Groupama: itt a bizonyíték, hogy nem szeretnek kockáztatni a magyarok

A 2000 óta eltelt 25 évvel kapcsolatos érzéseinket összegezve megállapítható, hogy ugyanannyian gondolnak az elmúlt 25 évre vidáman, mint szomorúan (35-35%), de az elégedettek (25%) és az elégedetlenek (26%) aránya is szoros eredményt hozott. A múlt megítélése tehát elég vegyes, de semmiképpen sem olyan borús, mint azt általánosságban gondolnánk – mutat rá az 1000 fő részvételével készült friss felmérés.

Optimista fiatalok

A kutatás részletesen kitért a következő negyedszázaddal kapcsolatos megérzésekre is. Ezzel kapcsolatban az látható, hogy az emberek szerint elsősorban az élhető környezet, a megfelelő anyagi helyzet elérése és a lakhatás jelent majd nagyobb kihívást a jövőben. A 30 év alatti fiatalok azonban

szinte minden tekintetben optimistábbak, mint az idősebb generációk.

Egyúttal az is igaz, hogy a jelenünk határozza meg, mennyire vagyunk bizakodóak a jövőt illetően: a most kedvezőtlenebb helyzetben lévőknek vannak leginkább félelmeik. A lakosság 68 százaléka szokott szorongani egyes jövőt érintő kérdéseken, ugyanakkor jó látni, hogy az emberek 61 százaléka igyekszik hosszú távon gondolkodni, próbálja tudatosan megtervezni a jövőjét, akár évtizedes távlatban is. A felsőfokú végzettségűek körében ez utóbbi arány már 70%, és a most nehezebb helyzetben lévők számára is ez lehet az egyik kiút: a tudatosabb tervezés.

Az alkalmazkodókészség a kulcs

 A magyar emberek egy turbulensen változó világra számítanak a következő 25 évben. Így az sem meglepő, hogy a megkérdezettek a leghasznosabb készségeknek az alkalmazkodóképességet, a pénzügyi tudatosságot, az óvatosságot, valamint az egészségtudatos életvitelt tartják.

A vállalatokkal szemben komoly elvárásként fogalmazódott meg a fair, korrekt kommunikáció, a hűség elismerése, a személyes ügyintézés biztosítása, de az is, hogy edukálják fogyasztóikat és legyenek jobban részesei a helyi közösségeknek.

Nem szeretünk kockáztatni

A lakosság többsége jelenleg a stabil anyagi háttér kialakítására törekszik, a hangsúly inkább a megtakarítások értékének megőrzésén van, mintsem a vagyongyarapításon, pláne nem magasabb kockázatú termékekkel.

A befektetési lehetőségek közül 

a hosszú távon kiszámítható, alacsony kockázatú eszközöket keresik a legtöbben

(például az állampapírt), ezt 37 százalék jelölte meg. Ezt követik az értékállóságot fókuszba helyező vagyontárgyak, például az arany (26%). A biztosításokat 17 százalék említette a céljai megvalósításához szükséges eszközként, ezzel egyébként megelőzik például a részvényeket (16%) is. A biztosítás egyébként azoknál játszik szignifikánsan nagyobb szerepet, akiknek fontos az anyagi gondoktól mentes nyugdíjas évek megalapozása vagy a gyermek taníttatása.

A klímaváltozástól jobban félünk, mint az AI-tól

A kutatás azt is vizsgálta, hogy az elmúlt 25 év ikonikus eseményei közül melyek vannak ránk még mindig nagy hatással. Érdekes, hogy minden korcsoport véleménye egybecsengett, valamennyi korosztály a 2008-as pénzügyi válságot, a 2020-ban kitört Covid-járványt, valamint a 2022-ben kirobbant orosz–ukrán háborút említette az elmúlt negyedszázad legfajsúlyosabb eseményeként.

Azt illetően, hogy a következő negyedszázad esetében mely jelenségekre tekintünk úgy, hogy komoly kihívást jelenthetnek, a klímaváltozást a megkérdezettek 70%-a, egy újabb esetleges globális pénzügyi válságot 65%-a, egy háborút pedig 64%-a említette. Érdekes, hogy a mesterséges intelligencia túlzott térnyerését a válaszadók 59 százaléka jelölte meg valós veszélyként, ugyanakkor még közöttük is nagy számban vannak olyanok, akik szerint ez a technológia komoly tudományos áttöréseket okoz majd.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ