2005 végére Magyarországon a devizahitelek részaránya a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleken belül 60%-ot tett ki, és a háztartásoknak nyújtott hiteleken belül is elérte a 40%-ot. Ezen hitelek jelentős része - jellemzően a háztartási, valamint a kis- és középvállalati szektornak nyújtott hitelek - árfolyamkockázat szempontjából fedezetlen devizahitelnek minősül, azaz a hitelfelvevőnek nincs az adott devizában keletkező bevétele, csak kiadása. A lehetséges kockázatok pénzügyi stabilitási következményeire az MNB már számos alkalommal felhívta a figyelmet. Magyarországon a devizahitelezéshez kapcsolódó kockázatok elsősorban egy hiteles költségvetési kiigazítás elmaradásakor, a piaci folyamatok által kiváltott árfolyam- és hozamkorrekció esetén okozhatnak számottevő veszteséget az ügyfeleknek és a hitelkockázat megnövekedésével a bankrendszernek is. Tehát a devizahitelezéshez kapcsolódó kockázatok hatékony csökkentését leginkább a fiskális konszolidáció szolgálná. Ennek elmaradása esetén a devizahitelezés növekedési ütemének megfékezésére a pénzügyi stabilitásért felelős három intézménynek (Magyar Nemzeti Bank, Pénzügyminisztérium, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) rendelkezésére állhatnak bizonyos eszközök. Ezen eszközök alkalmazása a hatásvizsgálatok függvényében valósulhat meg - olvasható a jegybank pénzügyi stabilitási jelentésében.
Miért kell odafigyelni, és mit lehet tenni?. A magyar bankok a külföldi intézményektől a külföldi kamatszintek, illetve a magyar intézmény hitelminősítése által meghatározott feltételek alapján devizaforrásokhoz jutnak, melyet a magyar vállalati és lakossági ügyfeleknek forintban helyeznek ki. Az ügyfelek a mindenkori forint/deviza árfolyam függvényében forintban törlesztik...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Az előfizetés a következőket tartalmazza:
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
