Gazdaság

Fegyverkeznek a posztszovjet térség országai!

Miközben a válság egyik utóhatásaként a fejlett országok, köztük az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és más NATO-tagállamok csökkentették a 2011. évre tervezett hadikiadásaikat, a volt Szovjetunió legtöbb utódállamában az elmúlt öt év átlagát messze felülmúló katonai költségvetés született. A 2010. évhez képest a Független Államok Közössége és Grúzia 23 százalékkal, mintegy 60 milliárd dollárra - a tavalyi és az idén várt mintegy 4, 5 százalékos GDP növekedés csaknem hatszorosára - emelte hadikiadásait.
Ez egyrészt azt bizonyítja, hogy a húsz évvel ezelőtt, a Szovjetunió felbomlásakor leírt 254 belső - főleg etnikai és vallási - konfliktus közül több ma is fenyegető veszélyt jelent az utódállamokra. Az arab országok diktatúráinak véres összeomlása e látszólag távoli térségben is merőben új helyzetet teremtett: az észak-afrikai államok társadalmi berendezkedésére számos ponton emlékeztető, muzulmán többségű posztszovjet régiókban uralmon lévő dinasztiák - a kazah Nazarbajev-, az üzbég Karimov-, az azeri Alijev-klán - joggal érzik fenyegetve nemrég még biztosnak ítélt hatalmukat. Sőt, némi fenntartással ebbe a névsorba illeszthető a gyermekkorú fiát utódának nevelő Alekszandr Lukasenko elnök diktatúrája is.

E többnyire mesterségesen létrehozott szovjetköztársaságokból lett "demokráciák" - az amerikaiak által modern fegyverekkel ellátott Grúzia kivételével -- az elmúlt húsz évben nem sokat költöttek a korszerű haditechnika bevezetésére. Erre már csak azért sem volt szükség, mert a függetlenségüket egymás után kikiáltó utódállamokból lassan kivonuló Szovjet Hadsereg alakulatai töméntelen fegyvert hagytak maguk után, az esetek nagy részében tudatosan segítve ezzel a létrejövő független államok etnikai—politikai ellenzékeként fellépő csoportokat.

Az Európa kőolaj- és földgáz ellátása szempontjából kiemelten fontos Azerbajdzsán már az arab országokban lezajló drámai változásokat megelőzően hozzálátott a lázas fegyverkezéshez. Különösen azt követően, hogy a Baku számára testvéri Törökország vezetői amerikai nyomásra látványosan közeledni kezdtek Örményországhoz, amely a de jure Azerbajdzsánhoz tartozó, de örmények megszállta Hegyi Karabah miatt az azeriek egyes számú ellensége. Alijev elnök környezetében egyre hangosabban követelik, hogy Baku fegyveres erővel foglalja vissza ezt a területet. Márpedig Azerbajdzsán nem engedheti meg magának a véres háború nyomán elkerülhetetlen instabilitást: a kőolajban és földgázban gazdag ország - amellett, hogy a Nabucco reménybeli földgázszállítója és az azeri, grúz, román és magyar miniszterelnök által tavaly aláírt AGRI vezeték forrása - számos más, már most is működő kőolaj - és földgáz hálózatok szállítója. Egy szövevényes nemzetközi szerződés eredményeként alig néhány napja indult el például az azeri olaj Ukrajnán át, az Odessza—Brody vezetéken Belorussziába. Így teljesítik a Chavez venezuelai elnök által vállalt szállítási kötelezettséget, amelyet a SOCAR, az azerbajdzsáni kőolajvállalat tankerei a Venezuelában kapott, és Észak-Amerikában értékesített áruval egyenlítenek ki.

A már hatályos és a még készülő energetikai szerződések egyes számú feltételét, a politikai stabilitást súlyosan veszélyezteti Baku kardcsörtetése: Azerbajdzsán tavaly még a GDP közel 4 százalékát, idén azonban már 6,2 százalékát, több mint hárommilliárd dollárt fordít fegyverkezésre. Ha ehhez hozzáadjuk a hadiipari kiadásokat, akkor 4,46 milliárd dollárt, vagyis a GDP 8,9 százalékát kapjuk. Ez, persze, munkahelyteremtést és növekvő importot is jelent, aminél azért többet nyom a latban, hogy az elszakadt Hegyi Karabah katonai költségvetése a nemzeti jövedelemnek nehezen nevezhető bevételek 10 százaléka, és hasonló ütemben fegyverkezik Örményország is. Mindez egy érlelődő háború veszélyét jelzi a térségben.

Hasonló tendenciákat figyelhetünk meg Közép-Ázsia mesterséges határok mentén kialakított államaiban is. A politikai—gazdasági válsággal küzdő Kirgizisztán csupán 5,3 milliárd amerikai dollárt kitevő GDP-jének 12,6 százalékát fordítják katonai és biztonsági kiadásokra. Tádzsikisztánban, ahol 2010 nyarán és őszén összecsapások voltak a hadsereg és az ellenzék egyesült alakulatai között, 25 százalékkal növelik a fegyverkezésre fordítható összeget. A viszonylag nyugodt Üzbegisztánban, Türkmenisztánban és Kazahsztánban a költségvetésben a tavalyi kiadásokhoz hasonló számok szerepelnek.

Egészen más a helyzet a 2012 tavaszán esedékes elnökválasztás előtt a katonai erődemonstrációt politikai programmá emelő Oroszországban. Vlagyimir Putyin nemrég sokat mondóan úgy fogalmazott, hogy "szörnyű még kimondani is", mennyit akar költeni a kormány fegyvervásárlásra 2020-ig. Az ennek koordinálására létrehozott állami program központjában a stratégiai nukleáris fegyverek, köztük különleges intelligenciájú ballisztikus nehézrakéták állnak - ezek kevésbé jól manőverezhetők lesznek, mint a gyakran emlegetett Topol, de 15 évvel tovább vethetők majd be. A haditengerészet száz hajó, köztük tengeralattjárók vásárlására készül. Franciaországgal két Mistral beszerzéséről folynak a tárgyalások, de a tervek között szerepel az olasz Iveco páncélozott dzsipje is, amely moszkvai vélemények szerint kiválóan teljesített az iraki háborúban.
Gyorgy Matolcsy, Governor of the Magyar Nemzeti Bank
Frankfurti tőzsde
Budapesti utca
GettyImages-1180080525
shutterstock_712267579
cimlap_kep_decker-attila_es_szalma_csaba
önkormányzati választás
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Gyorgy Matolcsy, Governor of the Magyar Nemzeti Bank