Swap spreadek: mitől függ, kelet-európai sajátosságok

Portfolio

2004. november 29. 07:50

A származékos piacok fejlődése, a termékskála bővülése a hazai szereplőknek -bankoknak, vállalatoknak, intézményi befektetőknek- is egyre nagyobb teret nyújt részben a kockázatkezelési, részben a spekulációs tevékenység kiterjesztésére is. A kamatswapok, vagy magyarul kamatcsere ügyletek egyre nagyobb népszerűségnek illetve likviditásnak örvendenek ebben a piaci szegmensben. Az első kamatswap ügyletet 1981-ben kötötték, hazánkban az egyik legfontosabb ösztönző elem a 2001-es devizaliberalizáció volt, mely lehetővé tette a külföldiek aktív jelenlétét a származékos piacon is. A látványos növekedés összefüggésben állt a markáns külföldi befektetésekkel a hazai állampapír-piacon. Az ÁKK elemzői (Farkas Richárd, Mosolygó Zsuzsa, Páles Judit) egy összefoglaló tanulmányt készítettek a kamatswap piac hazai perspektíváiról. Korábban a kamatswap ügyletek alkalmazásának alapvető lehetőségeit mutattuk be. A mostani kivonat a swap spreadekkel foglalkozik részletesebben.

A swap hozamok fejlett piacokon és az elmélet szerint is jellemzően az állampapírpiaci hozamok felett helyezkednek el, mivel a bankrendszer kockázatossága nagyobb, mint az államé. Ezért elvárható (lenne), hogy a swap görbe a megfelelő benchmark hozamgörbe felett helyezkedjen el, azaz a swap-spread pozitív legyen, az alapján, hogy az állam a legjobb adós. A swap-hozamgörbe...