forint190913
Deviza

Miért nem védi az MNB a mélypont közelébe zuhant forintot?

A múlt héten fillérekre volt történelmi mélypontjától a forint az euróval szemben, kevés híján 370 forintot kellett adni egy euróért. Hasonló esetben gyakran felvetődik a jegybanki intervenció lehetősége, hogy a szimbolikus szintet megvédjék. Az MNB soha nem kommunikálja az ilyen lépéseit, vagyis valószínűleg sosem fogjuk tudni, beléptek-e a piacra, de ha volt is ilyen lépés, az sem lehetett jelentős. Persze nem is egyértelmű, hogy vajon be kell-e avatkoznia ilyen esetben a magyar jegybanknak, leginkább lélektani jelentősége van ma annak, látunk-e új csúcsot az euró-forint árfolyamban.
Black Friday a Portfolio-nál!
Az akció keretében a november 23. és november 27. között vásárolt éves SIGNATURE előfizetéseket most 40%-os kedvezménnyel, 17907 forintért lehet megvásárolni. Ezzel is a minőségi gazdasági tartalomgyártást támogatod. Tudj meg többet

Mélyponton az árfolyam, mit tehet ilyenkor egy jegybank?

Április legelején a világjárvány kitörése után döntött rekordot az euró-forint árfolyam, akkor 369,6 forintot kellett adni egy euróért.

Az okok egyértelműek voltak:

  • a járvány miatt a befektetők elkezdtek tartani a fertőzés gazdasági következményeitől, ami miatt érdemben csökkent a kockázatvállalási kedv a piacokon,
  • az exporthoz kötődő forintkereslet látványosan visszaesett
  • a jegybank ehhez a bizonytalan környezethez képest túlságosan alacsony kamatkörnyezetet tartott fent.

A tavaszi mélypontot közelítette most meg a forint a múlt héten, csütörtökön 369,24-nél is járt az árfolyam, vagyis mindössze 40 fillérre volt a csúcstól.

Ennyi volt a tőzsdeválság? Használja ki a piaci mozgást, keresse kollégáinkat! Start

Az utóbbi hetekben nem csak a forint került lejtőre, hanem a régiós devizák is hasonló eladói nyomás alatt voltak. Vagyis nem elsősorban hazai tényezők okozták a gyengülést, inkább a nemzetközi hangulat romlott el. Ennek legfontosabb oka pedig a járvány második hulláma, illetve az emiatt hozott újabb és újabb korlátozó intézkedések, melyek ismét a gazdaságot fenyegetik. Korábban ugyanis az volt az általános vélekedés, hogy a második negyedéves mélypont után visszapattanás jön, most azonban már látszanak a jelek, hogy ez megtorpant, az intenzíven emelkedő esetszámok a negyedik negyedéves növekedést veszélyeztetik.

A grafikonon is látszik, hogy rövidtávon nem tűnik alulteljesítőnek a forint, viszont a tavaszi gyengülés hatásai még látszanak. Éppen ez a legnagyobb különbség a mostani és a fél évvel ezelőtti gyengülés között, hogy akkor a rossz hangulat kiemelten érintette a forintot, míg most sokkal inkább a régiós versenytársakkal párhuzamosan gyengültünk.

Egy történelmi mélypontra gyengülő deviza önmagában nem feltételnül jelent rosszat, hiszen válságban akár a gazdaság fundamentumai is indokolhatják az alacsonyabb árfolyamot. Ugyanakkor a nagy volatilitás, illetve a hirtelen, kontroll nélkül történő gyengülés sosem vet jó fényt az adott országra vagy annak jegybankjára. Milyen lehetőségei vannak a jegybanknak ilyenkor fékezni vagy megfordítani az esést?

  • Az elsődleges eszköz a kamatkondíciók változtatása, vagyis az, hogy egy kamatemeléssel vonzóbbá tegyék a devizát. Tavasszal élt is ezzel az MNB, utána viszont a piaci feszültség enyhülésével vissza is vágta a kamatot. Legutóbb pedig szeptember végén vetette be trükkösen ezt az eszközt a jegybank, amikor nem az alapkamatot, hanem az egyhetes betéti rátát, a tényleges irányadó eszköz kamatát emelte meg.
  • Ha kimondottan átmeneti piaci zavarokat akar kezelni a jegybank, akkor van lehetősége a devizatartalékkal beavatkozni (interveniálni) a piacon. Az MNB esetében ez azt jelenti, hogy eurót ad el és forintot vesz a piacon, ha szükségesnek tartja. Az ilyen műveletekről általában nem szoktak beszámolni, vagyis, ha nem túl nagy tételben avatkoznak be a devizatartalékhoz képest, az könnyen lehet, hogy fel sem tűnik.
  • A legenyhébb eszköz az úgynevezett szóbeli (verbális) intervenció, amikor a jegybank valamelyik vezetője kiáll a nyilvánosság elé, és finoman vagy kevésbé finoman utal arra, hogy nem szeretnének sokkal gyengébb árfolyamot látni, és mindent megtesznek, hogy elkerüljék a további gyengülést.

Az MNB esetében az első és a harmadik eszköz alkalmazására láttunk példát az utóbbi hetekben, vagyis láthatóan a jegybank is kényelmetlenül érzi magát a mostani forintárfolyam mellett. Szeptember végén azzal lepték meg a piacot, hogy 15 bázisponttal megemelték az egyhetes betét kamatát. Ezzel ugyan az alapkamat 0,6%-on maradt, viszont jelenleg ez tekinthető az irányadó eszköznek, hiszen az MNB gyakorlatilag korlátlanul fogad be betétet a bankoktól. A verbális intervencióra pedig akkor volt példa, amikor egy héttel a kamatemelés után Virág Barnabás egyértelművé tette, hogy jelenleg a külső piaci hangulat, és az abból következő esetleges forintgyengülés jelenti a legnagyobb kockázatot az inflációs kilátások szempontjából. Ezzel továbbra sem jelölt ki egyértelmű árfolyamcélt (a jegybank tartja magát ahhoz, hogy neki nincs olyanja), viszont jelezte, hogy a 370 körüli euró-forint árfolyam már veszélyezteti elsődleges céljának teljesülését.

Mi van a forintvásárlással? Nem akar vagy nem tud beavatkozni az MNB?

Említettük, hogy a harmadik eszköz a lehetséges piaci forintvásárlás lenne, amivel nem tudjuk, hogy élt-e az MNB, a devizatartalékon egyelőre nem látszik, hogy nagyobb tételben beavatkoztak volna. (Kisebb beavatkozás pedig a devizatartalék-állomány változása alapján lenyomozhatatlan, hiszen azt számos nem transzparens tranzakció is változtatja.). Ugyanakkor a Portfolio piaci forrásai szerint

a múlt héten, amikor történelmi mélypont közelében járt a forint, voltak olyan jelek a piacon, melyek a jegybank esetleges beavatkozását valószínűsítik, ez is segíthetett megfordítani az árfolyamot.

Amikor jegybanki intervenció hiányáról beszélünk, akkor mindig két kérdés vetődik fel: nem akar vagy nem tud beavatkozni a jegybank? Az egyik esetben még nem aggódik annyira az árfolyam miatt a jegybank, hogy elkezdjen devizát eladni, míg a másik esetben hiába szeretné ezt megtenni, nincs hozzá elég devizatartaléka.

De mennyi az elégséges devizatartalék? Ezzel kapcsolatban három nemzetközi mérőszám is van:

  1. Az úgynevezett Guidotti-Greenspan-szabály szerint akkor elég egy ország tartaléka, ha az fedezi a rövid (éven belül lejáró) külső adósságát. A jegybankok leggyakrabban ezt a mutatót veszik figyelembe, és ez számít a leginkább elfogadottnak.
  2. Egy másik módszertan szerint a devizatartaléknak legalább háromhavi importot kell fedeznie.
  3. Az IMF-nek van egy bonyolultabb modellje, mely a pénzmennyiséghez méri a szükséges devizatartalékot, de ezt viszonylag gyakran változtatják, vagyis kevésbé megbízható talán.

Az MNB devizatartaléka szeptember végén 32,2 milliárd euró volt, ezzel mindhárom módszer szerint megfelelő.

Magyarország rövid külső adóssága mintegy 20 milliárd euró, az utolsó három hónap importja pedig közel 24 milliárd euró volt. Utóbbi mutató ráadásul esetünkben kevésbé lényeges, hiszen a magyar exportnak nagy az importigénye, vagyis a behozatal jelentős része nyersanyag vagy alkatrész, amiből aztán kivitel lesz.

Az elmúlt hónapokban néhány elemző felvetette, hogy az MNB devizaswap-állományával esetleg érdemes korrigálni a tartalékot, hiszen annál az eszköznél forintot ad devizáért cserébe a jegybank, amit a futamidő végén vissza kell cserélni. Ez jelenleg mintegy 4,5 milliárd eurónyi állományt jelent, de még ennek kivonásával is elegendő a magyar tartalék.

Vagyis, ha akarna, akkor lenne miből interveniálnia az MNB-nek.

Egyébként az utóbbi években jelentősen visszaesett a külső adósság a lakosság és az állam esetében is, emiatt a devizatartalék szerepe is csökkent. Piaci forrásaink szerint tavasszal a járvány kitörésekor sem az alacsony tartalék volt az elsődleges sérülékenységi tényező a piac szemében, ami miatt a forint elszakadt a régiós devizáktól. Nagyobb félelem volt azzal kapcsolatban, hogy a forint gyengülése miatt a lakosság bizalma megrendül a hazai devizában, ez pedig a MÁP+ jelentős állománya miatt veszélyes lehetett volna, hiszen a lejáró lakossági papírt folyamatosan meg kell újítania az államnak.

Nem biztos, hogy most érdemes beavatkozni

Vagyis összességében három pontban lehet összefoglalni, miért nem láttunk jelentős jegybanki intervenciót a piacon a forint védelme érdekében:

  1. Elképzelhető, hogy a gyengülés szintje még nem érte el a jegybank ingerküszöbét, bár ennek ellentmond az MNB kommunikációja. Az utóbbi hetek-hónapok megszólalásai alapján valószínűleg a 370-hez közelítő euróárfolyam már aggodalmakat kelt, ám ehhez érdemes hozzátenni, hogy az inflációs és recessziós kilátások változásával a jegybank "árfolyamelvárásai" is változhatnak, idővel akár megengedőbb is lehet a gyengébb forinttla szemben.
  2. A másik ok, hogy esetleg a jegybank nem akarja feleslegesen „égetni” a devizatartalékot. Ráadásul a hasonló műveletek sokszor hatástalanok, hiszen a jegybanki beavatkozáson felbuzdulva a piac még jobban rászállhat az adott devizára, így gyorsan jelentős összegű tartalékot lehet elkölteni kis eredménnyel.
  3. A harmadik lehetséges magyarázat, hogy a direkt jegybanki intervenciót általában két esetben szokták használni: ideiglenes piaci zavar, turbulencia enyhítésére, illetve végszükség esetén nagy, de fundamentálisan nem teljesen megalapozott spekulációs nyomás letörésére. Emellett egy jegybank akkor kész akár a tartalékot is felhasználni, ha nagyon mereven ragaszkodik az alacsony kamathoz, nem akarja a legkézenfekvőbb eszközét bevetni. Utóbbi akár igaz is lehetne a jelenlegi helyzetben az MNB-re, hiszen a Monetáris Tanács tartósan alacsony kamatot szeretne elérni, az utóbbi időszakban ezt szolgálták a bevezetett nem konvencionális eszközök is, hogy adott esetben ne kelljen rögtön a kamathoz nyúlnia. Kifejezetten Magyarországot érintő spekulációs támadásról viszont most nem beszélhetünk, tavasszal sokkal látványosabb volt az alulteljesítésünk.

A mostani helyzetben, amikor a forint gyakorlatilag a régiós devizákkal és a feltörekvő piaccal párhuzamosan gyengül, nem is biztos, hogy érdemes lenne a tartalék terhére beavatkozni a piacon, hiszen az általános nemzetközi hangulattal nehéz felvenni a versenyt.

Ilyenkor egyet tehet az MNB: kisebb, jelképes forintvásárlásokkal beszáll a történelmi mélypont környékén, hogy legalább a rekordgyenge forintból fakadó negatív lélektani hatást elkerülje.

Címlapkép: Shutterstock

bull
A JP Morgan is felülmúlta az elemzői várakozásokat
koronavirusholidayfairvirtual
Női elnöke lesz a Teslának Elon Musk helyett
plug in elektromos auto tamogatas
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni!
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Felügyelő

Felügyelő
2020-12-03 Online
Agrárszektor Konferencia 2020

Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít az Agrárszektor Konferencia, amelyet 2020-ban nyolcadik alkalommal szervez meg a Portfolio Csoport. Idén december 3-án, egész napos, közel 10 órányi szakmai programmal, két párhuzamos szekcióval, több mint 50 előadóval, és rengeteg izgalmas témával várjuk a résztvevőket online módon. Az esemény egyedülálló módon veszi napirendre a legfontosabb agrárgazdasági témákat, illetve nyújt prognózisokat az ágazat szereplőinek. A konferencia az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt. A résztvevők online, élőben követhetik az egész napos konferenciát, élhetnek az online rendszerünk által nyújtott, különböző kapcsolatépítési lehetőségekkel is. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, a Portfolio Agrárszektor Konferenciát!

 

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4 pont kapható az online eseményen való résztvételért.

forint érme