Itt az utóbbi hetek forintgyengülésének oka
Az utóbbi hetekben kicsit megint emelkedett a külföldi piaci szereplők forint short állománya, vagyis egyre többen fogadtak a magyar deviza ellen – derül ki az MNB szokásos ábrakészletéből. Ez pedig megmagyarázhatja, miért gyengült a forint a november elején látott 328-as szintről 336 közelébe az euróval szemben. Kedd reggel a szeptemberben látott 336,3-as történelmi csúcsot is megközelítette az euró-forint jegyzés.
A jegybank kedden a kamatdöntést követően publikálta szokásos ábrakészletét a gazdasági és piaci folyamatokról. Ebben szokás szerint a forintpiaci pozicionáltsággal kapcsolatban is találunk ábrákat. A szokásos napi grafikonon az látszik, hogy az elmúlt hetekben többségben voltak a forint ellen felvett pozíciók a külföldi befektetők részéről:
A kumulált pozicionáltságon kevésbé látható a változás, mivel arra vonatkozóan hosszabb idősort közöl az MNB. A grafikon végén azonban látszik már, hogy az utóbbi hónapok csökkenése után megint emelkedésnek indult a külföldiek forint elleni short állománya.
A második grafikonon jól látszik, hogy a forint ellen felvett spekulatív pozíciók állománya hónapok óta nem tud csökkenni a 3000 milliárd forintos szintről, többek között ez akadályozza meg a magyar deviza jelentősebb erősödését. Ha ugyanis a forint ellen fogadó külföldi befektetők elkezdenék lezárni ezeket a pozíciókat, akkor az már önmagában erősíthetné a magyar devizát. Azonban a jelek szerint még nem várják a gyengülés végét, az időről időre tapasztalható kisebb korrekciók a shortosok egy részét „kirázzák”, de jelentősen nem csökken a forint elleni spekuláció.
Miért mennek ennyien a forint ellen?
Persze a shortállomány emelkedése, illetve szinten maradása valaminek az eredménye, a befektetők valamiért azt gondolják, hogy a forint sebezhetőbb, mint például a régiós versenytársak, ezért érdemes lehet a gyengülésére játszani. Az pedig látszik, hogy tartósan a forintot érzik a legsebezhetőbbnek.
Hónapok óta arról írunk, hogy alapvetően két tényező dolgozik a forint ellen:
- A nemzetközi környezet, ami sokáig negatív volt a kereskedelmi háborús feszültségek miatt, illetve
- a belső tényezők, melyek közül ki lehet emelni, hogy az egész feltörekvő piacon nálunk a legalacsonyabb a reálkamat.
Érdekesség, hogy az utóbbi hetekben talán enyhültek a nemzetközi recessziós félelmek, a befektetők abban bíznak, hogy az EKB szeptemberben bejelentett lépéseivel elkerülhető lesz a jelentős gazdasági lassulás. Ennek hatására elvileg erősödnie kellene a forintnak, azonban úgy tűnik, hogy megint a második tényező esik erősebben latba. Abban pedig nincs változás, sőt egyre több az olyan elemzői vélemény, hogy a Fed és az EKB lazítása után akár komolyabb eszközvásárlásba is kezdhet az MNB, vagyis tovább lazíthat a monetáris kondíciókon.
Az OTP elemzői is azt emelték ki a keddi kamatdöntés után, hogy ugyan átmenetileg emelkedik megint az infláció, ami rövidtávon óvatossá teheti a jegybankot, jövő tavasztól viszont megint a 3%-os jegybanki cél alá eshet a pénzromlás üteme, éves átlagban 2,8%-os inflációval számolnak 2020-ban. Ez pedig az európai gazdaság lassulása mellett további mozgásteret teremthet az MNB-nek, ha lazítani szeretne.
A bank elemzői szerint jövőre akár további forintgyengülés is jöhet, hiszen az árfolyam nem okoz jelentős károkat a gazdaságban, így az MNB-nek csak akkor érdemes lépnie, ha veszélybe kerül az inflációs célja. A romló nemzetközi konjunktúra mellett pedig a gyengébb forint akár egyfajta automatikus stabilizáló szerepet is betölthet az export élénkítésén keresztül.
Néhányan már 350 körüli eurót látnak
Abban egyébként egyre több szakértő ért egyet, hogy a forint gyengülése folytatódhat 2020-ban is a fenti okok miatt. Októberben már idéztük a Societé Generale véleményét, a francia bank elemzői szerint egy év múlva 348-nál lehet az euró-forint jegyzés. Ők is arra alapozzák véleményüket, hogy az MNB akár még lazább monetáris politika felé is elmozdulhat, szerintük már decemberben bejelentheti a jegybank a jelenlegi kötvényvásárlási program kiterjesztését. Az igazán nagy dobások viszont csak 2020-ban lehetnek, az egynapos betéti kamatot visszavághatják mínusz 0,15%-ra, illetve a hosszú ideje 0,9%-os alapkamat kismértékű csökkentésére is van lehetőség.
Az elemzők szerint az MNB számára kedvező a jelenlegi gyengének számító forintárfolyam, a jegybank tűréshatára „jóval 340 felett” van, így jövőre sem érezheti kényelmetlenül magát, ha további gyengülés jön.
Hasonló véleményt közölt a napokban a JP Morgan is, az amerikai bank elemzői szerint a következő egy évben fokozatosan 346-ig gyengül majd a forint az euróval szemben. Szerintük az MNB Monetáris Tanácsa azért van nehéz helyzetben, mert ugyan lazítani szeretne, de ezt rövidtávon nehezen teheti meg, mivel a maginfláció egyelőre nem közeledik a 3%-hoz, sőt októberben érezhetően emelkedett.
Technikailag a forint közép- és hosszabb távú árfolyam kilátásai kapcsán érdemes a havi alapú grafikont vizsgálni, amely arra mutat rá, hogy egy háromszögben halad fokozatosan felfelé az EURHUF, azaz gyengülő trendben van a forint. Jelenleg ennek a háromszögnek a felső szára közelében mozog az árfolyam a 336 körüli zónában és ez a felső szár (emelkedő trendvonal) tartja vissza a forintot a további érdemi gyengüléstől. Ahhoz tehát, hogy érdemben tovább gyengülhessen a forint, előbb ezt a 336 körüli ellenállást kellene tartósan áttörnie felfelé az EURHUF-nak és ebben az esetben ez a 336 körüli árfolyamszint egy újabb forinterősödési kísérletnél már támaszként funkcionálna.
Ha tartósan a háromszögön belül tud maradni az EURHUF, akkor lefelé a 320 körüli tartományt érdemes figyelni, mert ott jár a hosszú távú, 11 éves, emelkedő trendvonal, azaz a háromszög alsó szára. Ez a 320 körüli zóna tudna tehát megálljt parancsolni a forint nagyobb erősödési hullámának, igaz látni kell azt is, hogy a háromszögön belül további, még meredekebb emelkedő trendvonal is behúzható az idén tavasztól induló forintgyengülési hullámra. Ez a trendvonal jelenleg 330 körül jár, így egy intenzívebb forinterősödésnek először ezen kellene lefelé átjutnia. Ha ez sikerülne, még ebben az esetben is 10 egységnyi távolságra járna a fentebb jelzett 11 éves emelkedő trendvonaltól az EURHUF, tehát még 330 alatti forint is azt jelentené, hogy továbbra is gyengülő trendben van a magyar fizetőeszköz.
Címlapkép: Getty Images
