Olyat tettek a magyar állampapír-befektetők, mint Közép-Európában senki

Harmadannyi megtakarításuk sincs az embereknek keleten, mint nyugaton

Az elmúlt 20 évben közel ötszörösére nőtt a háztartások egy főre jutó pénzügyi vagyona a közép-kelet-európai régióban, lévén ezek a gazdaságok fokozatosan konvergáltak Nyugat-Európához. Ugyanez idő alatt a nyugat-európai országok (pl. Németország, Olaszország és Ausztria) mintájában szerényebb, kétszeres növekedés mutatkozott.

Ennek ellenére a KKE-országok egy főre jutó pénzügyi vagyona továbbra is csak mintegy 30%-a a nyugat-európai szintnek, ami jelentős további konvergenciát tesz lehetővé

– mutat rá az UniCredit.

A különbség magyarázata részben az is lehet, hogy a KKE-háztartások a pénzügyi eszközök helyett nagyobb arányban fektetnek nem pénzügyi javakba, elsősorban ingatlanokba. A régióban a lakástulajdonlás aránya a legmagasabb Európában, ami tükrözheti a stabil befektetési lehetőségek történeti hiányát a posztkommunista országokban, illetve a kevésbé stabil pénzügyi feltételeket a piacgazdaságra való átmenet idején.

Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a KKE-országok háztartásai óvatos megközelítést alkalmaznak az eszközallokáció terén: a készpénzt és a bankbetéteket továbbra is első helyen szerepeltetik, ami arra utal, hogy

lenne tér a nagyobb diverzifikációra, például a kötvények, részvények és befektetési alapok súlyának növelésére.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) csekély aránya a háztartások eszközallokációjában arra utal, hogy növelhető lenne a háztartások szerepe az államadósság finanszírozásában. Ez a külső sérülékenység mérsékléséhez is hozzájárulhatna. Igaz, hogy Magyarország, Lengyelország, Horvátország és Csehország jelentős előrelépéseket értek el ezen a téren.

A sajátosan konzervatív belföldi befektetési stratégia miatt jelenleg a külföldi befektetők dominálják a régió részvénypiacait – írja az UniCredit, hozzátéve, hogy a régiós részvénypiacok közelmúltbeli felülteljesítése segíthet abban, hogy növelje a helyi részvénypiacok vonzerejét a belföldi háztartások szemében.

Módszertani megjegyzések

Az UniCredit elemzése a háztartások pénzügyi vagyonát a nemzeti számlákban – az Eurostat, illetve az USA esetében a Federal Reserve által közzétett adatokban – szereplő háztartási mérleg alapján határozza meg. Ez magában foglalja a készpénzt, betéteket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (kötvényeket), részvényeket (tőzsdén jegyzett és nem jegyzett részvényeket, valamint egyéb saját tőkét – ez utóbbi kettő jellemzően tulajdonosi tőke, amely nem játszik főszerepet a háztartási megtakarításokról szóló döntésekben, és koncentráltan jelenhet meg), befektetési jegyeket, biztosításokat, nyugdíjcélú megtakarításokat és egyéb elemeket.

Az elemzés aggregált háztartási pénzügyi vagyonnal dolgozik, kizárólag a pénzügyi eszközökre fókuszál, és nem veszi figyelembe a nem pénzügyi vagyont, például az ingatlanokat. Bár ez különösen Közép-Kelet-Európában a háztartási vagyon lényeges része, kevés összehasonlítható adat áll rendelkezésre.

Készpénzmánia Közép-Kelet-Európában

A KKE-háztartások fő eszközei, a készpénz és a betétek a teljes vagyon 30–50%-át adják, erős preferenciát jelezve a biztonságos, likvid eszközök iránt. A készpénz/betét arány a legtöbb KKE-országban magasabb, mint a nyugat-európai országokban (27–39%), és messze meghaladja az Egyesült Államokét (11%), ahol a háztartások jóval nagyobb arányban tartanak pénzpiaci eszközöket. Ez az eltérés részben a KKE nagyobb informális gazdaságát is tükrözheti.

Magyarország esetében a lakossági állampapírokat – amelyek kiteszik a teljes eszközállomány 10%-át – a készpénz és betétek kategóriájába sorolja az elemzés, arra hivatkozva, hogy ezek funkcionalitásukban inkább egy bankbetéthez állnak közel, mintsem hagyományos pénzpiaci befektetéshez.

Az elemzés megjegyzi, hogy Magyarországon a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer 2010-es államosítása jelentősen csökkentette a nyugdíjpénztárak szerepét, és ezt a folyamatot később a lakossági állampapírok kedvező feltételei is tovább erősítették.

Magyarország külön utat járt be a lakossági állampapírokkal

Az UniCredit elemzése kiemeli: Magyarország és Lengyelország az elmúlt évtizedben jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy növelje a háztartások szerepét az államadósság finanszírozásában, ami csökkentette a külső finanszírozási függőséget.

A magyar lakosság közvetlen, forintos állampapír-piaci részesedése mindegyik vizsgált ország közül a legmagasabb, közel 33%, gyors növekedéssel a 2022-es 10%-hoz képest.

Ezt a folyamatot adókedvezmények és vonzó kamatozású lakossági állampapírok támogatták, miközben Magyarország külső hitelezőktől való függése 2012 óta 20 százalékponttal csökkent, annak ellenére, hogy a GDP-arányos államadósság csak kis mértékben mérséklődött. Igaz, hogy időközben az államadósság finanszírozásának költsége magasabbra kúszott – jegyzi meg az elemzés.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ