mnb epulet
Deviza

Egy hónapot adott magának az MNB - Rázós hetek elé néz a forint

Március végén értékeli a makrogazdasági folyamatokat a Monetáris Tanács, illetve akkor határozhatnak arról, milyen lépésre van szükség az inflációs cél elérése érdekében – írta keddi közleményében az MNB. Ezzel még egy hónapot adott magának a jegybank, hogy a monetáris politika irányáról döntsön, addig viszont egy sor fontos adat is megjelenik még. Most azt vesszük sorra, milyen eszközei vannak az MNB-nek, illetve mi dönthet azok használatáról.

Fejfájást okoz az infláció

Elsősorban az infláció okoz fejfájást a jegybanknak az utóbbi hónapokban, már a decemberi drágulási ütem elérte a jegybanki céplsáv tetejét (3 ±1 százalék), majd januárban tovább gyorsult az áremelkedési ütem 4,7%-ra, ami 2012 óta nem látott csúcsot jelentett.

A jegybank és a szakértők egyetértenek abban, hogy az infláció megugrása valószínűleg csak átmeneti lesz, a következő hónapokban 4% alá süllyed majd a drágulási ütem (de azért a 3%-os cél felett marad). Az utóbbi napokban azonban megjelentek olyan elemzői vélemények, melyek ezt már nem veszik biztosra, hanem arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos dolgok tartósan is megváltozhatnak az inflációban.

Az OTP Bank elemzői szerint például az látszott a januári inflációs adatokban, hogy az emelkedés nem magyar-specifikus, hanem régió-specifikus a magasabb üzemanyag- és élelmiszeráraknak köszönhetően. Kiemelik, hogy hat hónappal ezelőtt a januári inflációra vonatkozó várakozások a piacon 0,7-0,8 százalékponttal volt alacsonyabbak a tényleges adatnál, de még közvetlenül a statisztika megjelenése előtt is nagyjából 0,3 százalékponttal alacsonyabb számot vártak az elemzők a régiós országokban.

Az OTP szerint márciusban 4% alá süllyedhet az éves infláció, majd májusban már a 3%-ot közelítheti a drágulási ütem, mivel a bázisból kikerül a tavalyi üzemanyag- és élelmiszerdrágulás. A headline adatnál is fontosabb azonban a maginfláció, ami szintén 3,5%-ra emelkedett, ennek oka az erős kereslet, a jelentős bérnövekedés és a gyenge forint.

A jelenlegi maginfláció azt jelzi, hogy bármilyen külső sokk (olaj, élelmiszer) esetén a magyar infláció jelentősen a cél fölé ugorhat, akárcsak januárban – olvasható az elemzésben.

Alapesetben viszont az elemzők arra számítanak, hogy a maginfláció is fokozatosan 3%-hoz közelít majd a következő hónapokban, már látszanak a gazdaság lassulásának jelei, a béremelkedés mértéke is kisebb lehet, mint az utóbbi években. Ezek a tényezők pedig csökkenő inflációs nyomást okozhatnak, de csak akkor, ha az inflációs várakozások horgonyzottak maradnak és a forint erőteljes gyengülése legalább rövidtávon véget ér.

Vagyis ugyan az elemzők továbbra is az infláció csökkenésére számítanak, de már nem annyira egyértelmű ez a vélekedés, mint néhány hónappal ezelőtt, megjelentek az első hangok, melyek tartósan magasan ragadó áremelkedésre számítanak.

Már lépett az MNB, de nem eleget

Az utóbbi hetekben egyébként a jegybank már lépett, a forintpiaci likviditás csökkentésével szigorodtak is a pénzügyi kondíciók. A bankközi kamatok (BUBOR) 60-70 bázisponttal kerültek feljebb, és a rövid kincstárjegyek hozama is emelkedett. Ez azonban valószínűleg még kevés volt a piacnak, hogy megálljon a forint gyengülése, a napokban megint 340 közelében volt az euró jegyzése.

Az OTP Bank elemzői szerint a devizaswap-állomány leépítése megerősíti azt a vélekedésüket, hogy az MNB-nek már kellemetlen volt a forint gyors gyengülése, bár a gyenge deviza önmagában nem jelent pénzügyi stabilitási kockázatot.

Mit léphet a Monetáris Tanács márciusban?

Azzal, hogy a mostani közleményben a jegybank is a márciusi döntést emelte ki sorsfordítónak, még jobban felfűtheti a várakozásokat a piac oldaláról. A szakemberek számára ez nem meglepő, hiszen eddig is azzal lehetett számolni, hogy negyedévente a friss inflációs jelentéssel egy időben dönt majd az érdemi kérdésekben a Monetáris Tanács. A hagyományos kamatdöntés mellett ilyenkor ismerhetjük meg:

  • a következő negyedév fx-swap politikáját, ami talán ma a legfontosabb operatív monetáris politikai eszköz;
  • és a friss makrogazdasági előrejelzést, ami a jegybank általános inflációs képét ismerteti.

Mindez azért fontos, mert a mandátuma alapján a Monetáris Tanács célja, hogy kétéves időtávon elérje a 3%-os inflációs célt, ehhez igazítja a monetáris politikai lépéseit. A legutóbbi ilyen ülés decemberben volt, akkor még nem volt ismert az év végi és a januári inflációs adat.

Vagyis a fő kérdés az lesz, hogy az MNB mekkora kockázatnak értékeli kétéves időtávon az infláció mostani megugrását, akar-e reagálni a vártnál erősebb áremelkedésre.

Ha lépésre szánja el magát a jegybank, akkor az eszköztára elég bőséges, amiből válogathat. Első lépésben a kiszorítandó likviditás mennyiségét csökkentheti, illetve szükség esetén a kamatokhoz is nyúlhat, bár akkor sem valószínű, hogy rögtön a 0,9%-os irányadó rátát emelnék meg.

Az OTP elemzői szerint „benne van a pakliban” a mínusz 0,05 százalékos egynapos betéti ráta szimbolikus emelése márciusban. Ugyanakkor szerintük jelenleg az MNB is keresi a BUBOR optimális szintjét, ami elég magas ahhoz, hogy megakadályozza a forint gyors gyengülését, viszont elég alacsony, hogy ellensúlyozza a gazdaság lassulásával kapcsolatos kockázatokat. Hozzáteszik, hogy a jelenlegi szint közel lehet ehhez az ideálishoz, de egyelőre sok a bizonytalanság.

Ha a koronavírus gazdasági hatásai erősebbek lesznek, vagy a vártnál tovább tartanak, akkor az MNB is folytathatja támogató monetáris politikáját és ismét a bankközi kamatok csökkentése lehet a cél

 - vélik az elemzők.

A Morgan Stanley elemzői szerint érdekes változás volt a mostani közleményben, hogy nem a nagy nemzetközi jegybankok (Fed, EKB) lépéseit emelte ki referenciaként a Monetáris Tanács, hanem a régiós jegybanki lépéseket hangsúlyozta. A csehek és a románok már jó ideje kamatot emelnek folyamatosan, míg a lengyelek egyelőre kitartanak.

A szakértők szerint az MNB azt akarta üzenni a piacnak, hogy alaptalannak tartja a forint alulteljesítését a régiós devizákkal szemben és a jövőben nagyobb hangsúlyt helyezhet a környező országok jegybankjainak lépéseire.

Az amerikai bank elemzői is azt gondolják, hogy első lépésben a Monetáris Tanács a likviditást szabályozó eszközeit veti majd be, mielőtt a kamatokhoz nyúlna. Utóbbira csak akkor kerülhet sor, ha további felfelé mutató inflációs kockázatokat látnak, de ez most nem valószínű az alapforgatókönyvük alapján.

Ennél komolyabb lépésre számítanak a JP Morgannél, a cég szakemberei szerint már márciusban 10 bázisponttal emelheti az egynapos betéti kamatot a Monetáris Tanács amellett, hogy az fx-swap tenderek segítségével a bankrendszer többletlikviditását csökkenti. 

Mutatjuk, mire kell figyelni márciusig

Persze sok múlik majd azon, milyen adatok jelennek meg márciusig, illetve hogyan reagál a többi jegybank. A legtöbb elemző azt emeli ki, hogy ezek dönthetik el azt, hogy a lehetséges eszköztárból mit vet majd be az MNB.

A kulcsfontosságúnak tűnő kamatdöntő ülés március 24-én lesz, lássuk, mire kell majd figyelni addig.

Ha a jegybank valamilyen üzenetet akar küldeni a piacnak a következő kamatdöntésig, akkor azt nyilatkozat mellett megteheti a hétfői szokásos devizaswap-aukciókon. Ha a következő hetekben tovább szűkítik a likviditást, az arra utalhat, hogy erőteljesebb szigorító lépésre lehet számítani március végén.

A következő egy hónap legfontosabb makroadata a március 10-én érkező inflációs statisztika lesz. A szakértők arra számítanak, hogy a januári 4,7%-ról valamelyest enyhült az áremelkedési ütem, a nagy kérdés az lehet, mennyit. Elsősorban ezt veheti figyelembe a Monetáris Tanács is a döntéskor. Emellett persze árgus szemmel figyelheti a fejlett és a régiós jegybankok lépéseit, addig még a Fed, az EKB, és a lengyel jegybank is összeül. A román és a cseh kollégák következő kamatdöntő ülése majd csak az MNB-é után lesz.

Összességében az elemzők szerint a következő egy hónap forintárfolyama és a nemzetközi környezet fogja meghatározni, mit válaszol majd a kockázatokra az MNB március végén.

A forint esetében komolyabb mozgások is jöhetnek a felfokozott várakozások miatt, ha a következő kamatdöntést is 340-nél vagy felette várja a forint, akkor valószínűleg „nagyobbat kell mondania” a Monetáris Tanácsnak, viszont arra is van esély, hogy közben enyhül a feszültség és visszaerősödik a magyar deviza.

Címlapkép: Getty Images

koronavirus_nagyvaros
boris johnson brexit
joe biden koronavirus
franciaorszagparizs
Küszöbön az összeomlás: Törökország lehet a következő Venezuela
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior portfoliókezelő

Junior portfoliókezelő
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
forint200212