Így cselezik ki az adózást a szemfüles magyar befektetők – heteken belül elillan a lehetőség

Több mint 500 ezer TBSZ van a magyaroknál, átlagosan 14,5 millió forintos egyenleggel

Elképesztő szárnyalást produkáltak a tartós befektetési számlák az idei évben, az év eleji 387 ezres szintről szeptember végére közel 510 ezerre emelkedett az ilyen típusú megtakarítási számlák száma.

Ez év eleje óta 32%-os, június vége óta 3%-os növekedésnek felel meg.

Megjegyzendő, hogy egy embernek több tartós befektetési számlája is lehet egyszerre, sőt, sokan minden évben nyitnak egy új TBSZ-t, ezért a TBSZ-t használó befektetők tényleges száma ennél a félmilliós számnál jóval kevesebb lehet.

A tartós befektetési számla (TBSZ) egy olyan, speciális megtakarítási számla, amely 5 éves időtávon adómentességet biztosít a befektetőknek. Két típusa létezik, a betétek elhelyezésére szolgáló Tartós Befektetési Betétszámla (TBBSZ), illetve az értékpapír-befektetésekhez használható Tartós Befektetési Értékpapírszámla (TBÉSZ). A TBSZ-re csak a nulladik naptári évben, úgynevezett gyűjtőévben lehet befizetni, ezt követően a számla "bezárul", de a rajta lévő megtakarítást teljesen szabadon lehet befektetni részvényekbe, kötvényekbe, aktívan kezelt befektetési alapokba vagy akár ETF-ekbe is. Egy tartós befektetési számla segítségével három év elteltével már adókedvezmény érhető el, öt év után pedig adómentessé válik a hozam, tehát a befektetők hozamát sem személyi jövedelemadó, sem szociális hozzájárulási adó nem terheli.

Amióta léteznek a TBSZ-ek számára vonatkozó statisztikák, az idei első negyedévi 67 ezres növekedés volt a valaha mért legnagyobb növekedés, a második negyedévi 41 ezres növekmény pedig az idei első negyedévtől eltekintve ugyancsak több mint 10 éves rekordot jelentett. A példátlan felfutásra az inflációkövető állampapírok kamatfizetései adják a leginkább kézenfekvő magyarázatot: az idei első félévben csak az inflációkövető állampapírok kifizetéseiből több mint 1600 milliárd forinthoz jutott a lakosság, ha pedig a nem lejáró PMÁP-ok visszavásárlásait is figyelembe vesszük, akkor 4000 milliárd forint körüli összeg szabadult fel a háztartásoknál. A jelek szerint ezeket a pénzeket sokan újonnan megnyitott TBSZ-eken helyezhették el.

A harmadik negyedév azonban már lassulást eredményezett: június vége óta kb. 16 ezerrel nőtt a nyilvántartott TBSZ-ek száma.

Az idei év első kilenc hónapjában összesen már 123 ezerrel nőtt a tartós befektetési számlák száma, ami annak fényében elképesztő tempó, hogy 2024-ben egy teljes év alatt összesen 87 ezerrel, 2023-ban pedig alig 42 ezerrel bővült a számlák száma.

A tartós befektetési számla kb. két évvel ezelőtt különösen nagy versenyelőnyre tett szert más befektetési formákkal szemben, ugyanis a TBSZ-re sokáig nem vonatkozott a szociális hozzájárulási adó 2023 júliusától életbe lépő kiterjesztése. Igaz, hogy a nagy felfutást látva a kormány végül bezárta az így keletkezett adózási kiskaput, 2025-től szigorodott az öt évnél korábban feltört TBSZ-ek adózása.

Szeptember végén a tartós befektetési számlákon kezelt vagyon is rekordmagasra, 7374 milliárd forintra emelkedett, ez a június végi 7108 milliárdos értékhez képest 4%-os növekedést takar, egy évre visszatekintve pedig 29%-kal (1679 milliárd forinttal) nőtt a TBSZ-eken tartott vagyontömeg.

Az MNB adataiból az is kiolvasható, hogy a 2025. második negyedévi, rekordsebességű vagyonnövekményt egy ugyancsak jelentős, de már lassuló vagyonnövekedés követte, a harmadik negyedévben 266 milliárd forinttal bővült a TBSZ-számlákon kezelt vagyon.

Az egy TBSZ-re jutó átlagos vagyon az előző negyedév végi szinthez képest 0,6%-kal, 14,4 millió forintról 14,5 millió forintra nőtt, ez egyelőre elmarad az év kezdetekor látott 16 millió forintos szinttől.

Karnyújtásnyira a 100 ezer NYESZ, 6 millió forint az átlagos számlaegyenleg

A nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) frontján folytatódott a nemrégiben megindult kedvező trend: hosszú idő után ismét felfelé ívelő pályán mozog a NYESZ-ek száma. A 100 ezerre azonban még kicsit várni kell: a NYESZ-ek száma mostanra 99 945-re emelkedett, ez egy év alatt 7%-os növekedés, de még így is 28%-kal alulmúlja a 10 évvel ezelőtti szintet.

A nyugdíj-előtakarékossági számla a TBSZ-hez hasonlóan egy adómentességet biztosító számlatípus, sőt, a NYESZ-re teljesített befizetésekre 20% állami támogatás (SZJA-visszatérítés) is jár, melynek maximuma évi 100 ezer forint, ezt évi 500 ezer forint befizetéssel lehet "kimaxolni". A NYESZ-nek nincs gyűjtőéve, hanem a futamidő során folyamatosan lehet befizetni a megtakarítási számlára. Az adómentes kifizetést a nyugdíjjogosultság megszerzése (például a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése) teszi lehetővé.

Az idei harmadik negyedévben 561 darabos bővülést mért a Magyar Nemzeti Bank, ez szintén lassuló növekedést mutat az év első felében látott tempóhoz képest.

Új csúcsot döntött a nyugdíj-előtakarékossági számlákon kezelt összvagyon értéke is, szeptember végén 612 milliárd forintot tartottak NYESZ-en a magyarok. Ez negyedéves alapon 1%-os, éves összevetésben 11%-os növekedést takar.

A NYESZ-számlákon kezelt vagyon a számlák számával egyidejűleg, az utóbbi pár évben indult növekedésnek. Előtte hosszú időn keresztül fokozatosan apadt a NYESZ-vagyon, eltekintve egy-egy kivételes negyedévtől. A növekedés tempója azonban mostanra lelassult, az idei harmadik negyedév alig 6 milliárd forintos növekedést hozott, ez több mint 2 éves mélypont.

Nyugdíj-előtakarékossági számlán a TBSZ-hez képest kevesebb pénzt, átlagosan 6,1 millió forintot tartanak a befektetők az MNB legfrissebb adatai szerint, ez új csúcsot jelent, negyedéves alapon 0,5%-os, éves összevetésben 4%-os növekedésről beszélhetünk. A KSH legfrissebb, 2025 szeptemberi adata szerint

a magyar átlagnyugdíj 245 800 forintra tehető, ez alapján az átlagos NYESZ-vagyon ma 25 havi (kb. 2 évnyi) átlagnyugdíj összegével egyezik meg.

Mi mindenre érdemes odafigyelni év vége közeledtével?

Ahogy minden év végén, úgy 2025-ben is érdemes némi figyelmet fordítani a befektetési döntéshozatalra: akinek most jár le egy meglévő (2020-ban megnyitott) TBSZ-e, ő dönthet a megtakarítási időszak lezárásáról és a befektetés adómentes felvételéről, de tovább is viheti a befektetéseit egy új TBSZ-re, így folytatva a tőkefelhalmozást.

Aki új TBSZ megnyitásában gondolkodik, és már most rendelkezésére áll a befektetni kívánt összeg, egy teljes évet nyerhet azzal, ha még most megnyitja a számlát, hiszen a számlanyitás éve, azaz a gyűjtőév (kvázi "nulladik év") ez esetben alig bő egy hónap lesz, és már 2026-ban indul az öt éves időszak, melynek végén adómentessé válik a befektetés. (Ezzel szemben mindazok, akik csak 2026 januárjában nyitnak számlát, 2026 egészében a gyűjtőév leforgására kénytelenek várni, és esetükben csak 2027-ben indul majd az adómentességhez vezető öt év.)

A gyűjtévet nem számítva a TBSZ első három évében 15%-os személyi jövedelemadó és 13%-os szochó (összesen 28% adóteher) terheli az elért hozamot, amennyiben a befektető feltöri a megtakarítást. Három év elteltével kedvezőbb adókulcsok érvényesek, ekkortól 10% szja és 8% szochó (összesen 18%) megfizetése kötelező a megtakarítás feltörésekor. Öt év elteltével pedig teljesen adómentessé válik a megtakarítás, azaz a TBSZ-en tartott befektetéseket sem személyi jövedelemadó, sem szociális hozzájárulási adó nem terheli.

A NYESZ esetében szintén érdemes figyelni, hiszen a befizetések után járó 20 százalékos, legfeljebb 100 ezer forintos állami támogatás (személyi jövedelemadó-visszatérítés) a megelőző naptári évben teljesített befizetésekre vehető igénybe. Aki tehát még 2025-ben utal a számlájára, ő már 2026-ban megkaphatja az adójóváírást.

A TBSZ-t és NYESZ-t használó megtakarítókon kívül az önkéntes nyugdíjpénztári- és egészségpénztári tagok, valamint a nyugdíjbiztosítással rendelkezők számára is fontos időszak az év vége, ugyanis az adójóváírás minden esetben a naptári évben teljesített befizetésekre jár. A megtakarítók ennek megfelelően hajlamosak optimalizálni: a pénztári statisztikákból rendre kiolvasható, hogy év végén erősen felfutnak a befizetések.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ