Kulcsfontosságú, hogy meddig gyengül a forint - Meglódul az infláció?
Deviza

Kulcsfontosságú, hogy meddig gyengül a forint - Meglódul az infláció?

Portfolio
A vállalatok most tervezik a következő üzleti évüket, ezért kiemelten fontos, hogy szeptemberben hogyan alakul a forint árfolyama. Ha tovább gyengül a forint, akkor magasabb lesz az infláció, és az importáló vállalatok problémákkal nézhetnek szembe.
A napokban új történelmi mélypontra esett a forint árfolyama az euróval szemben: a kurzus 332-es szint közelében is megfordult, és egyelőre úgy tűnik, hogy 330 felett stabilizálódik. Ez érdemben gyengébb, mint a tavasszal megszokott 315-320 közötti kereskedési sáv, valamint a nyári 320-325 közötti kurzus. Ha a forint nem erősödik vissza a következő időszakban vagy esetleg tovább gyengül, akkor a gyengébb árfolyamot a vállalatok az árazási döntéseikben is érvényesíthetik, vagyis a magasabb euró/forint kurzus beépülhet az inflációba is.

A vállalatok esetében általában az őszi, szeptemberi időszakban kezdődik a következő (2020-as) és azt követő évek üzleti tervezése. Ezért a vállalkozások számára kulcselem, hogy megfelelő várakozásokat (árfolyam és infláció pálya) építsenek az üzleti tervekbe

- vélekednek az MKB Bank közgazdászai.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a forint gyengülése alapvetően növeli az inflációt és talán a gazdasági növekedést is, bár utóbbi területen a hatás kettős. "Az exportáló cégeknek (leginkább nagyvállalatok) kedvező, az importálóknak viszont (sok kis és közepes vállalat) rossz" - mutatott rá Regős Gábor. Szerinte az árfolyamnál is fontos megtalálni az egyensúlyt: ne legyen a forint se túl erős, se túl gyenge. A szakértő úgy látja, hogy a mostani árfolyam összességében már túlságosan gyengének mondható.

A válság előtti időszakban kiemelt figyelem követte az árfolyam mozgását az infláció szempontjából is, mivel a két mutató közötti kapcsolat szoros volt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) későbbi vizsgálódásai azt mutatták, hogy a "válságot követően az árfolyam változásának fogyasztói árakba mutatott begyűrűzése a monetáris politika 1,5-2 éves időhorizontján számottevően csökkent". A jegybank 2015-ben azt állapította meg, hogy "a mérséklődés mögött részben ciklikus okok is azonosíthatóak, így a kibocsátási rés záródásával az árfolyam begyűrűzés mértéke a jelenleg becsült 0,1-0,2 százalékos tartomány felső felében alakulhat".

A 2007-2008-as válság előtt időszakban két év alatt nagyjából az árfolyamgyengülés 30-40 százaléka jelenhetett meg a fogyasztói árakban, illetve a maginflációban. Azaz két éves horizonton 1 százalékos árfolyam leértékelődés esetén 0,3-0,4 százalékkal nőtt az árszint.

Az MNB szerint több tényező okozta azt, hogy a válság utáni időszakban kisebb lett az árfolyam leértékelődésének inflációs hatása:

  • A recesszió során visszaeső aggregált kereslet (és ezzel párhuzamosan kinyíló kibocsátási rés) következtében a vállalatok kevésbé voltak képesek az árfolyam változását áraikban érvényesíteni.
  • Ezen túl az infláció általános szintjében bekövetkező jelentős csökkenés is a begyűrűzés mérséklődését okozhatta. Az alacsonyabb inflációs környezetben a piaci szereplők (lakosság és vállalatok) várakozásai is csökkentek. Horgonyzott várakozások mellett a költségsokknak is kisebb az inflációs hatása, hisz az árazást meghatározó szereplők bízhatnak abban, hogy a jegybank középtávon biztosítja az inflációs környezet stabilitását.
  • A válság éveiben megnövekedett árfolyam-volatilitás is befolyásolhatta begyűrűzést. Az árak kisebb mértékben reagálnak, amennyiben az árfolyam volatilitása nagyobb, hiszen ekkor átmenetinek ítélhetik meg a gazdasági szereplők az árfolyam elmozdulását, így ennek hatását a vállalatok nem építik az áraikba.
  • Végezetül a kormányzati döntések a hatósági árak széles körében jelentkező szigorodú árszabályozásokon keresztül csökkentették az árfolyam fogyasztói árakra gyakorolt hatásait.


Az elmúlt egy-két évben azonban valamelyest megint nagyobb lehetett a forint esésének inflációba begyűrűző hatása. A belső kereslet megerősödött, a keresetek növekedése tartósan magas, a kibocsátási rés bezáródott (és már pozitív lett), így az árazási megfontolások változóban lehetnek. Vagyis, a vállalatok valószínűleg ebben a környezetben könnyebben tudják áthárítani az emelkedő költségeket (ilyen költség pl. az importált alapanyag, amely a forint esésével megdrágul), így a fogyasztói árakban megjelenhet a forint esése. Ezt láthattuk tavaly nyáron is, amikor az importtermékek ára megugrott, amikor a forint jelentősen gyengült (a korábbi történelmi mélypont tavaly augusztusban alakult ki). Mi több, a forint az elmúlt két évben többször is új történelmi mélypontot ütött - és magasabb szinteken stabilizálódott -, ami szintén arra ösztönzi a vállalatokat, hogy az árfolyamhatást beépítsék az árakba. Ráadásul - amint az alábbi ábrán látjuk - az infláció is kezd visszatérni. Ugyanakkor ha a világgazdaság jelenlegi lassuló ciklusa tartósan elhúzódik, akkor az aggregált kereslet lassabb növekedése újra mérsékelheti az inflációs várakozásokat, és így akár az infláció árfolyamérzékenységét is.

Kulcsfontosságú, hogy meddig gyengül a forint - Meglódul az infláció?

Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető közgazdásza viszont azzal érvel, hogy mivel a 2018-as év során tapasztalt árfolyam-átrendeződés - nevezetesen, hogy a korábbi 315 körüliről 325 körülire állt át a jellemző árfolyamszint - hatása már beépült a termelői költségekbe és árakban, ezért a mostani, relatíve enyhe gyengülés önmagában nem okoz jelenetős gazdasági hátrányt.

Halász Ágnes úgy véli, az okozhat komolyabb fejtörést az MNB-nek, ha a forint túl gyenge szinten talál támaszra a közeljövőben, tehát pl. tartósan 340 körül oldalazna. "Ez ugyanis már jelentősebb inflációs nyomást generálhatna. Ugyanakkor, ez egy viszonylag kedvezőtlen forgatókönyv, ami esetében az MNB már vélhetően beavatkozna" - véli az UniCredit szakértője

Regős Gábor viszont úgy látja, hogy ha tartósan 330-340-es árfolyam alakulna ki, akkor az infláció emelkedhet. Kiemelte: "ez az inflációnál veszély is, mert ha a várakozásokat megemeli, az megnehezítheti az MNB feladatát a cél tartós elérésében".

Az MKB Bank elemzői az áremelkedést tekintve azt emelték ki, hogy a bázishatás következtében az idei őszi hónapokban mérséklődhet a hazai infláció, azonban az év vége felé - szintén bázishatások következtében - az inflációs dinamika emelkedésére lehet számítani. "Emellett várakozásunk szerint a 2020-as és azt követő éveket tekintve továbbra is fennmarad a jelentős belső árnyomás a hazai gazdaságban. Ennek oka, hogy a hazai keresetek további emelkedése várható az idei és a jövő évben is a rendkívül feszes hazai munkaerőpiac miatt, melyet a tavaly év végi minimálbér- és garantált bérminimum-emelések tovább fokoznak, így a bérek emelkedése a fogyasztói árakba is átgyűrűzhet" - foglalják össze az MKB szakértői.
gáztározo0921
klima0921
shutterstock_1424418242
szaudarábia0921
uzemanyag0920
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
shutterstock_1488477983 (1)