draghi190911
Deviza

Történelmi kísérlet Európában: újra ledobják az atombombát a gazdaságra?

Szintre biztosra vehető, hogy a kiábrándító gazdasági teljesítményre reagálva az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön tovább csökkenti a betéti kamatot, de további intézkedések is lehetnek a tarsolyban. Az igazán nagy dobás az lenne, ha megint elindítanák az eszközvásárlást, vagyis további friss pénzzel árasztanák el az eurózónát. A várakozások nagyon jelentősek, hetek óta a mostani lépésekre figyel a piac, épp ezért annak is viszonylag nagy az esélye, hogy csalódást okoz majd a jegybank és kiábrándulás jön.

Draghi már belengette, hogy jönnek a nagy dobások, de mik lehetnek azok?

Két dolog miatt erősödtek fel az utóbbi hetekben az EKB kamatcsökkentésével kapcsolatos várakozások: egyrészt júniusban Mario Draghi beszélt arról, hogy minden eszközt készek bevetni annak érdekében, hogy az infláció végre emelkedésnek induljon és felpörgessék az európai gazdaságot az egyre rosszabb kilátások mellett. Másrészt július végén a Fed már kamatot csökkentett, ami csak erősítette a lazítással kapcsolatos várakozásokat.

De milyen eszközök lehetnek a jegybank kormányzótanácsának kezében?

  • A legenyhébb lépés az lenne, ha csak a kommunikációján, az úgynevezett „előretekintő iránymutatáson” változtatna a jegybank, tehát például hangsúlyozná, hogy továbbra is alacsony infláció mellett kész komolyabb lépéseket megfontolni. Draghi nyári szavai után ennek esélye minimális, ennél sokkal többet vár a piac.
  • Az majdnem biztos, hogy a jelenlegi mínusz 0,4 százalékos betéti kamat csökkenni fog, a várakozások 10-20 bázispontos vágásról szólnak.
  • Elképzelhető, hogy a kamatfolyosón is lesz módosítás, ez lehet akár radikális is, néhányan azt várják, hogy az EKB a svájci jegybankhoz hasonlóan úgynevezett kettős kamatrendszert vezet be. Ennek lényege az lenne, hogy a bankok egy bizonyos összeghatárig (akár méretükhöz igazítva) pozitív kamatot kaphatnának elhelyezett betéteikre, az afölötti részt viszont még jelentősebb negatív kamattal büntetné a jegybank. (Erre az eshetőségre később még visszatérünk.)
  • A bankok olcsó finanszírozását szolgálhatná egy újabb hosszútávú refinanszírozási program, a gond az, hogy idén tavasszal már bejelentett ilyet az EKB, most legfeljebb annak finomhangolása jöhet. Az igazán nagy dobás egy újabb mennyiségi lazítás (quantitative easing) lenne, melynek keretében állampapírokat, vagy akár vállalati kötvényeket vásárolhatna ismét a jegybank. Ez felérne egy gazdaságra ledobott atombombával, hiszen újabb pénzzel árasztanák el a kontinenst.

Sok az ellenérdekelt fél

Egyáltalán miért van szükség új élénkítő lépésekre? Egyrészt azért, mert az eurózóna gazdasága hosszabb ideje szenved, képtelen érdemi növekedést felmutatni. Az idei második negyedévben az előző időszakhoz képest mindössze 0,2 százalékos volt a bővülés, de az éves összevetésben mért 1,2 százalékos növekedés sem nevezhető izmosnak. Ráadásul a kontinens legnagyobb gazdasága, Németország már zsugorodott, így ők a harmadik negyedévben akár recesszióba is csúszhatnak.

A másik problémája a jegybanknak, hogy az infláció évek óta nem tud a cél környékére emelkedni, hiába öntöttek már több ezer milliárd eurót a piacra, csak megközelíteni sikerült a 2 százalékos éves inflációs rátát.

Vagyis most abban reménykedhetnek, hogy ha további lazításba fognak, akkor talán beindulhat a gazdasági növekedés, és az infláció is élénkülhet.

Azt természetesen nem tudjuk, mely intézkedések kapnak majd többséget az EKB kormányzótanácsában, az utóbbi időszak nyilatkozatai alapján egyáltalán nincs egyetértés a tagállamok között.

Abban úgy tűnik, hogy egyetértés van, hogy valamit lépni kell, abban viszont nincs, hogy mit. Legutóbb a francia és az észt jegybank elnöke nyilatkozott úgy, hogy nincs szükség új eszközvásárlási programra, ezzel csatlakoztak a holland és a német kollégáikhoz, akik korábban elvetették egy újabb QE-program lehetőségét. Ezzel ellentmondtak Draghinak és Olli Rehn finn jegybankelnöknek, aki legutóbb egy „hatásos és jelentős” élénkítő csomagról beszélt. Ez a konfliktus most azért is lehet különösen érdekes, mert Draghi mandátuma október végén lejár, vagyis kérdés, hogy igyekszik-e még most keresztülvinni az akaratát a döntéshozókon. Az is elképzelhető ennek fényében, hogy most csak egy kamatcsökkentés és lazább kommunikáció jön, aztán majd novembertől az olasz szakember utódára, Christine Lagarde-ra vár a feladat, hogy akár további lazításokat jelentsen be.

A lehetséges újabb eszközvásárlással kapcsolatban a CNBC a TS Lombard elemzőit idézi, akik szerint az első, 2600 milliárd eurós program harmada lehet egy esetleges induló keretösszeg. Emellett lehet némi finomhangolás, például az eddigi 33%-ról 50%-ra emelhetik a kibocsátói limiteket, így összességében akár 1500 milliárd eurónyi állampapírt is megvehetnek.

Az inflációs céltól való 0,5 százalékpontos inflációs eltérés eltüntetéséhez legalább 600 milliárd eurós élénkítő csomagra lenne szükség – véli a Pictet közgazdásza, Frederik Ducrozet. Szerinte ez alapesetben úgy jöhet össze, hogy 12 hónapon keresztül havi 50 milliárd euróért vásárol majd az EKB, de az is lehet, hogy kisebb havi keretösszeggel hosszabb ideig élénkítenek majd. Ducrozet szerint a kormányzótanácson belüli kritikák nem tartják majd vissza az EKB-t a QE2 program elindításától

A jegybank galambjainak nem csak a saját kollégáikkal kell megküzdeniük, egyre több kritika éri az EKB-t az európai kereskedelmi bankok részéről is. Az évek óta negatívan tartott betéti kamat ugyanis a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bankok fizetnek azért, hogy betétet helyezzenek el a jegybanknál. Ez pedig természetesen negatív hatással van a marzsukra, a profitjukra.

A jelenlegi kamatpolitika hatalmas teher nekünk. Hosszútávon a negatív kamatok lerombolják a pénzügyi rendszert

- mondta nemrég a Deutsche Bank elnök-vezérigazgatója egy konferencián.

A német bank vezére szerint az idén több százmillió eurójukba kerülhet az, hogy az EKB negatív betéti kamatot tart érvényben. A Scope Ratings számításai szerint az eurózóna bankjai 2014 óta összesen 23 milliárd eurót fizettek a negatív kamat miatt, jelenleg évente közel 7 milliárd euró ez az összeg. Emiatt az tőkearányos megtérülésük 40 bázisponttal alacsonyabb, mint lehetne.

A fentiekből is látszik, hogy néhány tagállam meggyőzése mellett a kereskedelmi bankok terhei tarthatják vissza a döntéshozókat a további kamatvágásoktól. És itt jöhetne képbe a már említett kettős kamatrendszer ötlete, amit a svájci SNB vezetett be korábban. Ezzel a meghatározott összeghatár alatti betétekre egy jelképes pozitív kamatot fizetne a jegybank, az afölötti részt viszont a jelenlegi mínusz 0,4%-nál is nagyobb büntetőkamattal sújtaná. A lépéssel a bankok veszteségeit mérsékelhetnék, illetve arra ösztönözhetnék őket, hogy ne parkoltassanak túl sok pénzt az EKB-nál. Annak persze kicsi az esélye, hogy már csütörtökön ilyen forradalmi lépést jelent majd be a jegybank, de hosszabb távon ez is benne lehet az eszköztárban.

Jöhet a felfordulás a piacokon

Bárhogy is döntsön az EKB, az biztosra vehető, hogy lesznek piaci hatásai, elsősorban a deviza- és kötvénypiacokra lesz érdemes figyelni csütörtök délután. Mostanra olyan komoly várakozások épültek fel a befektetők részéről, hogy azoknak nehéz lesz megfelelni, így a legfontosabb kockázat talán az, hogy sokaknak csalódást okoz majd a döntés – vélik az ING Bank szakemberei.

Éppen ezért az elemzők közvetlenül a bejelentés után arra számítanak, hogy az euró erősödhet a dollárral szemben, illetve az európai devizák is felülteljesítők lehetnek. Ez azonban csak átmeneti lehet, hosszabb távon továbbra is a növekedési félelmek határozhatják meg a piaci hangulatot, ami ismét nyomást helyezhet az euróra. Az év hátralevő részében így ismét erősödésbe fordulhat a dollár, a bank szakértői szerint az 1,05-1,10-es sávban lehet az euró-dollár jegyzés.

A kamat mellett a mennyiségi lazítás esetében is fennáll annak veszélye, hogy a felfokozott várakozásoknál kisebb csomaggal áll elő a jegybank, sőt a belső ellentéteket látva akár az is lehet, hogy még kivárnak az atombombával. Ez pedig a kötvénypiacokon okozna csalódást. Az utóbbi hetekben ugyanis részben amiatt szárnyaltak a nyugat-európai állampapírok, hogy a befektetők további jegybanki vásárlásokra számítottak. Sokaknak akár negatív hozamon is megérte állampapírokat venni abban bízva, hogy az EKB majd beáll vevőként a piacra. Az ING szerint ha nem jelentenek be legalább 40-60 milliárdos havi vásárlást, akkor az sokaknak rossz üzenet lehet. Ha pedig elhalasztják az új QE-programot, akkor az euró akár 1,125-ig is erősödhet rövidtávon, az európai hozamok pedig emelkedésnek indulhatnak.

Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a jövő héten a Fed, a Bank of Japan és a svájci jegybank is dönt a kamatokról, akkor nem túlzás azt állítani, hogy kulcsfontosságú napok előtt állnak a piacok.

shutterstock_1488477983
Boris Johnson
General Motors sztrájk
shutterstock_1504552151
Frankfurt Stock Exchange
shutterstock_1277173258
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
shutterstock_1277173258