Gazdaság

Felcsuti: stagnálás és hitelszűke várható

MTI
Felcsuti Péter szerint a következő években a gazdaság stagnálása és hitelszűke várható Magyarországon. A Magyar Bankszövetség egykori elnöke, a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója szerdán a Swisscham Hungary Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara üzleti ebédjén a magyarországi gazdaságpolitikát értékelve Shakespeare-t idézte: "őrült beszéd, de van benne rendszer".
Az ide vezető utat elemezve felidézte: a magyar gazdaság több mint tíz éve válságból válságba bukdácsol, ebből hét évet belgazdasági okokkal, a magyar társadalom szerkezetével és a politikai elit teljesítményével lehet magyarázni, az utóbbi éveket azonban a globális, ezen belül az eurózóna válsága determinálta. Mint mondta, 2008 óta az utóbbi 80 év legnagyobb válsága zajlik, ami akár még további tíz évig is eltarthat.

Úgy vélte: az, hogy a magyar gazdaság több mint egy évtizede válságban van, felvetheti, hogy Magyarországon hagyományos eszközökkel nem lehet kezelni a válságot, elvben tehát van létjogosultsága az unortodox gazdaságpolitikának. Felcsuti Péter szerint az a gazdaságpolitikai modell azonban, amit a kormány 2010 óta követ, súlyosan elhibázott.

Emlékeztetett arra: Magyarországon legutóbb 1995-ben, a Bokros-csomag idején került sor egy akut válság kezelésére, amire a mai napig úgy tekintünk, mint egy nem ortodox módszerre. Akkor azonban teljesen más körülmények voltak: Magyarország nem volt uniós tag, s a bérből és fizetésből élőket leszámítva nem volt egyetlen említésre méltó társadalmi csoport sem, amely a válságkezelés terheit viselhette volna. A Bokros-csomag elinflálta a bérből és fizetésből élők jövedelmének 10-15 százalékát, lényegében ez volt az, ami újra egyensúlyba hozta a magyar gazdaságot - mondta Felcsuti Péter.

Az EU tagjaként meghatározott inflációs célokhoz kell igazodni, ezért a jövedelmek elinflálása 2010-ben nem jöhetett szóba, másrészt akkor már más csoportokra is rá lehetett rakni a válság terheit - tette hozzá. Önmagában a nem hagyományos válságkezelés tehát nem ördögtől való dolog, ahogy az sem, hogy egy kormány mérlegeli azt a lehetőséget, hogy a válságkezelés terheiben a gazdaság különböző csoportjai osztozzanak, ne csupán a bérből, fizetésből élők.

Úgy vélte, hibás koncepció volt, hogy a válságot a személyi jövedelemadó rendszer átalakításával kell kezelni, mert ez olyan lökést ad a gazdaságnak, amely a gazdasági növekedést beindíthatja, az ily módon keletkezett lyukat pedig banki meg ágazati adókkal kell betömni. Az szja rendszer sehol, Magyarországon pedig kiváltképpen nem alkalmas arra, hogy a gazdasági növekedést elindítsa - fejtette ki. Az amerikai doktrína szerint is csak a kisebb-nagyobb hullámzások kivédésére alkalmas, a nagy válságok kezelésére azonban tökéletesen alkalmatlan.

Felcsuti Péter szerint az üzleti szférára kellett volna fókuszálni, mert munkahelyteremtésre csak az képes. Az az 500 milliárd forint, amiről a kormány az szja rendszer átalakítása folytán lemondott, sokkal jobb helyen lett volna az üzleti szférában, a tb vagy bármilyen más, a munkához kapcsolódó járulék csökkentése révén.

Hozzáfűzte, hogy egy olyan adóreform, amelyet az érintettek többsége nem érez igazságosnak, eleve nem lehet sikeres. A különadók bevezetése kapcsán kiemelte: a normativitás hiánya és a visszamenőlegesség súlyosan veszélyeztette a jogbiztonságot.

A válságok a közgazdász szerint a bizalom elpárolgásával kezdődnek, s annak visszatérésével érnek véget. A bizalom azonban nem fog egyhamar visszatérni, ezért a gazdasági aktivitás is meglehetősen alacsony lesz, a következő években stagnálás várható.

Úgy vélte, minden feltétel adott ahhoz, hogy az itteni hitelintézetek anyabankjai visszafogják tevékenységüket Magyarországon. Felcsuti Péter szerint az EU rossz utat választott a bankok működési biztonságának erősítésére, a jó út az lett volna, ha a kereskedelmi bankokat eltiltják a derivatív piacokon végzett tevékenységektől. Az eurózóna azonban ehelyett a tőkemegfelelési mutató emelését választotta, amit kétféleképpen lehet elérni: a hitelezés visszafogásával és a tőke növelésével. Az európai bankok többsége inkább tevékenységét fogja vissza, mert a tőkeemelés vagy nagyon drága vagy az államtól kapnák, amely cserébe jogosítványokat kérne magának.

A volt bankár szerint nagy a veszélye annak, hogy Kelet-Európába nem jut elegendő bankhitel, s ebben az esetben, amikor a tőkeallokációról, a tevékenység bővítéséről döntenek a bankok, Magyarország - a növekedési kilátások, a bankadó mértéke, a gazdaságpolitika imázsa, a Brüsszellel való viszony miatt - az utolsók egyike lesz a sorban. Ezért inkább hitelszűkére, drága és nehezen megszerezhető hitelekre kell felkészülni Magyarországon - mondta Felcsuti Péter. Az az önmagában helyes döntés, hogy az MNB refinanszírozási kereteket adna a kereskedelmi bankoknak, önmagában nem sokat javít a helyzeten, mert a jegybank kockázatot nem tud vállalni - mutatott rá.

Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a magán-nyugdíjpénztári akciót súlyos hibának tartja; Magyarországtól senki nem várta az államadósság, csak a költségvetési hiány csökkentését.
zöld környezet levél
DSZZS20200216016
zöld park shutter
orbán viktor évértékelő
koronavirus
BullvsBear
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó

Rendezvényszervező

Rendezvényszervező
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
zöld környezet levél