Deviza

Itt vannak a végleges adatok a dollárkötvényről!

Portfolio
Két évnyi szünet után Magyarország ma újra megjelent a nemzetközi tőkepiacokon kötvénykibocsátással, mégpedig egy 5, illetve egy 10 éves dolláralapú államkötvénnyel. A felár az irányadó amerikai államkötvények felett rendre 335 bázispont, illetve 345 bázispont körül alakult, ami az erős vételi érdeklődéssel összhangban az indikatív felársàv alsó szélét jelenti. Piaci információink szerint 12 milliárd dollár felett állt meg az ajánlati könyv (a két kötvényre együttesen). Végül összesen 3,25 milliárd dollárnyi kötvényt bocsátott ki a magyar állam.

Fontosabb részletek
  • Hétfõ késõ este adta be a magyar állam a dolláralapú kötvénykibocsátási szándékról szóló tájékoztatót az amerikai felügyeletnek
  • Délelõtt már meg is indult az ajánlati könyvépítés, délután 4 órakor zárták le, összesen bõ 12 milliárd dollárnyi ajánlattal
  • Egy 5 és egy 10 éves kötvényt dobott piacra az állam összesen 3,25 milliárd dollár értékben
  • Az 5 éves kötvénybõl 1,25 milliárd dollárnyi, a 10 éves kötvénybõl 2 milliárd dollárnyi talált gazdára
  • A felár rendre 335, illetve 345 bázispont lett, ami alacsonyabb az elõzetes 345, illetve 355 bázispontnál
  • A végleges felárak viszont magasabbak, mint a 2 évvel ezelõtti dolláralapú kibocsátások felárai

A sikeres dollárkötvény-kibocsátás a hitelminősítőket cáfolhatja

Az InfoRádió Aréna című műsorában Martonyi János, külügyminiszter is megszólalt a dollárkötvény kibocsátással kapcsolatban. Elmondta, hogy a nagy érdeklődés melletti kibocsátás azt mutatja, hogy a piaci szereplők nem igazán tulajdonítanak nagy jelentőséget egyes nemzetközi hitelminősítőknek. Tovább a cikkhez

Londonból is reagáltak a magyar dollárkötvény-kibocsátásra

Nicholas Spiro, a Spiro Sovereign Strategy nevû, szuverén adóskockázat-értékelésre szakosodott londoni elemzőház vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a jelenlegi rendkívül kedvező piaci kondíciók egyik fő tényezője vételi oldalról tekintve az igen erőteljes befektetői kereslet a magasabb hozamot ígérő adósságpiaci eszközök iránt. Spiro szerint a másik fő tényező az, hogy az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos nemzetközi tőkepiaci érzékenység már jóval a keddi dollárkötvény-kibocsátás előtt igen komoly mértékben csökkent. Ezt mutatta, hogy Magyarország jelentős mennyiségû forrást tudott bevonni a forintpiaci állampapír-kibocsátásokkal is, és a hazai kötvénypiacon kialakult külföldi tulajdonosi arány a legmagasabbak között van a globális felzárkózó térségen belül. Nicholas Spiro szerint ugyanakkor ez "kétélű fegyvernek" is bizonyulhat, ugyanis a külföldi befektetők "kivétel nélkül, minden esetben elsőként távoznak a kijárati ajtón, ha megfordul a hangulat". A magyar kormány "tökéletesen tudatában van ennek", és ezért "hajtotta át" a keddi dollárkötvény-kibocsátást, kihasználva a jelenleg rendkívül kedvező külső adósságpiaci hangulatot - mondta az MTI-nek a londoni szakértő. A Spiro Sovereign Strategy vezérigazgatójának megfogalmazása szerint Magyarország, csakúgy, mint az euróövezeti országok közül Spanyolország és Olaszország, "a kockázatvállalási hajlandóság hullámát lovagolja meg", és nyilvánvaló, hogy Magyarország esetében külön vonzerőt jelentenek a térségen belül a többi közép- és kelet-európai gazdasághoz mérve "nagyon magas" kötvényhozamok. Nicholas Spiro véleménye szerint ugyanakkor alulárazzák az európai szuverén kockázatot, és ez nem Magyarország-specifikus jelenség; ugyanígy alulárazzák a kockázatot Spanyolországban, Olaszországban, sőt Franciaországban is. Magyarország esetében azonban az esetleges külső tőkepiaci hangulati váltás szempontjából nagyon fontos odafigyelni az amerikai adósságpiacra, ugyanis ha az amerikai piaci kamatok jelentős emelkedésnek indulnának, az kedvezőtlen hatással lehet a hozamelőny-keresési - és ezzel összefüggésben a kockázatvállalási - hajlandóságra. Jelenleg mindazonáltal nincs jele annak, hogy az amerikai kötvényhozamok emelkedése eszkalálódna. Az amerikai hozamok emelkednek ugyan, de nem mutatkozik eladási hullám az amerikai állampapírpiacon - hangsúlyozta Nicholas Spiro.

3,25 milliárd dollárnyi devizakötvényt bocsátunk ki

Magyarország 3,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki devizakötvényt öt- és tízéves lejárattal - közölte kedden az IFR pénzügyi adatszolgáltatóra hivatkozva a Reuters hírügynökség. Az öt éves lejáratú kötvényből 1,25 milliárd dollár értékben kerül kibocsátásra 335 bázispontos prémiummal a megfelelő amerikai benchmark kötvény felett, míg a tízéves lejárat esetén 2 milliárd dollár értékben bocsát ki az ország 345 bázispontos felár mellett.

Az árazásról röviden

Az irányadó 5 és 10 éves dolláralapú államkötvényekhez képest mért 340, illetve 350 bázispontos magyar dolláralapú államkötvény hozam felárak azt jelentenék, hogy dollár alapon rendre 4,25%-os, illetve 5,45%-os hozamszint mellett tudott forráshoz jutni a magyar állam. Ez a 3 héttel ezelõtti, statikus becslésünkhöz képest 25, illetve 55 bázisponttal alacsonyabb felár.


A 2011-es kibocsátások során az adósságkezelõ a lebonyolító bankoknak összesen 0,15%, illetve 0,25% közötti jutalékot fizetett. Ha most is ilyen díjért végezték el a kibocsátást a bankok, akkor ez értelemszerûen növeli a kibocsátás tényleges forrásköltségét. Érdemes megjegyezni, hogy az adósságkezelõ minden devizaalapú adósságelemet euróra cserél swappiaci tranzakció segítségével, amelynek költségét szintén figyelembe kell venni a kibocsátás árazása során.

Ezen (egyelõre nem ismert) adatok tükrében lehet véleményt kialakítani arról, hogy hogyan is sikerült forrást szerezni két évnyi szünet után a nemzetközi tõkepiacokról. Az eddigi információk alapján óvatosan annyit állapíthatunk meg, hogy nem feltétlenül volt olcsó a forrásszerzés, de eleve nehéz azt értelmezni, hogy mi az olcsó és mi a drága. Leegyszerűsítve annyit mondhatunk, hogy a piac most ilyen forrásköltség mellett hajlandó finanszírozni a magyar gazdaságpolitikát. Természetesen ha tisztán IMF-forrásból szerette volna a pénzt bevonni az állam, akkor annak elméleti becsült kamata 2,5% körüli lenne, tehát jóval olcsóbb lenne, de amint tudjuk: a magyar gazdaságpolitika már hosszú ideje kizárta, hogy a nemzetközi szervezettől vegyünk fel forrást (még abban az esetben sem vettünk volna fel tőle, ha megszületett volna a megállapodás).

A végéhez közeledik

Információink szerint végül 12 milliárd dollárt meghaladó érdeklődés érkezett az ajánlati könyvbe. Az 5 éves dollárkötvény esetében a végleges felár 340 (+/-5) bázispont körül alakult, míg a 10 éves dollárkötvény esetében a felár 350 (+/-5) bázispont lett. Vagyis az előzetes felárakhoz képest minimálisan (5-5 bázisponttal) csökkentek a felárak. A Portfolio.hu-nak nyilatkozó egyik forrás szerint ezek alapján a magyar állam viszonylag nagy mennyiségben értékesített dollárkötvényt, feltételezése 3 milliárd dollár találhatott gazdára.

9 milliárd dolláros "érdeklődés" - Sok vagy kevés?

Legutolsó információink szerint az 5 és 10 éves magyar dollárkötvények ajánlati könyve 9 milliárd dollár fölé hízott. Ezt természetesen nem lehet "lefordítani" egy az egyben a vételi érdeklődés nagyságára, azonban mindenképpen jelzésértékű a befektetői étvágyra vonatkozóan. A 2011 márciusi dollárkötvény-kibocsátáskor az ajánlati könyv piaci információk szerint 13-14 milliárd dollár volt. 2010 januárjában pedig 7 milliárd dolláros "kereslettel" jelentkeztek a nemzetközi befektetők.

Ez volt 2010-ben és 2011-ben

A magyar állam legutóbb 2011 márciusában bocsátott ki dollárban denominált államkötvényt: a 10 éves kötvényekből 3 milliárd kelt el (310 bázispontos felárral), míg 30 éves kötvényekből 750 millió dollár (330 bázispontos felárral).Ezt követően 2011 áprilisában bocsátott még rá 750 milliárd dollárnyit a 30 éves papírra. Ezt megelőzően 2010 januárjában jelent meg dollárkötvényével a magyar állam. Akkor 2 milliárd dollár értékben bocsátott ki államkötvényt, 265 bázispontos hozamfelár mellett.

Így látja a londoni elemző

Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzője (aki épp Budapesten tartózkodik) kommentárjában úgy fogalmaz, hogy a kamatok tekintetében a várakozásoknál olcsóbban tud forrást bevonni a magyar állam. A kormány várhatóan ezt úgy fogja interpretálni, hogy a piac elfogadja a magyar gazdaságpolitikát és ez pedig azt is jelentheti, hogy elfogadja Matolcsy Györgyöt, mint a jegybank következő elnökét - írta az elemző. Bővebben itt olvashatnak elemzői véleményeket.

Esik a másodpiaci forinthozam is

A nemzetközi kötvénykibocsátás hírére nemcsak a forint erősödik és a CDS-felár csökken, hanem a forintállampapírok másodpiacán is erősödést láthatunk. Egy elsődleges forgalmazó kereskedője szerint eddig 10 bázisponttal csökkentek a forintkötvény hozamok.

Csökken a magyar CDS

Javul Magyarország csődkockázati megítélése azok után, hogy Magyarország újra megjelenik a nemzetközi kötvénypiacon. Az MTI beszámolója szerint az 5 éves magyar CDS-felár a délutáni londoni kereskedésben 290-290,6 bázispont környékén mozgott, egy héttel ezelőtt pedig 303 bázispont körül járt a mutató.

Már 9 milliárd dollárnál jár a könyv

Egy másik piaci forrásunk azt közölte, hogy az ajánlati könyv már 9 milliárd dollárnál jár. Megjegyezte azonban, hogy az ilyen szuverén kötvénykibocsátásoknál nem szokatlan a 4-5-szörös túljegyzés. (Mint ismeretes, előzetesen a piaci szereplők 2 milliárd dolláros forrásbevonásra számítottak most első körben.) A Portfolio.hu-nak nyilatkozó egyik piaci szereplő az ajánlati könyv méretével kapcsolatban aláhúzta, hogy az egész könyvet nem lehet a tényleges vételi érdeklődéssel azonosítani. A kicsi allokació miatt ugyanis sok szereplő nagyobb vételi ajánlatot tesz be, mint amit ténylegesen meg szeretne venni, hiszen úgyis csak egy részét kapja meg. Bár az ajánlati könyvet fél óra múlva zárják le, így véglegeset csak ezt követően lehet mondani, de a magyar dollárkötvények iránt mutatkozó jelentős befektetői étvágy azt jelentheti, hogy a magyar állam olcsóbban tud majd forrást bevonni (csökken az elvárt kamat) és az is elképzelhető, hogy az eredeti terveknél nagyobb összegben bocsát ki kötvényeket. A tervekről csak annyit tudunk, hogy a magyar állam a devizakötvény-piacról idén 4-4,5 milliárd eurónyi forrást akart bevonni. Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese pedig a Portfolio.hu-nak adott decemberi interjújában úgy fogalmazott, hogy valószínûleg több nekifutásban értékesíti a tervezett mennyiséget a nemzetközi piacokon az állam.

Már ma lezárják a könyvet

Piaci forrásokból a Portfolio.hu úgy tudja, hogy jelenleg már 6 milliárd dollárnál jár az ajánlati könyv a két állampapírra (5 és 10 évesre) együttesen, vagyis jelentős kereslet mutatkozik a magyar dollárkötvények iránt. Egyik forrásunk szerint a 10 éves futamidejû papírt vinnék jobban a befektetők. Az ajánlati könyvet értesüléseink szerint már ma délután 4 órakor lezárják.

Londonban kedvezőnek látják a kibocsátás hírét

Esther Law, a Societe Generale londoni stratégája szerint a kötvénykibocsátás sikeres lezárása pozitív lehet Magyarország számára, a forintban kibocsátott állampapírok piaca szempontjából is, mivel csökkenti a belföldi piacra nehezedő nyomást. Jeremy Brewin, az Aviva Investors Ltd feltörekvő piacokért felelős portfóliókezelője szerint az Aviva bevásárol az egyik állampapírba, emlékeztetett arra: Magyarország az elmúlt fél évben jól teljesített az adósságpiacon. Könnyedén értékesíthet 1-1 milliárd dollárnyi mennyiséget a két kötvénytípusból - fogalmazott előzetesen a szakember.

Két dollárkötvényt dob piacra a magyar állam! (3.)

Piaci információk szerint az előzetes felár az 5 éves dollárkötvény esetében 345 bázisponttal magasabb az irányadó amerikai 5 éves államkötvény hozamánál, míg a 10 éves kötvény esetében 355 bázisponttal magasabb a kamat a 10 éves amerikai benchmark kötvény kamatánál.

Íme, a részletek!

A hírügynökség tudomása szerint mindkét papír benchmark méretû lesz (azaz legalább 1 milliárd dollár keretösszegû). A kibocsátást a BNP Paribas, a Citigroup, a Deutsche Bank és a Goldman Sachs bonyolítja le.

Az 5 éves dolláralapú államkötvény hozam tegnap 0,84%-on zárt, míg a 10 éves 1,95%-on, így a megadott előzetes felárak alapján a két kötvényt 4,30% körüli, illetve 5,5% körüli éves kamat mellett tudná eladni a magyar állam. Ezek rendre kb. 20, illetve 50 bázisponttal alacsonyabbak, mint amelyet három héttel ezelőtti elemzésünkben hozzávetőlegesen becsültünk a kibocsátás kamatlábaként.



Két dollárkötvényt dob piacra a magyar állam! (3.)

Pleschinger Gyula, az NGM államtitkára ma reggel úgy nyilatkozott, hogy az állam kivár a legjobb pillanatig a kibocsátással, de a döntést az adósságkezelő, illetve a kibocsátást szervező bankok közösen határozzák meg. A fenti hír alapján tehát a döntéshozók úgy ítélték meg, hogy most van itt a legjobb pillanat.

Az ÁKK megerősítette

Az ÁKK közben kedd délelőtt közölte, hogy "mandátumot adott a BNP Paribas, a Citigroup, a Deutsche Bank és Goldman Sachs pénzintézeteknek egy amerikai dollárban denominált benchmark kötvénykibocsátás Magyarország részére történő megszervezésére".

"A kibocsátásra és az árazásra a piaci körülmények függvényében kerül sor" - tette hozzá.

Az amerikai felügyeletnek hétfő este benyújtott előzetes tájékoztató dokumentumról bővebben:

Terv és valóság

Az ÁKK éves finanszírozási terve szerint az államnak idén 5,1 milliárd eurónyi devizaalapú törlesztési kötelezettsége van, amelyből 4-4,5 milliárd eurónyit nemzetközi piaci devizakötvény-kibocsátással szeretne refinanszírozni. Amint azonban januári elemzésünkben rámutattunk: ehhez a tervhez képest akár jelentősen másként is alakulhat a tényleges forrásbevonás szerkezete. Ennek oka egyrészt az, hogy a lakosságnak szánt, de az intézményi szereplők által elkapkodott eurókötvényből a tervezetthez (400 millió euró egész évben) képest már most sokkal több folyt be (kb. 1 milliárd euró idén). Emellett az is lényeges, hogy az állam devizaalapú betétállománya tavaly év végén 3,2 milliárd eurót tett ki, amelynek részleges felhasználása szintén segíthet az idei évi devizaalapú törlesztésekben.



Két dollárkötvényt dob piacra a magyar állam! (3.)
  

A mai kibocsátásokkal a magyar állam feltehetően igyekszik annyi forrást bevonni, amennyit csak az ésszerû hozamszintek mellett be tud vonni. Ez amellett, hogy növeli a magyar állam devizaalapú adósságfinanszírozásának biztonságát (és ezzel hozzájárulhat a magyar eszközárak erősödéséhez), magabiztosságot is adhat magyar gazdaságpolitikának ("pénz a zsebben") a tavaszi jegybanki személyi és monetáris politikai változásokkal kapcsolatban.
facebookshutter
uveghaz epites unios palyazat durvan lassit kapacitashiany1500
FrankfurtTőzsde
allampapir
BÉT
GettyImages-1132938888
Varhelyi Oliver hetfon mar atment a vizsgan
GettyImages-1171927220
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
500 forint shutter