Előfizetői tartalom

Kevesebb nyugdíj az új rendszerből? - hiába volt a reform

Portfolio
A magyar nyugdíjrendszer 1997-98-as reformja óta sokakban él az a téves nézet, hogy túl vagyunk a nehezén, sor került azokra a változásokra, melyek a rendszer fenntarthatóságát biztosítják. A Magyar Nemzeti Bank tanulmánya arra mutat rá, hogy a magyar nyugdíjrendszer korántsem fenntartható a tőkefedezeti pillér bevezetése ellenére. A 90-es évek végén történt átalakítás óta a helyzet inkább romlott mint javult, a bevételek a járulékkulcsok csökkentése miatt az átalakítás idején tervezettől elmaradnak, és a járulékkulcs további csökkentése miatt (2007-ban és 2009-ben 1-1%pont) ez csak fokozódik. A kiadási oldalon a 13. havi nyugdíj bevezetése és esetleges egyszeri korrekciók terhelik túl a rendszert. Az intézményi változásokon túl kedvezőtlen, hogy a magánnyugdíjpénztárok jelentős költséggel működnek, hozamuk alacsony. A rendszer még nincs robbanásközeli állapotban, de a számítások egyértelműen mutatják a változtatás szükségességét. A felhasznált ábráknál a szerzők alatt Orbán-Gábor ás Palotai Dániel értendő.

Egy reform és ami utána következett, nem így kell csinálni. Az 1997-98-as reform Az 1997-98-as reform célja a nyugdíjrendszer hosszú távú finanszírozhatóságának biztosítása volt. A reform ún. parametrikus és paradigmatikus elemeket egyaránt tartalmazott. A törvényes nyugdíjkorhatár emelkedett, emellett bevezették a svájci indexálást, mely a nyugdíjnövekedés mértékét...

Kedves Olvasónk!

Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

1 854 Ft / hónap

  • Portfolio.hu teljes cikkarchívum
  • Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái