Kulcsfontosságú, hogy meddig gyengül a forint - Meglódul az infláció?
Deviza

Kulcsfontosságú, hogy meddig gyengül a forint - Meglódul az infláció?

Portfolio
A vállalatok most tervezik a következő üzleti évüket, ezért kiemelten fontos, hogy szeptemberben hogyan alakul a forint árfolyama. Ha tovább gyengül a forint, akkor magasabb lesz az infláció, és az importáló vállalatok problémákkal nézhetnek szembe.
A napokban új történelmi mélypontra esett a forint árfolyama az euróval szemben: a kurzus 332-es szint közelében is megfordult, és egyelőre úgy tűnik, hogy 330 felett stabilizálódik. Ez érdemben gyengébb, mint a tavasszal megszokott 315-320 közötti kereskedési sáv, valamint a nyári 320-325 közötti kurzus. Ha a forint nem erősödik vissza a következő időszakban vagy esetleg tovább gyengül, akkor a gyengébb árfolyamot a vállalatok az árazási döntéseikben is érvényesíthetik, vagyis a magasabb euró/forint kurzus beépülhet az inflációba is.

A vállalatok esetében általában az őszi, szeptemberi időszakban kezdődik a következő (2020-as) és azt követő évek üzleti tervezése. Ezért a vállalkozások számára kulcselem, hogy megfelelő várakozásokat (árfolyam és infláció pálya) építsenek az üzleti tervekbe

- vélekednek az MKB Bank közgazdászai.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a forint gyengülése alapvetően növeli az inflációt és talán a gazdasági növekedést is, bár utóbbi területen a hatás kettős. "Az exportáló cégeknek (leginkább nagyvállalatok) kedvező, az importálóknak viszont (sok kis és közepes vállalat) rossz" - mutatott rá Regős Gábor. Szerinte az árfolyamnál is fontos megtalálni az egyensúlyt: ne legyen a forint se túl erős, se túl gyenge. A szakértő úgy látja, hogy a mostani árfolyam összességében már túlságosan gyengének mondható.

A válság előtti időszakban kiemelt figyelem követte az árfolyam mozgását az infláció szempontjából is, mivel a két mutató közötti kapcsolat szoros volt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) későbbi vizsgálódásai azt mutatták, hogy a "válságot követően az árfolyam változásának fogyasztói árakba mutatott begyűrűzése a monetáris politika 1,5-2 éves időhorizontján számottevően csökkent". A jegybank 2015-ben azt állapította meg, hogy "a mérséklődés mögött részben ciklikus okok is azonosíthatóak, így a kibocsátási rés záródásával az árfolyam begyűrűzés mértéke a jelenleg becsült 0,1-0,2 százalékos tartomány felső felében alakulhat".

A 2007-2008-as válság előtt időszakban két év alatt nagyjából az árfolyamgyengülés 30-40 százaléka jelenhetett meg a fogyasztói árakban, illetve a maginflációban. Azaz két éves horizonton 1 százalékos árfolyam leértékelődés esetén 0,3-0,4 százalékkal nőtt az árszint.

Az MNB szerint több tényező okozta azt, hogy a válság utáni időszakban kisebb lett az árfolyam leértékelődésének inflációs hatása:

  • A recesszió során visszaeső aggregált kereslet (és ezzel párhuzamosan kinyíló kibocsátási rés) következtében a vállalatok kevésbé voltak képesek az árfolyam változását áraikban érvényesíteni.
  • Ezen túl az infláció általános szintjében bekövetkező jelentős csökkenés is a begyűrűzés mérséklődését okozhatta. Az alacsonyabb inflációs környezetben a piaci szereplők (lakosság és vállalatok) várakozásai is csökkentek. Horgonyzott várakozások mellett a költségsokknak is kisebb az inflációs hatása, hisz az árazást meghatározó szereplők bízhatnak abban, hogy a jegybank középtávon biztosítja az inflációs környezet stabilitását.
  • A válság éveiben megnövekedett árfolyam-volatilitás is befolyásolhatta begyűrűzést. Az árak kisebb mértékben reagálnak, amennyiben az árfolyam volatilitása nagyobb, hiszen ekkor átmenetinek ítélhetik meg a gazdasági szereplők az árfolyam elmozdulását, így ennek hatását a vállalatok nem építik az áraikba.
  • Végezetül a kormányzati döntések a hatósági árak széles körében jelentkező szigorodú árszabályozásokon keresztül csökkentették az árfolyam fogyasztói árakra gyakorolt hatásait.


Az elmúlt egy-két évben azonban valamelyest megint nagyobb lehetett a forint esésének inflációba begyűrűző hatása. A belső kereslet megerősödött, a keresetek növekedése tartósan magas, a kibocsátási rés bezáródott (és már pozitív lett), így az árazási megfontolások változóban lehetnek. Vagyis, a vállalatok valószínűleg ebben a környezetben könnyebben tudják áthárítani az emelkedő költségeket (ilyen költség pl. az importált alapanyag, amely a forint esésével megdrágul), így a fogyasztói árakban megjelenhet a forint esése. Ezt láthattuk tavaly nyáron is, amikor az importtermékek ára megugrott, amikor a forint jelentősen gyengült (a korábbi történelmi mélypont tavaly augusztusban alakult ki). Mi több, a forint az elmúlt két évben többször is új történelmi mélypontot ütött - és magasabb szinteken stabilizálódott -, ami szintén arra ösztönzi a vállalatokat, hogy az árfolyamhatást beépítsék az árakba. Ráadásul - amint az alábbi ábrán látjuk - az infláció is kezd visszatérni. Ugyanakkor ha a világgazdaság jelenlegi lassuló ciklusa tartósan elhúzódik, akkor az aggregált kereslet lassabb növekedése újra mérsékelheti az inflációs várakozásokat, és így akár az infláció árfolyamérzékenységét is.

Kulcsfontosságú, hogy meddig gyengül a forint - Meglódul az infláció?

Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető közgazdásza viszont azzal érvel, hogy mivel a 2018-as év során tapasztalt árfolyam-átrendeződés - nevezetesen, hogy a korábbi 315 körüliről 325 körülire állt át a jellemző árfolyamszint - hatása már beépült a termelői költségekbe és árakban, ezért a mostani, relatíve enyhe gyengülés önmagában nem okoz jelenetős gazdasági hátrányt.

Halász Ágnes úgy véli, az okozhat komolyabb fejtörést az MNB-nek, ha a forint túl gyenge szinten talál támaszra a közeljövőben, tehát pl. tartósan 340 körül oldalazna. "Ez ugyanis már jelentősebb inflációs nyomást generálhatna. Ugyanakkor, ez egy viszonylag kedvezőtlen forgatókönyv, ami esetében az MNB már vélhetően beavatkozna" - véli az UniCredit szakértője

Regős Gábor viszont úgy látja, hogy ha tartósan 330-340-es árfolyam alakulna ki, akkor az infláció emelkedhet. Kiemelte: "ez az inflációnál veszély is, mert ha a várakozásokat megemeli, az megnehezítheti az MNB feladatát a cél tartós elérésében".

Az MKB Bank elemzői az áremelkedést tekintve azt emelték ki, hogy a bázishatás következtében az idei őszi hónapokban mérséklődhet a hazai infláció, azonban az év vége felé - szintén bázishatások következtében - az inflációs dinamika emelkedésére lehet számítani. "Emellett várakozásunk szerint a 2020-as és azt követő éveket tekintve továbbra is fennmarad a jelentős belső árnyomás a hazai gazdaságban. Ennek oka, hogy a hazai keresetek további emelkedése várható az idei és a jövő évben is a rendkívül feszes hazai munkaerőpiac miatt, melyet a tavaly év végi minimálbér- és garantált bérminimum-emelések tovább fokoznak, így a bérek emelkedése a fogyasztói árakba is átgyűrűzhet" - foglalják össze az MKB szakértői.
ujszulott
e-cigi
Megszolalt a kormany gigantikus brusszeli buntetetesrol1500
DLAPE20190501316
borisjohnson
ubsermotti
Frankfurti tőzsde
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Tudatos tervezés és stratégia nélkül nincs tőzsdei siker!
forint