Előfizetői tartalom

Azerbajdzsán, az ENSZ Biztonsági Tanácsának új tagja

A mai Azerbajdzsán az évszázadok során hol arab kalifátus volt, hol mongol, perzsa vagy ottomán, hol orosz uralom alatt állt. Ezek a kultúrák kivétel nélkül nyomot hagytak az ország nyelvében, szokásaiban. A zömében síita muszlim lakosság által benépesített, de számottevő lezgin, örmény és orosz populációval is rendelkező, mintegy 9 millió lakosú dél-kaukázusi ország a Szovjetunió felbomlása előtt csak nagyon régen és csupán rövid ideig volt független. Az első világháborút követően két kisebb szomszédjával, Örményországgal és Grúziával együtt az igazán soha létre nem működött Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaság nevű formáció része lett. 1918 májusában, amikor ez felbomlott, Bakuban (ősi és mai nevén Bakiban) kikiáltották a törökbarát Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaságot. A függetlenség azonban alig 23 hónapig tartott, mivel 1920 áprilisában a térséget megszállta, és Szovjet-Oroszország fennhatósága alá vonta a Vörös Hadsereg. Az önálló állam fennállásának rövidsége miatt a szovjet uralom valójában nem a függetlenséget, hanem "a történelem mélységes mély kútjából" ismerős idegen uralmat váltotta fel.

A nehéz örökség részét jelentette az is, hogy a területet még 1828-ban felosztották egymás között az oroszok és a perzsák. Ekkor alakult ki az a képtelen helyzet, hogy az azeriek többsége - ma körülbelül 15 millió ember - az ország határain kívül, Iránban él. A perzsa ország északi részét ezért nevezik Dél-Azerbajdzsánnak, amelyet a második világháború alatt Sztálin...

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés