Épp most végzik ki Törökországot - Ezt a forint is megérezheti
Deviza

Épp most végzik ki Törökországot - Ezt a forint is megérezheti

Gyakorlatilag szabadesésben van a török líra árfolyama: májusban már 17%-os zuhanásnál tart az amerikai dollárral szemben, miután ma is 2%-os esésnél jár. Az amerikai hozamemelkedéssel párhuzamosan felszínre került a török gazdaság sérülékenysége, a helyzeten pedig csak ront Erdogan elnök beavatkozása a monetáris politika függetlenségébe. A feltörekvő piacokat sújtó általános tőkekivonást látványosan erősíti a török helyzet, és ezt már a forint is megérzi, amelynek árfolyama kétéves mélyponton jár az euróval szemben.
A reggeli kereskedésben már a 4,75-ös szint felett jár a török líra árfolyama az amerikai dollárral szemben, ami azt jelenti, hogy a tegnapi 2%-os gyengülését követően ma is már 2%-os esésnél jár. Ezzel májusban már 17%-os leértékelődésnél tart a török fizetőeszköz, míg idén összességében több mint 25%-os zuhanásról beszélhetünk, amivel az argentin peso után a leggyengébben teljesítő deviza a világon.

Épp most végzik ki Törökországot - Ezt a forint is megérezheti
A tegnapi és a mai zuhanás egyik közvetlen kiváltó oka az volt, hogy tegnap a Fitch hitelminősítő közleményében figyelmeztetett, hogy Erdogan elnök kiszámíthatatlansága és a monetáris politika függetlenségét fenyegető retorikája csak tetézik a török gazdaság sérülékenységéből fakadó kockázatokat. Erre a hatásra aztán ráerősített ma a japán befektetők menekülése: a Bloomberg cikke szerint a helyi befektetők eddig a magas hozamok miatt előnyben részesítették a kockázatosabb eszközöket (hiszen a hazai hozamok nagyon alacsonyak), a török helyzet viszont már kezd számukra is aggasztóvá válni. A japán devizatréderek valószínűleg rengeteg határidős vételi líra pozíciót zárhattak, ami lökött egyet a líra árfolyamán.

Mi a baj Törökországgal?

Hiába a bőven 5% feletti GDP-növekedési ütem, illetve az alacsony GDP-arányos államadósság, több probléma is van a török gazdaság fundamentumaival, amelyek most az amerikai kamatemeléssel kapcsolatos várakozások erősödése, illetve ezzel összefüggésben a feltörekvő piacokról való tőkekivonás fokozódása miatt a felszínre kerültek.

Az egyik probléma a rendkívül magas, a jegybank célját jócskán felülmúló infláció. Idén áprilisban közel 11%-on állt az éves bázisú inflációs mutató, miközben a jegybanki cél 5%.

Épp most végzik ki Törökországot - Ezt a forint is megérezheti
A gazdaság a túlfűtöttség jeleit mutatja, ami önmagában is szigorúbb monetáris politikát tenne szükségessé, csakhogy a jegybank eddig nem mutatott hajlandóságot a 8%-os irányadó ráta emelésére. Ebben jelentős szerepet játszik Recep Tayyip Erdogan elnök is, aki többször nyíltan felszólalt a kamatok emelése ellen, veszélye sodorva ezzel az intézmény függetlenségét. Az államfő odáig ment, hogy bő egy héttel ezelőtt kilátásba helyezte, hogy amennyiben megnyeri a június 22-én esedékes elnökválasztást, akkor még szorosabban befolyása alá fogja vonni a monetáris politikai döntéshozatalt.

Az Erdogannal kapcsolatos politikai kockázatok a 2016. júliusi puccskísérlet, illetve az azt követő tömeges megtorlások óta fontos szerepet játszottak az ország befektetői megítélésében, a líra első nagy gyengülési hulláma is ezt követően indult meg. Pedig Törökországnak óriási szüksége lenne a befektetők bizalmára, a gazdaság ugyanis erősen függ a külföldi gazdasági szereplők - elsősorban dollár alapú - finanszírozásától. Erre utal a folyó fizetési mérleg masszív hiánya is, amit a hitelminősítők a török gazdaság egyik fő sérülékenységi pontjaként emlegetnek.

Épp most végzik ki Törökországot - Ezt a forint is megérezheti
Adott tehát egy ország, amelynek

  • a túlzott hitelezésre épülő dinamikus gazdasági növekedése fenntarthatatlan, a túlfűtöttség jeleit mutatja,
  • az infláció nagyon magas, a jegybank viszont politikai nyomás miatt nem hajlandó szigorítani,
  • a masszív folyó fizetési mérleg hiánya miatt erősen rá van utalva a külföldi finanszírozásra,
  • az államfő azonban minden egyes intézkedésével és kijelentésével rombolja a befektetői bizalmat, ami elengedhetetlen a külföldi tőke bevonásához,
  • miközben az emelkedő amerikai kamatkörnyezetben felerősödik a kockázatkerülési magatartás, ami a Törökországhoz hasonló, sérülékeny országokat különösen érzékenyen érinti.

Mi lesz most?

Hosszú távon egyértelmű, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan, és a török jegybanknak jelentős kamatemelés(eke)t kell végrehajtania. Egyrészt azért, hogy a líra árfolyamát védje, hiszen a török fizetőeszköz ilyen durva leértékelődése a dollárban jelentősen eladósodott török magánszektorra komoly veszélyt jelent, arról nem is beszélve, hogy az importárak líragyengülés miatti emelkedése további nyomást helyez az inflációra. Másrészt azért, hogy a fenntarhatatlan növekedési szerkezetből fakadó egyensúlytalanságot enyhítse: ez komoly növekedési áldozattal járna, azonban hosszú távon elkerülhetetlen egy ilyen kiigazítás.

Rövid távon már sokkal bizonytalanabb, hogy mi fog történni. A elmúlt két évben többször is komoly eladói nyomás alá került a líra, a jegybank azonban - valószínűleg a politikai nyomás miatt - nem hajtott végre drasztikus kamatemelést. Erdogan elnök ezekben az esetekben letudta annyival, hogy az ország a külföldi spekulatív tőke támadása alatt áll, majd arra biztatta honfitársait, hogy dollármegtakarításaikat váltsák át lírára, védve ezzel az árfolyamot a spekulánsok ellen. Ez a retorika azonban ezúttal kevésnek bizonyulhat, most, hogy az amerikai hozamemelkedéssel párhuzamosan jelentős mennyiségű tőke indult meg a feltörekvő piacokról az Egyesült Államok irányába.

Egy lehetséges forgatókönyv, hogy a törökök nem emelnek kamatot, a líra mélyrepülése pedig rövid időn belül megáll, hiszen ennyire túlhúzott árfolyam mellett egyre kevesebb olyan piaci szereplő lesz, aki szívesen beszállna még líra short pozícióba. Ezt követően a június 22-ei előrehozott választások után a vélhetően nyertes Erdogan visszafogottabb hangnemet üt meg, teret engedve a jegybanknak a monetáris politika szigorítására.

Másik lehetséges forgatókönyv, hogy folytatódik a líra mélyrepülése, és olyan mértéket ölt majd, hogy a jegybanknak be kell avatkoznia. Ebben az esetben viszont problémát jelenthet, hogy pontosan mi az a kamatemelés, amivel a külföldi befektetők megelégednének. Fennáll ugyanis a veszély, hogy egy nem kellően határozott fellépés a jegybanktól (mondjuk egy mindössze 50-100 bázispontos emelés) csak olaj lenne a tűzre, hiszen a befektetők joggal feltételeznék, hogy további kamatemeléseket is kiharcolhatnak. Azt nehéz megmondani, hogy pontosan mekkora emelésre lenne szükség, 11%-os infláció mellett viszont egyértelmű, hogy a 8%-os alapkamat nagyon alacsony, pláne egy ilyen kockázatos országban.

Amellett, hogy Törökország rendkívül kényes helyzetbe manőverezte magát, aminek később még komoly következményei lesznek a saját gazdaságára nézve, a török helyzet látványosan erősíti a feltörekvő piacokat sújtó általános tőkekivonást, ami többek között a forintot sem hagyja érintetlenül.

Épp most végzik ki Törökországot - Ezt a forint is megérezheti
(Címlapkép forrása: Shutterstock)
Tranzakciós illetékből fizetnék a csalásokat a briteknél
BÉT
német200117
India merriage
napelem magyar zoldites
négy_napos_munkahét
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Statisztikai elemző

Statisztikai elemző

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
forint200117