjegyzi, hogy

csak a mesterséges intelligencia adatközpontok 2030-ra 3%-kal növelhetik a globális rézkeresletet.

Az ázsiai nemzetek várhatóan dominálni fogják a keresletnövekedést, 2035-re a globális bővülés több mint 45%-át adva. Ennek a keresletnek a kielégítéséhez világszerte 4,7 ezermilliárd dollár tőkebefektetésre, 270 GW új energiatermelő kapacitásra és 350 000 új munkahelyre lesz szükség. A nyomás ellenére az iparág tőkepiaci teljesítménye erős maradt, a részvényesi hozamok 3,5-szeresére nőttek, a piaci kapitalizáció pedig megduplázódott 2015 óta.

A jelentés négy kulcsfontosságú változást azonosít a tavalyi kiadás óta:

• növekvő erőforrás-nacionalizmus;
• az AI-technológiák által felgyorsított anyagkereslet;
• a termelékenység látható fellendülése a generatív AI és az automatizálás révén;
• valamint a dekarbonizáció lassulása.

Utóbbi különösen igaz az európai acéliparban, ahol a tervezett projektek közel egyharmadát késleltették vagy törölték.

A hőerőművi széntermelés eközben rekordszintet ért el, nyolc gigatonnát, ami az energiaátállás egyenetlen előrehaladását jelzi. Ennek ellenére a hosszú távú keresleti kilátások pozitívak maradnak, amit a népességnövekedés, a bővülő középosztály és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák elterjedése táplál.

A McKinsey három stratégiai lehetőséget vázol fel az iparági vezetők számára:

• terjeszkedés új földrajzi területekre és kritikus anyagokra,

• az AI és az automatizálás kihasználása a termelékenység fenntartása érdekében,
• valamint pragmatikus, költséghatékony dekarbonizáció.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ