Vészjósló jel a befektetőknek: ha 10-ből 10 közgazdász egyetért, az nem jelent jót

Megtakarít a magyar, de részvényekbe nemigen fektet

Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a konferenciát megnyitó előadásában leszögezte: a megtakarítási piac kiemelt jelentőséggel bír mind a pénzügyi stabilitás, mind a monetáris politika szempontjából, ezért kulcsfontosságú, hogy a befektetők minél tudatosabban döntsenek, ezt is igyekszik elősegíteni az MNB friss Megtakarítási jelentése. A számok azt mutatják, hogy a magyarok nettó pénzügyi vagyona nemzetközi összevetésben magas, a GDP 114%-ára tehető, ez lényegesen meghaladja a régiós országok többségében (pl. Lengyelországban, Romániában vagy Szlovákiában) látott szintet – ehhez nagyban hozzájárul a magyar háztartások alacsony eladósodottsága.

A magyar megtakarítási szerkezet sajátossága, hogy rendkívül nagy a kötvények (különösen az államkötvények) részaránya a lakossági portfólión belül, a kötvényállomány különösen a Magyar Állampapír Plusz 2019-es bevezetése után nőtt erőteljesen, majd az inflációkövető állampapírok váltak a befektetők kedvencévé, mostanra a háztartások kezében lévő állomány egy magas szinten stabilizálódott.

A vagyoni koncentráció hazánkban meglehetősen magas, de ez nem kirívó a régióban.

Banai Ádám felhívta a figyelmet: a bankbetétek és készpénz tranzakciói egyértelműen bizonyítják, hogy a lakosság aktívan és tudatosan reagál az infláció változásaira, azonban a készpénzhányad még mindig magas, itt van tér a fejlődésre, hiszen emiatt ezermilliárdos nagyságrendben esnek el hozamoktól a megtakarítók. A legjobb megtérülést az utóbbi évtized tapasztalatai alapján a részvények, részvényalapok produkálták, a devizás befektetésekkel szemben pedig a forintos befektetések nyerték az utóbbi időszak hozamversenyét.

Az abszolút hozamú stratégia lehet 2026 egyik nagy nyertese

Az ügyfelek a lábukkal szavaznak, oda mennek, ahol a legjobb hozamok elérésére van kilátás, a jelek szerint a magyar befektetési alapok egyelőre kielégítik az igényeket – hangzott el a vagyonkezelői panelbeszélgetésen. A vagyonkezelési piac az üzletági vezetők szerint jó éven van túl, ebben az év első felében érkező példátlan állampapír-kifizetések is szerepet játszottak. A szektor ugyanakkor visszatérő nehézségekkel is küzd, az ügyfelek sok esetben költségérzékenyek, különösen akkor, ha explicit módon látják a terheléseket.

Ezzel szemben egy jól menő befektetési alaptól a hozamának köszönhetően könnyebben elfogadják az ügyfelek a magasabb díjazást.

A tanácsadók utánpótlása többek szerint is kihívást jelent, a prémium banki szegmensben az üzleti modell nem feltétlenül tesz lehetővé kiemelkedően versenyképes juttatásokat, de a privátbanki szakma vonzereje is csökkent az utóbbi évtizedekben. Erre a saját szervezésű képzések, illetve a digitalizáció jelenthetnek megoldást, ez utóbbi abban is segíthet, hogy mérséklődjön az egyre több ügyfelet kiszolgáló bankárok terhelése. A mostani környezetben nem mindenki nyitott a kockázatra, de a jó hozampotenciál jelenleg többek között az aktívan kezelt, abszolút hozamú alapok környékén keresendő, miközben a biztonságos állampapíroknak továbbra is van helyük a portfólióban.

Még lenne hová fejlődnie a magyar vagyonkezelési szektornak

Ritka alkalom, hogy magánbefektetők beszéljenek nyíltan arról, hogyan élik meg ügyfélként a magyar vagyonkezelési szolgáltatásokat. A Portfolio konferenciáján erre is sor került: Kovács Nimród és Duda Ernő, mindketten több évtizedes tapasztalattal a hátuk mögött kendőzetlenül elmondták a véleményüket a legkonkrétabb kérdésekben is. Kifejtették: a befektetések világában nincs „tuti”, a diverzifikáció és a kockázatkezelés alapvetés, hiszen a nem megfelelő kockázatmenedzsment az agresszív portfóliók gyors lenullázódásához is vezethet. A kapitalizmus lényege a bizalom, ugyanakkor ügyfélként azt tapasztalják, hogy a magyar privátbanki szolgáltatásból gyakran hiányzik a valódi hozzáadott érték és a szakmai mélység, holott sok vagyonos ügyfél nemcsak megőrizni szeretné a tőkéjét, hanem gyarapítani is, ezért ötletekre, eredeti gondolatokra, aktívabb tanácsadásra vágynak. A költségekkel kapcsolatban kiemelték:

nem gond, ha a bróker is szénné keresi magát, amennyiben az ügyfél is jól jár, de ehhez transzparens, érthető költségstruktúrára van szükség.

Kritika érte a magyar szolgáltatók technológiai lemaradását is, a nemzetközi befektetési szolgáltatásokat is jól ismerő ügyfelek tapasztalata szerint például Amerikában töredék költségek mellett lehet itthon még hiányzó szolgáltatásokhoz is hozzáférni. Továbbá azt is megfogalmazták, hogy ma ügyfélként erősebb emberi kapcsolatra, személyes jelenlétre vágynának a magyar vagyonkezelési szolgáltatóktól.

2025 tanulsága: ha mindenki ugyanazt várja, az jó eséllyel nem fog bekövetkezni

Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere a második szekciót megnyitó előadásában felidézte, mik voltak az év főbb tanulságai – elmondása szerint idén a már régóta ismert összefüggések újratanulásán volt a hangsúly. A befektetési szakember úgy látja, ha elsöprő konszenzus van a közgazdászok körében a jövőt illetően, az figyelmeztető jel, mert jó eséllyel nem az fog bekövetkezni, amire mindenki számított. Ha pedig mégis, akkor sem az lesz rá a piaci reakció, amit mindenki várt tőle. Ennek ékes példáját szolgáltatta, hogy Donald Trump amerikai elnök vámjaitól mindenki recessziót várt, de ez mégsem következett be.

Ha 10 közgazdászból 10 egyetért, az nagyon veszélyes

– húzta alá Zsiday.

A portfóliómenedzser elmondása szerint a forint carry nagyon kifizetődő stratégia volt az utóbbi 5 évben, továbbá felhívta a figyelmet a megatrendek előnyeire, például az urán és és a görög bankrészvények is hosszú ideje jó befektetésnek bizonyultak.

Nem látni, hogy mitől indulhatna be a növekedés Európában

Európa strukturális válságban van, kifulladt a korábbi növekedési modell, nincs már olcsó energia és olcsó munkaerő, a kontinens pedig egyelőre nem találta meg az új irányt – hangzott el a makrogazdasági panelbeszélgetésen. A gazdasági környezet depresszív, a fellendülések legfeljebb átmenetiek, és a lassú növekedés évekre velünk maradhat. Magyarország számára különösen érzékeny pont az autóipar gyengélkedése, miközben rövid távon a költségvetési élénkítés adhat némi lendületet, de középtávon a 4 százalékos növekedés nem tűnik reálisnak. A termelékenység javítása és a demográfiai kihívások kezelése továbbra is kulcsfeladat.

A magyar infláció csökkenhet, ha kitart a jegybank prudens politikája, de kisebb kilengésekre továbbra is számítani lehet.

Az EKB 2 százalék körüli kamatszintje mellett azonban szűk mozgástér marad a magyar monetáris politikának, amelynek óvatosan kell egyensúlyoznia a forint stabilitása és az inflációs célok között. A befektetési térképet mostanra meghatározza, hogy az európai megtakarítások nagy része Amerikába áramlik, miközben a kontinens vállalatai tőkehiánnyal küzdenek, a magyar eszközök pedig még mindig olcsón forognak. Az áprilisi "Liberation Day" után néhány hónapig úgy tűnt, hogy megindul a tőke rotációja Amerikától Európa irányába, de ez végül nem bizonyult tartós trendnek.

Két számjegyű hozam kell a magyar befektetőknek

Jövőre akár 5 százalék is lehet az infláció, a 3 százalékos cél elérése továbbra is nehéz feladat lesz – fejtették ki a portfóliómenedzserek. Egy abszolút hozamú alapnak ezzel, sőt a 6 százalékos állampapírhozammal is versenyeznie kell, miközben az ügyfelek részéről két számjegyű hozamelvárásokkal szembesülnek – ami forintban, különösen jó években, reálisnak is tekinthető. A magyar tőkepiacok kilátásait meghatározza a 2026-os választási év: a blue chipek stabilak, de a kötvénypiac érzékenyebb lehet a politikai fejleményekre. A külföldi érdeklődés növekszik a magyar állampapírok iránt, és a szakértők szerint akár "risk premium"-kiárazódás is jöhet. A tengerentúlon fordulat is várható: a Fed vezetésváltása és esetleges kamatcsökkentése élénkítheti a piacokat, bár előtte még komolyabb korrekció is jöhet. A szakértők szerint 2026-ban ismét a carry trade és a rövid kötvények lehetnek vonzók, value alapon pedig a klímaváltozáshoz kapcsolódó szektorok kínálhatnak hosszabb távon is jó beszállási pontot.

Mire használható az AI a befektetésekben?

Duronelly Péter (Magyar Telekom) előadásában bemutatta: az AI egy olyan informatikai rendszer, amely az leíró statisztikán és a hagyományos gépi tanuláson túlmenően önálló akciót is képes végrehajtani. A szakember bemutatta, hogy az AI-chatbotok ma már képesek összeállítani egy részvényárfolyam-előrejelző programot, az embernek csupán a környezetet kell ehhez biztosítania ehhez. Igaz, hogy az előrejelzés nem minden esetben használható jól, de az már önmagában nagy eredmény, hogy egy chatbot tökéletesen érti, mit szeretne a felhasználó, beszerzi a feladathoz szükséges adatokat, és szinte emberi közreműködés nélkül jönnek létre komplex rendszerek.

Semmi nem működik, ha nincsen hozzá adatunk

– húzta alá Duronelly Péter, hozzátéve, hogy az adat mintázatból és zajból tevődik össze, a zaj minimalizálása érdekében nagyszámú adatra van szükség.

Elmondása szerint az AI leggyakoribb felhasználási módjai jelenleg, hogy az adatfeldolgozásban és a pillanatnyi emberi torzítások kiszűrésében segít. Automatizál, repetitív folyamatokat elvégez helyettünk, hibát csökkent, a kutatási-fejlesztési sebességet felettébb meggyorsítja, sőt, a tőkepiacokon viszonylag hatékony trading-segédeszközként is használható.

Az AI olyan, mintha mindenki kapna maga mellé ingyen egy lelkes gyakornokot

Az alternatív befektetésekről, ESG-ről és mesterséges intelligenciáról szóló panelbeszélgetésen a szakértők úgy vélekedtek, a private market típusú eszközök elsősorban hosszú távú, akár 20 éves célokra alkalmasak, ahol a likviditás hiánya nem probléma, ugyanakkor a tőzsdei eszközökkel ma már sok esetben lemásolható a private equity-stratégia. Az ingatlanalapok továbbra is érdekes alternatívát kínálnak, hiszen akár kis összeggel is elérhetők, és napon belül visszaválthatók, ami likviditási előnyt jelent. A diverzifikáció fontosságát a Covid és a háború is megerősítette: egyes szegmensek esnek, miközben mások szárnyalnak. Az ESG brand hitelessége mostanra megkopott, sokan a greenwashingra asszociálnak, így ma már kevésbé vonzó értékesítési érv, noha a környezeti és társadalmi hatások figyelembevétele továbbra is fontos. A mesterséges intelligencia ezzel szemben egyre erősebben jelen van a portfóliókezelésben: támogatja a döntéshozatalt, gyorsan feldolgozza a híreket, és segíti az elemzést – „mintha minden portfóliómenedzser mellé kapnánk egy gyors, tehetséges junior kollégát.”

A konferencia lezárásakánt sor került a Portfolio Investment and Wealth Management Awards díjátadóra, az elnyert díjakról – az Év Alapkezelőjéről, az Év Magyarországon kezelt alapjáról, az Év Portfóliómenedzseréről, az Év Privátbankáráról és más kitüntetettekről – itt számoltunk be.

Címlapkép forrása: Mónus Márton / Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ