MNB: egyre kevesebb életbiztosítást kötünk, egyre kevesebb ügynöknél

2019. június 13. 10:46    
nyomtatás
 
Két év alatt 9 százalékkal, tíz év alatt 35 százalékkal csökkent a biztosításközvetítéssel foglalkozók száma Magyarországon. Két év alatt az életbiztosítások új szerzésének értéke is 9 százalékkal visszaesett, ugyanakkor egészséges fejlemény, hogy megnőtt a nyugdíjbiztosítások és a kockázati biztosítások aránya - derült ki az MNB friss jelentéséből, amelyet ma sajtótájékoztatón mutattak be. A biztosítási szektor mellett a pénztári és a tőkepiaci szektort is elemzi a kiadvány.

Az életbiztosítási témával korábbi cikkeinkben részletesebben foglalkoztunk:
2019.05.12 17:22 Itt a bizonyíték: már nem az életbiztosításokon keresik halálra magukat az ügynökök
2019.03.11 15:30 Valami nagyon nem stimmel a magyar életbiztosításoknál

Portfolio Online Tőzsde - részvénykereskedés biztonságban: stabil, banki háttér, BEVA garancia

A "Biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentés" több újdonságot és számos, számunkra már ismert jelenséget bemutat. Néhány újdonságértékű megállapítás a jelentésből a biztosítási piacról:
  • az életbiztosítások új szerzése tavaly 45,3 milliárd forintra csökkent a két évvel korábbi 49,9 és az egy évvel korábbi 46,4 milliárd forintról, így két év alatt több mint 9%-os, egy év alatt több mint 2%-os volt a visszaesés.
  • Javult azonban az eladott életbiztosítások struktúrája - nőtt a nyugdíjbiztosítások és a nem megtakarítási célú biztosítások aránya (ma nagyjából 1/3 nyugdíj, 1/3 kockázati, 1/3 univerzális unit-linked az arány), valamint nőttek a közvetítők egy főre eső jutalékbevételei.
  • A 2017-ben elindult etikus magyar életbiztosítási szabályozás és az EU-s szabályok (főként az IDD és a PRIIPS) hatására két év alatt közel 2700 fővel, 27 ezerre csökkent a biztosításközvetítő természetes személyek száma Magyarországon, ebből 4,9 ezer többes ügynökként és 9 ezer alkuszként dolgozik.
  • A kgfb-piacon 94,5%-ra csökkent a kombinált hányad, vagyis 100 forintnyi díjon 5-6 forintot keresnek a biztosítók, ugyanakkor ennek emelkedésére van kilátás, mivel a baleseti adót nem 100%-ban építették be a díjakba a biztosítók.

MNB: egyre kevesebb életbiztosítást kötünk, egyre kevesebb ügynöknél


A jelentés egyéb fő üzenetei a biztosítási piacról:
  • A fióktelepek nélkül is 1000 milliárd forint fölé emelkedett a biztosítási szektor díjbevétele, az elmúlt két évben évi 7% feletti mértékben növekedett a szektor díjbevétele, ami szép, de elmarad a nominális GDP növekedésétől és a fejlettségünk alapján elvárttól.
  • A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) marad a nem-élet ág piaci húzóereje, itt a darabszám és az átlagdíj is emelkedik.
  • A biztosítási szektor 73 milliárd forintos nyereséget ért el tavaly, ami csaknem 24%-os tőkearányos megtérülést jelent. Az MNB a verseny élénkítése révén (pl. a lakásbiztosítások területén) 10-15%-os RoE-t szeretne inkább látni a szektorban.
  • A hazai biztosítási szektor tőkeszintje (Szolvencia II. szerint 200% felett) erős, és megfelel az európai biztosítási szektor átlagának. Az MNB által figyelt fő kockázati kategóriákban mérsékelt kockázatot lát a felügyelet, a vállalatirányítás és az IT-rendszerek korszerűsítése területén lát még teendőket több biztosítónál.

MNB: egyre kevesebb életbiztosítást kötünk, egyre kevesebb ügynöknél


A Portfolio kérdésére Nagy Koppány igazgató elmondta: dolgozik az MNB a korábban beharangozott fogyasztóbarát lakásbiztosítási koncepció kialakításán, de egyelőre nem tudnak részleteket elárulni, ugyanis konzultációs szakaszban járnak.


A pénztári szektorról többek között az alábbiakat állapítja meg a jelentés a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint:
  • A legfőbb negatívum, hogy tavaly nem sikerült pozitív hozamot elérnie a szektornak (1%-nál kisebb negatív hozam volt), így új befizetéseknek köszönhetően nagyjából stagnált a fedezeti tartalék.
  • Az elmúlt 10 évben 7% feletti átlagos éves nominális hozamot és 4% feletti reálhozamot ért el a nyugdíjpénztári szektor.
  • A korrigált díjterhelési mutató azt mutatja, hogy 15 év alatt 28%-kal csökkent a pénztári szektor költségszintje, vagyis hatékonyabb a szektor, mint másfél évtizede.
  • Az új befizetések területén egyre több az egyéni befizetés, a cafeteriaváltozások miatt idén tovább nőhet az arányuk.
  • Az új állampapírok megjelenése fokozhatja a pénztári szektor kockázatait. A negatív eredménnyel rendelkező szereplők miatt (főleg egészségpénztárak) konszolidációra lehet számítani a szektorban.

A Portfolio kérdésére Nagy Koppány igazgató elmondta: az MNB gondolkozik azon, miképp lehetne a pénztárak korrigált díjterhelési mutatóját (amelyet leginkább egy életbiztosítás 30 éves TKM-éhez lehetne hasonlítani) tovább közelíteni a biztosítások TKM mutatójához.

A tőkepiacról egyebek mellett elhangzott a sajtótájékoztatón:
  • Tavaly a tőkepiaci forgalom 3-4%-kal csökkent, a kezelt ügyfélértékpapír-állomány viszont csaknem 6%-kal növekedett. Folytatódott a konszolidáció: 2 befektetési vállalkozás visszaadta az engedélyét.
  • Szektorszinten növekedett a befektetési vállalkozások adózott eredménye, de egyes kis befektetési vállalkozásoknál jövedelmezőségi problémák voltak.
  • A befektetési alapkezelőknél több év növekedési trendje után 2018-ban csökkent a kezelt vagyon, a befektetési alapok vagyona azonban ezen belül közel 4%-kal növekedett, elsősorban az ingatlanalapok szárnyalásának köszönhetően. A szektor adózott eredménye a 6 új belépő miatt tavaly valamelyest csökkent.
  • A TBSZ-ek növekedési trendje megtörni látszik, csak 0,6%-kal növekedett, a rajtuk kezelt ügyfélvagyon viszont több mint 7%-kal gyarapodott. A NYESZ-számlák száma tovább csökkent.
  • A tőzsdei azonnali forgalom nőtt tavaly a hazai részvényforgalom és a jelzáloglevelek forgalmának ugrásszerű bővülésének köszönhetően. 1 új kibocsátó részvényeit vezették be, 17 zártkörű tőkeemelés és 1 kivezetés történt.
  • A befektetési vállalkozások kockázatai jelentős részben összefüggenek a szabályozással (lásd a MIFID II-t, amely a jövedelmezőségüket és a tőkeszintjüket is rontja), az alapkezelőké az ingatlanalapokból fakadó egyoldalú kitettséggel és a lakossági állampapírok által támasztott versennyel.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



MINDEN, AMI BEFEKTETÉS ÉS KERESKEDÉS
Feliratkozom a Portfolio Trader hírlevélre
Elmúltam 16 éves
Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.
FELIRATKOZOM
Új Portfolio hírlevél

Szerkesztett hírlevél - Segítség a
MIFID 2-ben

Feliratkozás
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Rendezvényszervező
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
1
Prémium