A magyar államot is súlyos csapás éri a Malév miatt?

Pénteken végleg eldőlt, hogy örökre leszáll a Malév. A nemzeti légitársaság csődje miatt nemcsak az érvényes jeggyel rendelkező utasoknak főhet a feje, hanem a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető Budapest Airportnak és ezen keresztül a magyar államnak is.

Fellegi Tamás akkor még nemzeti fejlesztési miniszterként tavaly decemberben mutatta be a "Fehér Könyv a Malév örökségéről" című kiadványt, amit a tárca állított össze a légitársaság jelenlegi helyzetéhez vezető útjáról. Az NFM kiadványa akkor többek között azzal érvelt a nemzeti légitársaság szükségessége mellett, hogy a Malév a Budapest Airport egyik legjelentősebb partnere volt, forgalmának mintegy 40%-át biztosította. Évente mintegy 15 milliárd forintot fizetett ki légiközlekedési bevételek, ingatlanbérlet, kiskereskedelmi bérlet jogcímen. A Malév hiányában így ennek jelentős része kiesik a reptér üzemeltetőjének költségvetéséből.

450 milliárd

A Budapest Airport privatizációs szerződése szerint ezzel akár ellehetetlenülhet a reptérüzemeltető cég, ami viszont már a magyar állam számára is súlyos következményekkel járna. A két hónappal ezelőtt bemutatott Fehér Könyv ennek kapcsán arra figyelmeztet, hogy "az állam számára így hozzávetőlegesen 1,5 milliárd euró, azaz kb. 450 milliárd forint azonnali egyösszegű fizetési kötelezettséget keletkeztetne, ami a költségvetési hiánycél tartása szempontjából kritikus következményekkel járna". "Egy ilyen nagyságrendű egyösszegű kifizetés finanszírozási szempontból is komoly terhet jelentene" - vélekedett az NFM decemberben.

A kormány az idei évben 2,5%-os államháztartási hiány teljesítését vállalta, és a költségvetésbe példátlan méretű, 1500-1700 milliárd forintos kiigazítást tervezett be. Egy hirtelen fellépő, több száz milliárd forintos kiadás rendkívül nehéz helyzetbe hozná a fiskális fegyelmet hirdető kormányt. Emlékezetes, 2011-ben már volt példa egy jelentősebb egyszeri költségvetési kiadásra: az Európai Unió Bíróságának novemberi döntése miatt 250 milliárd forintos áfavisszafizetési kötelezettsége keletkezett a magyar államnak, és ennek fedezetét a nyugdíjvagyonból teremtette elő a kormány. Kérdéses, hogy idén a kormány miből teremtene elő hirtelen több száz milliárd forintot.

Budapest Airporttal kötött korábbi szerződésével kapcsolatban Völner Pál államtitkár a mai sajtótájékoztatón azt Index tudósítása szerint elmondta, ha a repülőtérnek merülnek fel problémái, akkor arról külön tárgyalnak majd minisztériummal, ebben a kérdésben az álláspontok kulonbozoek.

További, a költségvetést övező külső kockázatról alábbi cikkünkben olvashatnak:Van más is

Nemcsak a Budapest Airporton keresztül érheti csapás a magyar államot, hanem - ahogyan az a Fehér Könyvből kiderül - a HungaroControlon keresztül is. "A Malév biztosította a cég éves teljes árbevételének 10%-át, amely 2010-ben több mint 9 millió euró, azaz kb. 2,5 milliárd forint volt. Ha a Malév kikerülne a HungaroControl partnerei közül, akkor 100%-os tulajdonosként vagy a Magyar Államnak kellene pótolnia a kieső eredményt, vagy jelentősen megdrágulnának a cég szolgáltatásai" - olvashattuk decemberben a dokumentumban, amely arra is kitért, hogy "az uniós támogatással, 8 milliárd forint értékű beruházás keretében épülő ANS III irányító központ költségeit a Malév kiesése esetén a társaság a továbbiakban képtelen lenne finanszírozni".

A minisztérium tavalyi anyaga nem számszerűsíthető veszteségeket is megemlít, a nemzeti légitársaság hiánya komoly versenyhátrányt jelentene Magyarországnak, az elmaradó turisták, külföldi beruházók miatt.