Két hónap alatt közel 6%-ot is bukhatott, aki a kötvényalapokra fogadott

2018. augusztus 9. 10:45    
nyomtatás
 
Nem örülhetnek a májusban és júniusban lezajló hozamemelkedésnek azok a befektetők, akik magyar kötvényalapokba tették a pénzüket, ebben a két hónapban ugyanis közel 6%-ot bukhattak. Megnéztük, mely kötvényalapok szenvedték el a legnagyobb veszteségeket, és hogy állnak most a hozamszerzéssel az egykori kedvencek. Talán már most kijelenthető, hogy az idei egy fekete év a kötvényalapok számára.

A magyar kötvénypiacon lezajló hozamemelkedésről és ennek hatásáról legutóbb itt írtunk:
2018.08.06 06:20 Mi folyik a magyar kötvénypiacon? Sokan megégették magukat a zuhanással

A befektetési alapok jövőjéről is szó lesz a Portfolio október 16-ai Öngondoskodás konferenciáján. Ne maradj le róla!


Portfolio Tanácsadó Központ - A jövő lehetőségei itt kezdődnek. Vagyon - profi megoldások

Jelentős hozamemelkedés indult be májusban a magyar kötvénypiacon, a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés, illetve a forint gyengülése a hosszú és rövid oldalon egyaránt megmutatkozott. Az éven belüli és egy éves referenciahozamok esetén egészen májusig nem volt érdemi elmozdulás a nulla százalék körüli szintről, de június végén a 12 hónapos DKJ már 0,6% körüli szintre ugrott, a 3 és 6 hónapos referenciahozamok pedig 20-40 bázispontos emelkedést mutattak.

Két hónap alatt közel 6%-ot is bukhatott, aki a kötvényalapokra fogadott


Hasonló trendet láthattunk a hozamgörbe hosszú oldalán is, ez esetben a hozamemelkedés már korábban, február környékén elkezdődött, a 3 éves referenciapapír hozama például a február eleji 0,6% körüli szintről június végére 1,9% közelébe emelkedett, a 10 éves papíré pedig 2,4%-ről 3,6%-ra. Az igazi felpattanást a hosszabb papírok esetében azonban a június hozta el.

Két hónap alatt közel 6%-ot is bukhatott, aki a kötvényalapokra fogadott


A kötvényalapokba fektetők viszont nem örülhetnek ennek: a hozamemelkedést ugyanis a a kötvényalapok árfolyama ezt megsínyli, legalábbis rövid távon - különösen a hosszú kötvényalapoké -, ez pedig alacsonyabb hozamot jelent a befektetéseken.

Mi a kötvényhozam és a befektetési jegy hozama közötti különbség oka?


A kötvényalapok teljesítményét legfőképpen két tényező határozza meg:
  • Az első tényező a hozamok általános szintje. Ez azért fontos, mert, ha nem változik a portfólióban lévő kötvények hozama, akkor leegyszerűsítve 1 év alatt ezt a bruttó teljesítményt tudja elérni a kötvényalapunk. Ha például egy portfólióban 50-50%-ban van egy-egy kötvény, amelynek a hozama (YTM) 3% illetve 4%, akkor a kötvényportfólió változatlan hozamokat feltételezve 1 év alatt 3,5%-os hozamot tud biztosítani (a költségek levonása előtt).
  • A másik dimenzió a hozamok változása és annak iránya. Itt már figyelembe kell venni a kötvényportfólió módosított átlagidejét is.


A különböző kötvényportfóliók teljesítményét eltérő módon érinti a fenti két tényező.
  • Az alacsonyabb módosított átlagidővel (alacsonyabb kamatlábkockázattal) rendelkező alapoknál a hozamok változása minden más változatlansága esetén kisebb árfolyamváltozást eredményez, így itt a hozamok általános szintje még meghatározóbb. Ilyenek például a rövid kötvényalapok.
  • A nagyobb módosított átlagidejű portfólióknál is az átlagos hozam a kiinduló pont, de a nagyobb kamatlábkitettség miatt itt még fontosabb a hozamok változása. Ez igaz például a hosszú kötvényalapokra.


A továbbiakban csak a lakossági, forint devizanemű sorozatokat vizsgáljuk, több sorozat esetén csak az A sorozatot vesszük figyelembe.

Közel 6%-os bukók két hónap alatt


Miután a hosszú kötvényalapok hosszabb időtávra fektetnek be, és ezáltal a kamatlábmozgásnak való kitettségük is nagyobb, nem csoda, hogy a májusi-júniusi hozamemelkedés a magyar piacon leginkább a hosszú kötvényalapokat sújtotta, azon belül is a magyar piaci kitettségű portfóliókat.

A nagyobb, belföldi hosszú kötvényalapok szinte kivétel nélkül 3-6% körüli negatív teljesítményt értek el augusztus elejével bezárólag, ennek egy jelentős, vagy teljes részét a már említett két hónap során szenvedték el.
  • Az Amundi Magyar Kötvény A sorozata például eddig több mint 7%-os mínuszban van, csak május-júniusban 5,5%-ot esett az alap árfolyama.
  • Nincs szerencsés helyzetben az Erste XL Kötvény sem, amely idén eddig 5,7%-os mínusznál jár, aminek nagy részét a számok alapján az ominózus két hónapban szedte össze az alap.
  • A harmadik legrosszabb teljesítmény az Allianz Kötvényhez köthető 4,54%-os negatív teljesítménnyel, de nem sokkal marad le mögötte az MKB Állampapír sem.

Vannak azért pozitív hozamok is a vizsgált hosszú kötvényalapok között, ilyen az Aegon Lengyel A sorozata és a Raiffeisen Nemzetközi Kötvény Alapok Alapja 2,84 és 2,41%-os YTD hozammal. Utóbbi alapok alapja konstrukció például a májusi-júniusi időszakban több mint 7%-ot hozott befektetőinek, de ahogyan az a nevükből is kiderül, egyik alapnak sem a magyar piac adja a fő befektetési területet.

Két hónap alatt közel 6%-ot is bukhatott, aki a kötvényalapokra fogadott


A hosszú kötvényalapoknál látott nagyobb árfolyamesések a rövid kötvényalapokat kevésbé jellemezték, de azért ez esetben is javarészt mínuszban jár a kategória az eddigi teljesítményt nézve.
  • A legnagyobb mínusz több mint 4%-kal az Amundi Rövid Kötvény A sorozatához köthető, az alap hozama a külön is vizsgált két hónapban 2,7%-ot esett.
  • Ezt a Magyar Posta Rövid Kötvényalap követi 1,9%-os mínusszal, majd
  • a harmadik helyen a Budapest Állampapír A sorozata zárt 1,7%-os negatív hozammal.

Két hónap alatt közel 6%-ot is bukhatott, aki a kötvényalapokra fogadott


A szabad futamidejű kötvényalapoknál a teljesítmény már nagyobb szórást mutat, az OTP EMEA alap 4,7%-os negatív teljesítményétől egészen az Aegon Nemzetközi Kötvény 2,1%-os hozamáig. Az alapok többségére itt is igaz, hogy a májusi-júniusi időszakban jelentősebb, 2% körüli mínuszokat szenvedtek el, kiemelkedik a mezőnyből a Budapest Abszolút Kötvény alapok alapja, amelynek hozama a vizsgált két hónapban több mint 5%-ot esett.

Két hónap alatt közel 6%-ot is bukhatott, aki a kötvényalapokra fogadott


A fenti, referenciahozamokat bemutató ábrákon kitűnik az is, hogy mostanra valamelyest lejjebb kúsztak az állampapír-piaci hozamszintek, ezzel egyelőre fellélegezhetnek a kötvényalapok befektetői. Csakhogy a hozamemelkedés, mint trend, egyértelműen elindult, ami rövid távon biztos, hogy fájó pont a kötvényalapoknál. Ezt bizonyítja, hogy bár júliustól az állampapír-piaci hozamgörbe lejjebb jött, az alapok augusztus elejéig nézett hozama az esetek többségében az idei évre bőven negatív tartományban van.


Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Új Portfolio hírlevél

Szerkesztett hírlevél - Segítség a
MIFID 2-ben

Feliratkozás
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium