Deviza

Mit számít az IMF-hitel visszafizetése Magyarországnak?

Portfolio
Matolcsy György mai bejelentésével egyre biztosabbá vált, hogy a magyar gazdaságpolitika a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való kapcsolat végleges lezárásával is készül a jövő évi választásokra. Ezt részben a magas pénzügyi tartalékai, részben amiatt tudja megtenni, hogy a fennálló tartozása már egyébként is jelentősen csökkent. Az alábbiakban néhány olyan szempontot világítunk meg, amelyek az IMF-es hitel "előtörlesztése" kapcsán lényegesek.
Olcsóbbat drágábbra

Az IMF oldalán elérhető törlesztési menetrend szerint Magyarország a 2008-2009-ben felvett összesen 7,6 milliárd SDR-nyi hitelért 2010-ben, illetve 2011-ben (amikor még nem indult meg a törlesztés) 2,5%-nyi, illetve 2,6%-nyi kamatot és díjat fizetett ki, majd 2012-ben a 3,22 milliárd SDR-nyi törlesztés mellett ez a teher az eredeti összeghez viszonyítva 2,0%-ra mérséklődött. Leegyszerűsítő számításaink szerint tehát az IMF-hitel forrásköltsége 2,5%-ot tett ki és ezt készül most a magyar állam piacról szerzett deviza- (illetve forint-) alapú forrásokkal lecserélni a törlesztés során.

Az idei év során két főbb forrásból szerzett a magyar állam devizát: egyrészt a februári dollárkötvény-kibocsátásokból (mintegy 2,4 milliárd eurónyit), másrészt a Prémium Euró Magyar Államkötvények (PEMÁK) folyamatos értékesítésével (az idei első félévben 1,35 milliárd eurónyit). A dollárkötvények euróra cserélésével a két papír forrásköltsége egy akkori nyilatkozat szerint 4%-os, illetve 5,2%-os volt, míg a PEMÁK-értékesítésekkel jellemzően 4,5%+1%-potnyi körüli kamaton jutott forráshoz az állam (az első sorozat 5,1%-os, a második 3,95%-os kamattal indult, a plusz 1% a forgalmazói jutalékot takarja).Mindez tehát azt jelenti, hogy a nem piaci alapú IMF-hitelt magasabb forrásköltségű, piaci alapú forrásokkal cseréli le az állam, ami teljesen természetes, az állam finanszírozási értelemben "saját lábra állásának" velejárója.

Érdemes azonban megjegyezni: ahogy az eddigi törlesztéseknél előfordult, úgy az előttünk álló részleteknél is előfordulhat, hogy az aktuális hitelrészleteket nem a devizában, hanem a forintban bevont források (részleges) felhasználásával rendezi az állam. Ez pedig azt jelenti, hogy a devizaalapú forrásszerzésnél magasabb költségű forintalapú forrásokkal váltja le az IMF-hitelt. Mivel azonban a magasabb kamatú forintalapú források nincsenek "megpántlikázva" (azaz nem ismert, hogy melyik időpontban milyen kamatszint mellett felvett forintforrásból törlesztette az állam az MNB-devizakonverziója segítségével a devizában esedékes tartozását), így nem lehet megmondani azt, hogy a törlesztések a kamatok szintjén mennyi többlet költséggel járhatnak.

Jól állunk a forrásbevonással

Azt mindenesetre látjuk, hogy az állam idén jól áll az éves finanszírozási terv teljesítésével, hiszen számításaink szerint június végéig az éves forintalapú kötvénykibocsátási terv (1530 milliárd forint) 60%-át teljesítette az Államadósság Kezelő Központ. Ezt az időarányosan "indokolt 54%-kal lehet érdemes összevetni, illetve azzal, hogy a tavalyi első féléves teljesítés az akkori éves terv 51%-át tette ki.

Mit számít az IMF-hitel visszafizetése Magyarországnak?
Nem is "igazi" előtörlesztés

Az IMF-es hiteltörlesztés kapcsán végül még két tényezőt érdemes hangsúlyozni. Egyrészt azt, hogy itt valójában csak korlátozott értelemben beszélhetünk előtörlesztésről, hiszen az állami tőketörlesztések egyébként is befejeződtek volna jövő március végéig, míg az MNB általi tőketörlesztések jövő nyárig tartottak volna.

Mit számít az IMF-hitel visszafizetése Magyarországnak?
Azt is érdemes megjegyezni, hogy önmagában az IMF felé fennálló tartozások visszafizetése (2,2 milliárd euró) az állam pénzügyi tartalékait (7 milliárd euró, ebből 4 milliárd euró a devizaalapon rendelkezésre álló kormányzati betét) közel egyharmadával apasztaná többlet forrásbevonás nélkül. Ez az összességében kedvező nemzetközi befektetői környezetben megengedhető, sőt megérthető. Igaz azt az elmúlt hetekben láthattuk, hogy a nemzetközi befektetői hangulat is igen jelentős kilengésekre képes. Egy ma reggeli cikkünkben pedig arra is rámutattunk, hogy a magyar állampapírpiaci folyamatok a nemzetközi "széljárással" teljesen szembemennek. Ez pedig jelent bizonyos kockázatot az adósság biztonságos piaci alapú refinanszírozására nézve.
ferrari_getty_editorial
thyssenkrupp acél_getty_stock
iphone
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
GettyImages-1071775348