Gazdaság

A költségvetési tervezés néhány aktuális kérdése

Portfolio
Az elmúlt napokban, hetekben egyre inkább középpontba került a költségvetési tervezés, az államháztartás. Számos olyan probléma illetve kérdés merült fel, mely gazdasági és politikai relációban egyaránt meghatározó jelentôséggel bírhat.

A vártnál kedvezôbb gazdasági növekedés, a tervezettnél magasabb infláció egyaránt kedvezôen befolyásolja a büdzsé helyzetét, a piaci elemzôk is egyre optimistábbak az év végi számokkal kapcsolatban. Az adóbevételek befolyása szinte biztosan számottevôen meghaladja majd a terveket, mely a bevételi oldal elszaladása miatt azonnal felveti a kérdést, mit tegyen a kormány a többletforrásokkal. A 2001-es költségvetési irányelvek elmaradt beterjesztése szintén éles vitákat váltott ki a közéletben. A következô évek terveinek egyik neuralgikus pontja a minimálbér szintje, 2001-re 40 ezer Ft-os, 2002-re 50 ezer Ft-os összeggel számol a tárca.

Az elmúlt napokban több interjú is megjelent a napi sajtóban Járai Zsigmond pénzügyminiszterrel, mely egyrészt rávilágít a tárca értékelésére az aktuális folyamatokkal kapcsolatban, másrészt körvonalazza azokat az elképzeléseket, melyek megvalósulása a 2001-es és 2002-es költségvetésben várható.

A Pénzügyminiszter a Magyar Hírlapnak (MH) nyilatkozva elmondta, az idei év elsô negyedévében a tárca várakozásai szerint 6% feletti volt a gazdasági növekedés, ugyanakkor az év egészében várhatóan mérsékeltebb ütemmel kell számolni. Az infláció 1%ponttal a hivatalos várakozások felett alakult, ez eltérés az év egészében is várhatóan ezen a szinten marad. Az okok között elsôsorban az euro gyengülése és az energiaárak megugrása áll. Járai Zsigmond az euro gyengülése ellenére nem tartotta szerencsétlen lépésnek, hogy a forintot egyedül az európai közös valutához kötötték, ugyanis külkereskedelmi szerkezetünk ezt indokolja leginkább. A miniszter az inflációval kapcsolatban megemlítette, hogy nem vár 12%-nál magasabb gázáremelést a júliusi korrekciónál. Járai szerint a hosszú távú cél a racionális gázár kialakítására egy olyan megállapodás keretein belül, amely kiegyenlíti az importárak hullámzásait, hosszú távon azonban az importhoz igazodó gázár a jó megoldás.

A kormányzat idén nem terjesztette a parlament elé a költségvetési irányelveket azzal az indokkal, hogy a tavaly elfogadott 3 éves irányelvek kialakítása óta az alapfolyamatok nem változtak lényegesen, az ott feltételezett folyamatok most is helytállóak lehetnek. Ebben a PM 4.5-5.5%-os gazdasági növekedéssel számolt 2001-re, az inflációt pedig 5%-ra lôtte be. A konkrét részletek kiszámítása 5%-os GDP bôvülés mellett történt, ugyanakkor a tárcának szándékában áll egy 5.5%-os forgatókönyvet is készíteni. A 2001-es irányszámok szerint az államháztartás hiánya a GDP 3%-át teheti ki, 2002-re pedig a ráta 2.5-3%-ra csökkenhet. Ez 2001-ben 7,660 mrd Ft bruttó kiadás és 7,194 mrd bruttó bevétel, 2002-ben pedig 8000 mrd bruttó kiadás és 7,625 mrd Ft bruttó bevétel eredményeként alakulna ki. A jövedelemcentralizáció a tervek szerint már 2001-ben 40% alá csökkenne (idén 41.7% körül várható), ugyanakkor ez eddig csak 2002-re szerepelt a tervekben.

A 40 ezer Ft-os minimálbér hatása a költségvetésre várhatóan lényegében semleges lesz. Ennek oka abban keresendô, hogy a közalkalmazottaknál jelentkezô béremelés 14 mrd Ft-os többletkiadását ellensúlyozza a közterheken keresztül befolyó 11 mrd Ft-os többletbevétel. A koncepció sorsa az Országos Munkaügyi Tanács megállapodásától függ, mely ôsszel várható. A PM-nél készült hatástanulmányok szerint az inflációban a minimálbér emelése várhatóan nem okoz jelentôsebb addicionális növekedést, ugyanis a magánszférában inkább csak egyfajta kifehéredéssel kell számolni, mint tényleges bérnövekedéssel. A versenyképességi hatások tekintetében a 2001-ben és 2002-ben is 3-3 %pontos tervezett társadalombiztosítási járulékcsökkentés a megnövekedett bérköltségekkel ellentétes következményeket indukálhat. Itt természetesen figyelembe kell venni, hogy az egyes intézkedések által érintett alanyok köre eltérô, ott is csökken a járulék, ahol senkit sem alkalmaznak minimálbéren. A minimális bérjövedelmek emelésével Járai véleménye szerint elô lehetne segíteni a fogyasztás növelését is, melynek kedvezô hatásai lennének a növekedésre. Járai nem értett egyet azzal, hogy egyenes összefüggés lenne a béremelkedés és az infláció között.

A tb-járulék csökkentésébôl adódó deficitet a tárca számításai szerint jövôre a nyugdíj-biztosítási alapra terhelik, ugyanakkor ezt megtéríti a központi költségvetés. A keletkezô 75 mrd Ft-os hiány a magánnyugdíj-pénztári befizetések miatti elmaradásokkal együtt a minisztérium számításai szerint 155 milliárd Ft-os teljes deficitet indukálhat. Járai az MH-nak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a pénzügyi tárca javaslata szerint az egyéni járulékok közül az egészségügyi járulékplafon megszűnne ( a jelenlegi mérték 11% 2 033 050 Ft jövedelemig). Az egészségügyi hozzájárulás 3900 Ft-ról 4200 Ft-ra emelkedne 2001-ben és 4500-ra 2002-ben. A magánnyugdíjpénztárakba fizetendô járulék továbbra is 6% marad.

Az adórendszert érintô jelentôsebb változtatások az elôbbieken túl a jövedéki adó várhatóan további 15%-os emelése és a családi kedvezményekrendszer kidolgozása lesz. Az utóbbi módosításra 35 mrd Ft-ot tartalékol a költségvetés. Ezeken túl elképzelhetô, hogy a 25%-os ÁFA kulcsot 1-2%-kal csökkentik majd.

A PM terveiben szerepel egy 1%-os adó kivetése a vállalati nyereségek után, melyet a kutatás-fejlesztés támogatására fordítana az állam. Ennek bevezetését a kormánykoalíció egyik tagja sem helyesli, melyben meghatározó szerepe lehet a lassan közelgô választási peridusnak is. Mádi László, a költségvetési bizottság fideszes alelnöke szerint nézetkülönbség van a kormány és a koalíciós frakciók között.

Járai Zsigmond a Magyar Hírlapnak és korábban a Népszabadságnak adott interjújában is utalt arra, hogy idén nem csak a 2001-es, de a 2002-es költségvetést is benyújtanák a Parlamentnek, így egyszerre két év költségvetését fogadhatná el az országgyűlés. Továbbra is a prioritások közé tartozik a Széchenyi-terv végrehajtása, melyre jövôre az ideinél 50-60 mrd Ft-tal többet költhetne az állam.

A 2 éves költségvetéssel szemben elég szkeptikusak mind a független szakemberek, mind a kormány illetve a költségvetési bizottság tagjai. A Népszabadság által megkérdezett Mádi László és Csúcs László (a költségvetési bizottság kisgazda alelnöke) szerint a nemzetközi gazdaság bizonytalanságai miatt nehéz két évre elôre tervezni. Hegedűs Miklós a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezetô igazgatója úgy vélte, hogy a legnagyobb kockázatot nem is a gazdasági folyamatok tervezhetôsége, mint inkább a politika állandó változtatási szándéka jelenti.
Frankfurt Stock Exchange
Barna Tamás, a Republic Group ügyvezetője
shutterstock_589452071
készház, faház
posterminal_bankkartya
Gyorgy Matolcsy
HUNGARY - NOVEMBER 17:  Hungarian Forint notes of differing denominations (Photo by Balint Porneczi/Bloomberg via Getty Images)
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Gyorgy Matolcsy