A tavalyi utolsó, negyedik negyedévben 0,4 százalék volt a GDP-növekedés a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban negyedéves összevetésben, ugyanúgy, mint a harmadik negyedévben.
A brexithez vezető 2016-os népszavazás óta több elemzés taglalta az Egyesült Királyság várható – majd nem túl meglepő módon bekövetkező – makrogazdasági alulteljesítését a hasonló fejlettségű államokhoz képest. Kovács Krisztián kollégám tucatnyi kiváló írásban közvetítette a meglepő fordulatokban bővelkedő tragikomédiát. Jelen rövid elemzés keretei között én magára a kilépéshez vezető folyamatra és annak hátterét adó politikai cirkuszra nem is térek ki, csak a gazdasági következmények rövid összefoglalására törekszem.
Az Egyesült Királyság hivatalosan is technikai recesszióba lépett – derült ki a brit Nemzeti Statisztikai Hivatal első adataiból.
A gyenge kereslet és fogyasztás miatt Japán recesszióba süllyedt - derült ki a ma megjelent, meglepetést okozó GDP-adatokból. A szigetország ezzel elvesztette a világ harmadik legnagyobb gazdasága címét, a dobogóra Németország került fel.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében a tavalyi negyedik negyedéves magyar GDP-adatról lesz szó, ami igencsak rácáfolt az elemzői várakozásokra. Erről Madár Istvánt, lapunk makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében arról beszéltünk, hogy az Európai Parlament is jóváhagyta az EU szigorított, tagállami költségvetésekre vonatkozó ellenőrzési mechanizmusát, így pedig egyre valószínűbb, hogy Magyarország sem kerülhet el egy újabb kötelezettségszegési eljárást, ezennel a büdzsé folyamatai miatt. A témával kapcsolatban Szabó Dániel, a Portfolio EU-s ügyekkel foglalkozó elemzője volt a vendégünk.
Németország gazdasági gyengélkedése a negyedik negyedévben kihatott az Európai Unió keleti országaira, ami aggodalmat keltett a régió idei fellendülésének várható ütemével kapcsolatban. Románia bruttó hazai terméke váratlanul 0,4%-kal zsugorodott, dacolva a bővülésre vonatkozó előrejelzésekkel, míg Magyarországon és Lengyelországban stagnálást mutattak az utolsó negyedévben.
A szerdán közzétett negyedik negyedéves euróövezeti, illetve a lengyel GDP is stagnált negyedéves alapon – derült ki az Eurostat, illetve a lengyel statisztikai hivatal jelentéseiből. A KSH adatai szerint a magyar GDP is stagnált ebben az időszakban, igaz ez meglepte az elemzőket.
A tavalyi negyedik negyedévben éves alapon 2,9%-kal, a kiigazított adat szerint 1%-kal nőtt a román GDP, és így az egész tavalyi év átlagában 2%-os volt a bővülés üteme – közölte az előzetes adatot szerdán a román statisztikai hivatal. Amint ma reggel a KSH is közzétette: a kiigazított adat szerint a magyar GDP tavaly 0,8%-kal esett vissza az év átlagában.
Kellemetlen, csalódást keltő volt a tavalyi negyedik negyedéves magyar GDP-adat, amelyet ma reggel tett közzé a KSH – értettek egyet az elemzők, szakértők a Portfolio-hoz elküldött kommentárokban. Mindezek alapján számos következtetést levontak a negatív meglepetés lehetséges hátteréről, és az idei GDP-növekedési, államháztartási kilátásokra vonatkozóan is. Többen jelezték, hogy a friss adat láttán messzinek tűnik elérni a 4% körüli idei GDP-növekedést, amelyet a kormány céloz, illetve inkább 2-3% körüli növekedést tartanak reálisnak, illetve lefelé módosíthatják az előrejelzéseiket. A beérkezett kommentárok lényegét abc-sorrendben közöljük.
Lagymatag tempóval zárhatta a tavalyi évet a magyar gazdaság. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint 2023 utolsó negyedévében a GDP 0,4 százalékkal bővülhetett az előző negyedévhez képest, ezzel jócskán visszavett a korábbi tempóból, amivel a recesszióból kitört.
Szokatlanul sok, ráadásul részletes és friss gazdasági és pénzügyi adatot ismertetett egy hétfői, televízióban közvetített gazdasági ülés során Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az eseményen megjelent az orosz jegybankelnök is, akit utoljára egy hónapja láttak, mielőtt lemondta egy hivatalos programját.
Éveken át a színfalak mögött maradtak a gazdasági kormányzaton belüli torzsalkodások, újabban viszont mind láthatóbbak a konfliktusok. Mondhatnánk, hogy az egészséges közéletnek része az eltérő felfogások ütközése, ám az utóbbi időkben tapasztaltak aligha a közélet remélt nívóemelkedésének a jelei. Inkább a helyzet lett más, mint a szerencsésebb években. 2023-as évben megtorpant a gazdasági növekedés, immár másodszorra kétszámjegyű lett az éves inflációs ráta, fontos térségi összevetésekben csúszott hátra a magyar gazdaság. Nem meglepő hát, hogy felerősödtek a kormányzaton belüli intézményes szembenállások, amelyeket élezhetnek személyes ambíciók, befolyásnövelő szándékok. Az utóbbiakat itt nem taglaljuk, azt viszont érdemes átgondolni, hogy ma, a stagflációs időszak remélhető lezárulása idején miért nő a kormányzati viták hőfoka.
Az OECD némileg derűlátóbban ítéli meg a globális gazdaság idei helyzetét előző, novemberi előrejelzéséhez képest, de továbbra is úgy véli, hogy a világ idei GDP-növekedése nem éri el a múlt évit.
A várt 0,4% helyett mindössze 0,2%-kal növekedett éves átlagban 2023 során a lengyel GDP, azaz markáns lassulás következett be a megelőző évi 5,3%-os bővülés után.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) világgazdasági kilátások (WEO) című jelentése szerint a globális növekedés 2024-ben 3,1 százalékos, 2025-ben pedig várhatóan 3,2 százalékos lesz. Ez a 2023. októberi előrejelzéshez képest csekély, 0,2 százalékpontos növekedést jelent, amit az Egyesült Államok és több feltörekvő gazdaság kezdeti, várakozásokat felülmúló növekedési üteme okozza. Emellett a Kínában végrehajtott fiskális intézkedések is javítottak az összképen.
India 2027-re a világ harmadik legnagyobb gazdaságává válhat 5 ezermilliárd dolláros bruttó hazai termékkel - közölte a pénzügyminisztérium.
A várt visszaesés helyett stagnált az eurózóna gazdasága a negyedik negyedévben, de ez csak kis vigasz: a kontinens már hosszú negyedévek óta nem képes talpra állni, a GDP az elmúlt másfél évben stagnált.
A Transparency International Magyarország a jelentésében azt javasolja a kormánynak, hogy fokozza az erőfeszítéseit a korrupció elleni küzdelemben, javítsa a jogállamisági rendszereket, és erősítse az ellenőrzési mechanizmusokat. A civil szervezet kiemeli az átláthatóság és a számadás követelményét a kormányzati intézkedések terén, és hangsúlyozza a társadalmi párbeszéd és az együttműködés fontosságát a fenntartható fejlődés érdekében. A korrupció ráadásul a gazdasági adatok alapján súlyosan visszaveti a magyar felzárkózást: hiába a magas GDP-növekedés, valamint a beruházási ráta, a lakossági fogyasztás, a bővülési mutatók és a termelékenység javulás is jelentősen elmaradt a potenciálistól – ismertette Martin József Péter, a Transparency International (TI) magyarországi ügyvezetője, aki szerint globálisan így az ország beleragadt a közepes jövedelem csapdájába.
A tavalyi zsugorodás után 2024-ben visszatérhet a növekedési pályára a magyar gazdaság, az infláció is tovább mérséklődhet, ugyanakkor a költségvetés helyzete lényegesen rosszabb, mint a kormány célja – olvasható a bécsi Világgazdasági Kutatóintézet (WIIW) kedden megjelent friss előrejelzésében. A szervezet kiemeli, hogy a kedvező kilátások mellett vannak lefelé mutató kockázatok a régió országaiban, vagyis korai lenne hátradőlni.
Tavaly éves összehasonlításban 0,4 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) Csehországban a 2022-es 2,4 százalékos növekedés után - közölte első becslése alapján a Cseh Statisztikai Hivatal kedden Prágában.
Péntek késő este érkezett a hitelminősítő bejelentése.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
