Ledöbbent a guru a kötvénypiac láttán: itt már mindenki megőrült?

Elvileg egy ország tízéves hozama azt kellene, hogy megmutassa, mennyire tekinthető kockázatosnak az adott ország. Ha valaki biztonságosnak mondható, akkor alacsony hozam mellett tud forrást bevonni, ellenkező esetben a befektetők komoly hozamprémiumot várnak el. Legalábbis ez "békeidőben" így kellene, hogy működjön. Ennek alapján az amerikai hozamnak elvileg alacsonyabbnak kellene lennie, mint például a görögnek. Most azonban ennek az ellenkezője történik, a görög tízéves hozam az amerikai alá esett.

Ez egyrészt valóban őrült, ahogy Hulbert titulálta, azonban ha hozzátesszük, hogy Európában az EKB folyamatosan vásárol állampapírokat, az alapkamat pedig mínusz 0,4 százalék, miközben a tengerentúlon 2,25-2,5%-ra emelte a kamatot a Fed az eszközvásárlás leállítása után, akkor már nem kell annyira csodálkozni. Gyakorlatilag az európai jegybank folyamatos kereslete nyomja le az egész kontinensen a hozamokat. Ebből egyébként a magyar piac is profitál, a hozaméhség az elmúlt másfél hónapban majdnem 50 bázisponttal lökte lejjebb a magyar tízévest, gyakorlatilag a befektetők mindent megvesznek Európában, ami egy kicsit is érzékelhető hozamot tud kínálni. Ráadásul az utóbbi hetekben felerősödtek az azzal kapcsolatos piaci vélemények, hogy az EKB tovább lazíthat.

Persze a görög-amerikai hozamkülönbség bezáródása csak az egyik a piac "őrült" tendenciáéi közül, Hulbert a Deluard elemzése alapján hoz további példákat:

• Egy sor feltörekvő piaci állampapír negatív hozam mellett forog a piacon, ide értve például a lengyel kötvényeket hétéves futamidőig bezárólag, illetve az összes cseh eurókötvényt.
• Egyre több befektetésre nem ajánlott bóvlikötvényt találni negatív hozammal, példaként említik az Altice vállalati kötvényeit, melyekre az S&P "CCC plusz" besorolást adott. Ennek alapján ez már nem csak egyszerűen bóvli, hanem spekulatív bóvli kötvénynek minősül. Közben a negatív hozam mellett a befektetők készek fizetni azért, hogy hitelezzék a vállalatot.
• A 2117-es lejáratú százéves osztrák állampapír kuponja 2,1 százalék, ez jelenleg a piacon 1,2%-os éves hozam mellett forog. Idén nyáron hasonló, százéves papírt már 1,17%-os kupon mellett adott el Ausztria. Vagyis ha valaki megveszi ezt a papírt, akkor azt feltételezi, hogy a következő száz évben nem lesz 1,2%-nál magasabb az éves átlagos infláció Európában, ellenkező esetben negatív reálhozamot ér el a befektető. Csak érzékeltetésül: az elmúlt húsz év átlagos éves inflációs rátája 1,8% volt az eurózónában.

(Marketwatch)

• Címkék:
• állampapír,
• hozam,
• deviza kötvény,
• kötvény,
• mark hulbert