Hét hónap telt el 2018-ból és a magyar befektetési alapoknak elég rosszul áll a szénája: 68%-uk mínuszos teljesítményt mutat eddig idén - van olyan alap, amely 35%-os mínuszban van. A rossz hozamok főleg a világpiacok volatilitásával magyarázhatók, szerencsére akadt bőven olyan (többnyire aktívan kezelt) alap is, amely ki tudta használni a hullámokat a hozamtermelésre. Megnéztük, melyek most a legjobban és legrosszabbul teljesítő magyar alapok.


2018 eddig nem volt túl kegyes a magyar befektetési alapokhoz és ügyfeleikhez, ami főleg az idei megemelkedett piaci bizonytalansággal és az ebből fakadó volatiltással magyarázható. Az összes jelentősebb tőzsdeindex ralija megszakadt az év eleje óta és bár voltak olyanok, mint az amerikai Dow Jones Industrial vagy a Nasdaq Composite, melyek többé-kevésbé újra pályára álltak, a magyar tőzsde több éves rali után ismét mínuszokat mutat, a török tőzsde pedig lírában denominálva is közel 18%-os mínuszban van az év eleje óta.

Mindezek ellenére volt néhány Magyarországon kezelt befektetési alap, amely nemcsak ki tudta ülni a volatiltást, hanem kétszámjegyű hozammal is tudta jutalmazni befektetőit az év eleje óta. Legjobban augusztusig a Dialóg Expander részvényalap hozott, mintegy 24,11%-kal gyarapította befektetőinek a pénztárcáját. Ez az alap egyébként egy viszonylag kockázatos, feltörekvő európai eszközökbe fektető részvényalap, legnagyobb kitettsége legfrissebb, 2017-es jelentése szerint különféle energiavállalatokban van. Ezen kívül még hat olyan alap volt a forintos, lakossági, nyíltvégű alapok közül, amely 10% fölött hozott mindössze hét hónap leforgása alatt, ezek többnyire mind kockázatosabb, feltörekvő piacokon befektető, illetve nyersanyagalapok.

A volatilitás közepette természetesen nem csak jó hozamok születtek. Az idei év főleg a török alapokat viselte meg, ahol nemcsak a részvénypiacok teljesítettek rosszul, de még a líra is nagyot gyengült, kifejezetten rontva ezzel a forintban denominált alapok hozamát. Az OTP forintban denominált török alapja 34,6%-ot, az Aegoné pedig 24,3%-ot esett eddig idén.

A magyar indexkövető részvényalapok sem teljesítettek eddig túl fényesen. Az elmúlt években a BUX konzisztensen 20-30%-os emelkedéseket produkált évente, idén viszont január végi csúcsához képest 12%-os mínuszban van, ami magyarázható geopolitikai bizonytalanságokkal és olyan kisebb problémákkal, mint a Richter Esmya-fiaszkója vagy a Mol-INA ügy, de egy egyszerű korrekcióval is.

A befektetési alapok persze hosszabb távra szóló eszközök, különösen a fent is látható, kockázatosabb portfóliók, így érdemes a teljesítményüket is hosszabb távon vizsgálni.

Három éves időtávon egy aktívan kezelt nyersanyagalap, az OTP Föld Kincsei teljesített a legjobban a Magyarországon kezelt, forintos, lakossági, nyíltvégű alapok közül, éves átlagos 16,92%-os hozamát viszont némelyest rontja az idei, -1,63%-os hozam. Ezen kívül a három éves toplistán csak az orosz piacon és a most éppen rosszul teljesítő magyar részvénypiacon befektető alapok láthatók, éves átlagos hozamuk azonban még így is bőven 10% fölötti.

Ötéves időtávon némelyest más a kép. A legjobb teljesítményt a főként amerikai és német részvényekbe fektető OTP Trend alap nyújtotta 15% fölötti éves átlagos hozammal, érdemes megjegyezni, hogy a portfólió eddig idén is kifejezetten jó, 7,71%-os hozamot tudott produkálni. Ezt követi az egyetlen magyar ETF, az OTP BUX-követő ETF-je 13,4%-os hozammal, majd az Amundi aktívan kezelt amerikai részvényalapja, 13,23%-os hozammal. A top 10-es listára ötéves időtávon egyébként többnyire magyar és amerikai részvényalapok, illetve az OTP Klímaváltozás alapja került fel.

Kifejezetten hosszú, tízéves időtávon is találni olyan alapokat, melyek 10% fölötti éves átlagos hozamot tudtak teljesíteni. Ez a konzisztens jó teljesítmény mind az alapok, mind pedig az alapkezelői csapat elismerése, viszont nem jelent garanciát a jövőre nézve.

Tízéves időtávon a forintos, lakossági alapok közül a legnagyobb abszolút hozamú alap, az OTP Supra teljesített, az alap a 2014-ben tapasztalható svájci frankos megingást már rég ledolgozta. 15,37%-os éves átlagos hozamot tudott elérni 2008 óta. Az alapot egy újabb OTP-s portfólió, az EMDA feltörekvő piaci aktívan kezelt abszolút hozamú alap követi, 14,42%-os hozammal, ezt pedig az Amundi USA Devizarészvény alapja 12,87%-os hozammal.

Végül érdemes egy pillantást vetni a legnagyobb magyar alapokra is.



Az ingatlanalapok népszerűsége főleg azzal magyarázható, hogy ez az eszközosztály nem korrelál közvetlenül a kötvénypiacokkal és részvénypiacokkal, hanem viszonylagos biztonsággal tud elfogadható hozamot termelni. 2008 bebizonyította viszont, hogy az ingatlanalapok sem tökéletesen kockázatmentesek, főleg, ha az ingatlanpiacon van gond: az ilyen eszközökből ugyanis jóval lassabban lehet pénzt kivenni, szélsőségesen nagy vagyontömegek mozgatása pedig egyenesen lehetetlen, hiszen az alapkezelőnek ebben az esetben likvidálnia kell ingatlanjainak egy részét. Az ingatlanalapok éppen ezért jelentős likviditási tartalékkal rendelkeznek, de szélsőséges esetben, egy komolyabb válság esetén, nem kizárható, hogy ez elég lesz a vagyonkivonások fedezésére.

A legnagyobb alapok közül egyébként idén eddig az OTP Ingatlan teljesített a legjobban 1,86%-os hozammal, 3 és 10 éves időtávon pedig az OTP Supra, kifejezetten kiemelkedő, 7,67 és 15,35%-os éves átlagos hozammal.